Az elmúlt évek lassuló dinamikájához képest az infláció felpörgette a bankjegynyomtatást, a forgalomban lévő bankjegyek értéke átlépte a 8000 milliárdos határt. A pénzromlás miatt a készpénzállomány bővülésében nyomasztó a húszezresek térnyerése – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője.
A koronavírus-járvány digitalizációt elősegítő hatását követően tavaly már az infláció határozta meg a magyar bankjegykibocsátást. Míg 2020-ban és 2021-ben egyértelműen lassult a bankjegykibocsátás üteme, addig tavaly ismét többet működött a bankóprés – kommentálta a friss jegybanki adatokat Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Az elmúlt év végén a forgalomban lévő bankjegyek száma meghaladta a 668 millió darabot, értékük pedig átlépte a bűvös 8000 milliárdos határt. Mindez darabszámban, 7,1 százalékos bővülést jelent, miközben 2021-ben csak 6,2 százalékkal nőtt a forgalomban lévő készpénz darabszáma.
Öt év alatt a növekedés 28 százalékos volt, 2018 végéhez képest most 146,1 millió darabbal több bankjegy van forgalomban. Ugyanakkor a forgalomban lévő bankjegyek értékében 37,3 százalékkal 6000 milliárd alól küzdöttük fel a 2022. év végi 8122 milliárd forintos értékre.
A növekedés motorját a 20 ezer forintos bankjegyek térnyerése adja: a kibocsátott forintbankók növekedésének kétharmadát ez a címlet adta, öt év alatt közel 93 millió darabbal, 46,4 százalékkal nőtt a forgalomban lévő húszezresek száma. A legnagyobb hazai címlet hegemóniájára jellemző, hogy 6 év alatt, 2017-től a kibocsátott bankjegyek között 34,4 százalékról 43,8 százalékra nőtt a részaránya, értékben pedig ma már az összes magyar címlet értékének 72,1 százalékát adja a Deák Ferenc képmásával díszített bankjegy, míg 2017-ben ez az arány még kétharmad alatt, 64,4 százalék volt – emlékeztetett Gergely Péter.
A nagy testvér térnyerésének áldozata a 10 ezer forintos bankjegy: míg 2017-ben a forintbankjegyek értékének 30,6 százalékát képviselte ez a címlet, tavaly már 25 százalék alatti részarányt tudott kihasítani magának.
A pénzügyi szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az infláció több címlet számára is megváltást jelentett: két év csökkenés után tavaly tudott növekedni újra a forgalomban lévő két- és ötezres bankjegyek száma. Ugyanakkor a pénzromlásnak köszönhetően bizonyos, immár egyre inkább váltópénznek számító bankjegyek lassan kikerülnek a pénztárcánkból: az öt évvel ezelőtti szinthez képest több, mint 10 százalékkal kevesebb 500 forintos van forgalomban, de csökkent a kétezres bankók száma is.
A váltópénz funkciót egyre inkább az ezerforintos címlet veszi át. Aligha véletlen, hogy a 20 ezres után leginkább ebből nőtt (37,7 százalékkal) a forgalomban lévő bankjegyek száma az elmúlt öt évben.
A váltópénz funkció papírra terelődését mutatja az is, hogy a forgalomban lévő pénzérmék darabszáma sem tartott lépést a bankjegyekével: 5 év alatt alig negyedével nőtt a pénzverde termékeinek száma, értékben pedig nem érte el a 24 százalékot a növekedés. A forgalomban lévő összes érme értéke egyébiránt alig magasabb, mint a forgalomban lévő 86 millió ezerforintos értéke – jelezte a szakértő.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.