A Csok Pluszt igénylő családok a kamattámogatott hitelnek köszönhetően 6,2–20,5 millió forinttal értékesebb ingatlant vásárolhatnak, mint egy ugyanakkora, kamatplafonos lakáshitellel – olvasható az ingatlan.com és a money.hu elemzésében.
A családtervezés előtt álló házaspárok jelentős összegeket spórolhatnak a hitelükön a Csok Plusszal – mondta el Korponai Levente, a money.hu vezetője. Ha a vállalt gyermekek számától függően kedvezményesen felvehető 15, 30 vagy 50 millió forintos lakáshitel – 8,5 százalékos thm-plafonos – kölcsönnel kellene helyettesíteniük, annak törlesztőrészlete 50–165 ezer forinttal lenne magasabb havonta. Így olyan családok számára is közelebb kerül a vágyott otthon, akiknek eddig elképzelhetetlen volt, hogy piaci alapú lakáshitelekben gondolkodjanak, mert a jövedelmük nem lett volna elegendő a hitelhez. A kamattámogatás miatt ugyanaz a törlesztő egy vállalt gyermeknél lényegében 6,2, két gyermeknél 12,3, háromnál pedig 20,5 millió forinttal nagyobb hitelre elegendő a Csok Plusszal, mintha kamatplafonos piaci hitelt venne fel a család.
Korponai Levente szerint amennyiben a házaspár babaváróra is jogosult, akkor a jövőre a 11 milliós hitel később önerőként is figyelembe vehető, így akár saját pénz nélkül is belevághatnak az ingatlanvásárlásba. Ráadásul ha megszületnek a gyermekek, akkor a babaváró és a csok plusz hitelek tőketartozása további tízmilliókkal csökkenhet, ami tovább javítja a lakásvásárlás mérlegét.
A vármegyeszékhelyeken az átlagos kínálati négyzetméterárak alapján a vállalt gyermek számától függően 10–39 négyzetméterrel, Budapesten pedig 7–28 négyzetméterrel nagyobb házban vagy lakásban gondolkodhatnak a házaspárok a Csok Plusz kamattámogatott hitelének köszönhetően – tájékoztatott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Egy gyermeknél legalább félszobával, kettő és három gyermeknél pedig több szobával lehet tágasabb a kiválasztott ingatlan. (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.