A kisvállalati adó is tovább csökkenhet jövőre

2021. 10. 27., 16:00

A magyarországi foglalkoztatás a rendszerváltás óta tapasztalt legmagasabb szinten van, az álláskeresők száma már alacsonyabb, mint tavaly januárban, és még tovább csökkenhet. A magyar családok nagyobb mértékben részesülhetnek a gazdasági növekedés eredményeiből a minimálbér 200 ezer forintra és a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelésével. Az intézkedések a dolgozók megbecsültségéről szólnak, a kormány a foglalkoztatók megfelelő ellentételezése érdekében fenntartja eddigi vállalásait a munkáltatói járulékok 4 százalékpontos csökkentésére – mondta az innovációs és technológiai miniszter a minimálbér-tárgyalások eheti fordulója kapcsán a tárca szerdai közleménye szerint.

Palkovics László bejelentette: a szociális partnerek egyetértése esetén készek a kisvállalati adó kulcsát 10 százalékra mérsékelni. A mostanáig felmerült adócsökkentési javaslatok összesen több mint 660 milliárd forint éves megtakarítást jelentenének a hazai cégek számára, amelyet a vállalkozások bérfejlesztésre fordíthatnának.

A jövő évi minimálbérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma keretében zajlanak, a testület a kormányzati, munkaadói és munkavállalói oldal képviselői részvételével szerdán Budapesten tartotta meg legutóbbi ülését.

A közlemény szerint bár a felek között még fennáll némi véleménykülönbség a béremelések kompenzációjának mértékében, az álláspontok érdemben közeledtek. A tárgyalások a mielőbbi megegyezés érdekében november első hetében, a lehetséges megállapodás részleteinek kidolgozásával folytatódnak.

A minisztérium emlékeztetett, hogy a bérek 2010 óta folyamatosan emelkednek Magyarországon. Az elmúlt évtized elejéhez képest jóval több mint kétszeresére nőtt a minimálbér és a szakmunkás minimálbér összege. A munkahelyeket és a fizetéseket a vírusválságban is sikerült megvédeni, a magyar gazdaság a legjobban teljesítők közé tartozik Európában.

Jelentős az igény a legkisebb keresetek további növelésére, a nemzeti konzultáció válaszadóinak 94 százaléka támogatta a 200 ezer forintra emelés tervét. A lépéssel a minimálbér 2022-től felülmúlná az átlagbér 2010-es szintjét.

A kormány arra törekszik, hogy a bérköltségek növekedése ne veszélyeztesse a magyar munkavállalók kétharmadát foglalkoztató kis- és középvállalkozások működőképességét. A kisvállalati adó kulcsának jelenlegi 11-ről 10 százalékra csökkentése mintegy 13 milliárd forintot hagyna a kisebb cégeknél. Változatlanul napirenden van az a kamarai javaslat, amely a helyi iparűzési adó bérterheket egyértelműen enyhítő mérséklését az idén bevált gyakorlat szerint 2022-re is kiterjesztené. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS