8000 milliárdos határon mozog a forgalomban lévő bankjegyek értéke

2023. 06. 05., 10:13

Az elmúlt évek lassuló dinamikájához képest az infláció felpörgette a bankjegynyomtatást, a forgalomban lévő bankjegyek értéke átlépte a 8000 milliárdos határt. A pénzromlás miatt a készpénzállomány bővülésében nyomasztó a húszezresek térnyerése – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője.

Túl a 8000-es csúcson

A koronavírus-járvány digitalizációt elősegítő hatását követően tavaly már az infláció határozta meg a magyar bankjegykibocsátást. Míg 2020-ban és 2021-ben egyértelműen lassult a bankjegykibocsátás üteme, addig tavaly ismét többet működött a bankóprés – kommentálta a friss jegybanki adatokat Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Az elmúlt év végén a forgalomban lévő bankjegyek száma meghaladta a 668 millió darabot, értékük pedig átlépte a bűvös 8000 milliárdos határt. Mindez darabszámban, 7,1 százalékos bővülést jelent, miközben 2021-ben csak 6,2 százalékkal nőtt a forgalomban lévő készpénz darabszáma.

Húszezres dominancia

Öt év alatt a növekedés 28 százalékos volt, 2018 végéhez képest most 146,1 millió darabbal több bankjegy van forgalomban. Ugyanakkor a forgalomban lévő bankjegyek értékében 37,3 százalékkal 6000 milliárd alól küzdöttük fel a 2022. év végi 8122 milliárd forintos értékre.

A növekedés motorját a 20 ezer forintos bankjegyek térnyerése adja: a kibocsátott forintbankók növekedésének kétharmadát ez a címlet adta, öt év alatt közel 93 millió darabbal, 46,4 százalékkal nőtt a forgalomban lévő húszezresek száma. A legnagyobb hazai címlet hegemóniájára jellemző, hogy 6 év alatt, 2017-től a kibocsátott bankjegyek között 34,4 százalékról 43,8 százalékra nőtt a részaránya, értékben pedig ma már az összes magyar címlet értékének 72,1 százalékát adja a Deák Ferenc képmásával díszített bankjegy, míg 2017-ben ez az arány még kétharmad alatt, 64,4 százalék volt – emlékeztetett Gergely Péter.

A nagy testvér térnyerésének áldozata a 10 ezer forintos bankjegy: míg 2017-ben a forintbankjegyek értékének 30,6 százalékát képviselte ez a címlet, tavaly már 25 százalék alatti részarányt tudott kihasítani magának.

A pénzügyi szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az infláció több címlet számára is megváltást jelentett: két év csökkenés után tavaly tudott növekedni újra a forgalomban lévő két- és ötezres bankjegyek száma. Ugyanakkor a pénzromlásnak köszönhetően bizonyos, immár egyre inkább váltópénznek számító bankjegyek lassan kikerülnek a pénztárcánkból: az öt évvel ezelőtti szinthez képest több, mint 10 százalékkal kevesebb 500 forintos van forgalomban, de csökkent a kétezres bankók száma is.

Az ezres lesz a váltópénz

A váltópénz funkciót egyre inkább az ezerforintos címlet veszi át. Aligha véletlen, hogy a 20 ezres után leginkább ebből nőtt (37,7 százalékkal) a forgalomban lévő bankjegyek száma az elmúlt öt évben.

A váltópénz funkció papírra terelődését mutatja az is, hogy a forgalomban lévő pénzérmék darabszáma sem tartott lépést a bankjegyekével: 5 év alatt alig negyedével nőtt a pénzverde termékeinek száma, értékben pedig nem érte el a 24 százalékot a növekedés. A forgalomban lévő összes érme értéke egyébiránt alig magasabb, mint a forgalomban lévő 86 millió ezerforintos értéke – jelezte a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 14:10:00
Április 18-án este tartották Siemens Media Award 2024 hazai díjátadóját, amelyen a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók, illetve tartalomkészítők munkáját ismerték el.
2024-04-19 13:10:00
A cégbírósági eljárások száma is csökkent, de a cégalapítási kedv 30 százalékkal elmaradt márciusban az előző hónaphoz képest – derül ki az Opten összesítéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS