8000 milliárdos határon mozog a forgalomban lévő bankjegyek értéke

2023. 06. 05., 10:13

Az elmúlt évek lassuló dinamikájához képest az infláció felpörgette a bankjegynyomtatást, a forgalomban lévő bankjegyek értéke átlépte a 8000 milliárdos határt. A pénzromlás miatt a készpénzállomány bővülésében nyomasztó a húszezresek térnyerése – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője.

Túl a 8000-es csúcson

A koronavírus-járvány digitalizációt elősegítő hatását követően tavaly már az infláció határozta meg a magyar bankjegykibocsátást. Míg 2020-ban és 2021-ben egyértelműen lassult a bankjegykibocsátás üteme, addig tavaly ismét többet működött a bankóprés – kommentálta a friss jegybanki adatokat Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Az elmúlt év végén a forgalomban lévő bankjegyek száma meghaladta a 668 millió darabot, értékük pedig átlépte a bűvös 8000 milliárdos határt. Mindez darabszámban, 7,1 százalékos bővülést jelent, miközben 2021-ben csak 6,2 százalékkal nőtt a forgalomban lévő készpénz darabszáma.

Húszezres dominancia

Öt év alatt a növekedés 28 százalékos volt, 2018 végéhez képest most 146,1 millió darabbal több bankjegy van forgalomban. Ugyanakkor a forgalomban lévő bankjegyek értékében 37,3 százalékkal 6000 milliárd alól küzdöttük fel a 2022. év végi 8122 milliárd forintos értékre.

A növekedés motorját a 20 ezer forintos bankjegyek térnyerése adja: a kibocsátott forintbankók növekedésének kétharmadát ez a címlet adta, öt év alatt közel 93 millió darabbal, 46,4 százalékkal nőtt a forgalomban lévő húszezresek száma. A legnagyobb hazai címlet hegemóniájára jellemző, hogy 6 év alatt, 2017-től a kibocsátott bankjegyek között 34,4 százalékról 43,8 százalékra nőtt a részaránya, értékben pedig ma már az összes magyar címlet értékének 72,1 százalékát adja a Deák Ferenc képmásával díszített bankjegy, míg 2017-ben ez az arány még kétharmad alatt, 64,4 százalék volt – emlékeztetett Gergely Péter.

A nagy testvér térnyerésének áldozata a 10 ezer forintos bankjegy: míg 2017-ben a forintbankjegyek értékének 30,6 százalékát képviselte ez a címlet, tavaly már 25 százalék alatti részarányt tudott kihasítani magának.

A pénzügyi szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az infláció több címlet számára is megváltást jelentett: két év csökkenés után tavaly tudott növekedni újra a forgalomban lévő két- és ötezres bankjegyek száma. Ugyanakkor a pénzromlásnak köszönhetően bizonyos, immár egyre inkább váltópénznek számító bankjegyek lassan kikerülnek a pénztárcánkból: az öt évvel ezelőtti szinthez képest több, mint 10 százalékkal kevesebb 500 forintos van forgalomban, de csökkent a kétezres bankók száma is.

Az ezres lesz a váltópénz

A váltópénz funkciót egyre inkább az ezerforintos címlet veszi át. Aligha véletlen, hogy a 20 ezres után leginkább ebből nőtt (37,7 százalékkal) a forgalomban lévő bankjegyek száma az elmúlt öt évben.

A váltópénz funkció papírra terelődését mutatja az is, hogy a forgalomban lévő pénzérmék darabszáma sem tartott lépést a bankjegyekével: 5 év alatt alig negyedével nőtt a pénzverde termékeinek száma, értékben pedig nem érte el a 24 százalékot a növekedés. A forgalomban lévő összes érme értéke egyébiránt alig magasabb, mint a forgalomban lévő 86 millió ezerforintos értéke – jelezte a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 08., 17:40
Az elmúlt időszakban a globális minimumadó kapcsán izgalmas fejlemények játszódtak le. A legfrissebb politikai megegyezések alapján az amerikai vállalatcsoportok kikerülhetnek a globális minimumadó hatálya alól, illetve mentességet kaphatnak a szabályok alkalmazása alól – számolnak be a Deloitte szakértői. Ez a hír kétségtelenül előnyös az amerikai multinacionális cégek számára, ugyanakkor számos kérdést vet fel a még frissnek számító rendszer további működése kapcsán.
2025-07-09 11:40:00
„A mesterséges intelligenciát elsősorban az emberi munkaerő tehermentesítésére használják a HR területén is, az pedig hasonlóan dolgozik az előszűrésnél, mint általában egy szakember: kulcssavakat keres, és a megadott kritériumoknak való megfelelést figyeli.”

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS