Tóth Diána Evelin: A tervek ahhoz kellenek, hogy legyen mitől eltérni

Tóth Diána Evelin a tanulmányai elején igencsak kereste az útját. Ez az út ugyan kacskaringókon keresztül vezetett, ám annak egyetlen kunkorját sem bánja, mert mindegyik hozzájárult ahhoz, aki mostanra lett. Középiskolai végzettsége szerint képesített könyvelő és számviteli előadó, majd történelem-művelődésszervező szakon diplomázott először. Már a főiskola mellett dolgozni kezdett az ország legnagyobb diákmunkával foglalkozó szervezeténél, a Meló-Diáknál, ahol a 4 megyéért felelős igazgatósági tag pozícióig jutott. A 2000-es évek elején munkaerőkölcsönzéssel is foglalkoztak már a diákmunka mellett, amelyen keresztül számtalan céghez eljutott, belelátott a munkaerő szervezés szemszögéből a HR folyamtokba.

Már vezetőként dolgozva sokszor volt lehetősége tréningekre járni, idővel pedig belső tréningeket tartani. Innen már sok-sok újabb tanulással, fejlesztéssel, de egyenesebb út vezetett a vállalkozó, szabadúszó vagy divatosan: freelancer életmódú trénerek, tanácsadók világába, aztán pedig a coachinghoz. Így mára, közel 20 éves tapasztalattal, több száz csoportos tréninggel és több, mint 2000 alkalom egyéni és csoportos coachinggal a háta mögött kapcsolódik az erre nyitott, megoldást kereső vagy változtatni, fejlődni vágyó ügyfeleihez. Következzen az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 280. interjúja!

– Mit tart karrierje csúcsának?

– Nem tudok kiemelni egy csúcsot. Folyamatosan vannak csúcsok, hegyek, és igen, időnként völgyek vagy akár kemény szakadékok is. Csúcsok a különleges vagy extrán sikeres megoldások egy-egy szervezeti együttműködési folyamatban, de ugyanúgy csúcs az is, mikor például egy coaching folyamatban az ügyfelem eljut oda, ahova valóban szeretett volna. Ugyanakkor most mégis két dolog megjelent a gondolataimban: egyrészt idén februárban szereztem meg az ICF-nél (nemzetközi coach szövetség) a PCC (Professional Coach Certification) minősítést, amivel a magyarországi ICF-nél ötvennél kevesebben rendelkezünk. Másrészt pedig lassan másfél éve a DARE Communication csapatának tagja lehetek, ami sok izgalmas, kihívást jelentő szakmai lehetőséget és mára már baráti kapcsolódást is kínál nekem. 

– Milyen távra tervez?

– Sokak számára meglepő és talán nehéz is elfogadni, de én nem szeretek túl sokat tervezni és nem is működöm jól tervek alapján. Vannak céljaim, amelyek között megtalálhatóak hosszabb és rövidebb távúak, de az ezekhez vezető utakat elég rugalmasan alakítom. Valójában ez az egyik erősségem. Egyik Ügyfelem ezt gyakorlati tervezésnek hívja, másokkal pedig úgy szoktunk fogalmazni, hogy a tervek ahhoz kellenek, hogy legyen mitől eltérni.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Mindig más… Folyamatosan tanulok és energiát teszek a saját fejlesztésembe, ez nagyon fontos számomra. Ezekhez pedig aktuálisan kapcsolódnak szakmai bakancslistás bejegyzések. A soron következő épp egy Management 3.0 módszertan elsajátítása, ami az elmúlt évek egyik „sláger” témájának az agilis vezetésnek egy Magyarországon még kevésbé ismert, ugyanakkor nagyon könnyen és hatékonyan használható eszköztára. Ehhez kapcsolódó bakancslista, hogy minél több vezető sikeres működését tudjam támogatni ezzel a módszertannal is. 

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Az hiszem, kevés a hely, hogy felsoroljam azokat az embereket, akiktől tanultam. Ahogy már említettem, nagyon fontos nekem a folyamatos tanulás. Ez nem mindig iskola vagy bármilyen formálisan szervezett keretben zajlik. Nagyon sokat tanulok a kollégáimtól, az adott témában aktuális mentoraimtól és talán a legtöbbet az ügyfeleimtől, csoportok résztvevőitől, bár ezt ők nem mindig akarják elhinni.  Valamint a családomtól és a Páromtól, hiszen az én legfőbb „munkaeszközöm” önmagam vagyok, így minden kapcsolódásom, interakcióm a mindennapokban is egyfajta tanulás. Meg is kapom néha kedvesen: „Édesem, ugye, most nem coacholsz?!”

– Mivel motiválja a kollégáit?

– Vezetőként sokáig azt hittem, hogy a kollégáim motiválása az én egyik feladatom. Mára már úgy gondolom, hogy akkor motiválok a legjobban, amikor abban támogatom őket, hogy a saját motivációjukat megtalálják és aztán lehetőséget kínálok ezek megélésére. Mindezt visszajelzésekkel, „helyzetbe hozással” és sok-sok beszélgetéssel tudom megtenni. Valamint van egy zseniálisan jól használható segítségem ebben is: Process Communication Model, PCM®.  Az egyéni motivációban, a megfelelő tevékenységek megtalálásában és számtalan egyéb területen is remek iránytű ez nekem, minden vezetőnek alapismeretként ajánlom. 

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Hmmm…. Ezen még eddig nem gondolkodtam. Viszont hiszem, hogy megtaláltam a hivatásom, így nem próbálkoznék már mással. Egy-egy alkalomra vagy betekintés erejéig pedig szinte bármire kíváncsi vagyok, nagyon sokféle szakmával találkoztam már eddig is a sajátom kapcsán.

– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Elsősorban ajánlás útján vagy régebbi együttműködéseket újragondolva, szélesítve. Mindenképp kapcsolódva és beszélgetve, de nem direkten, és be kell valljam, nem túl tervezetten. Valamint az új csapatommal együtt erőteljesen használjuk a Social Media kínálta lehetőségeket is.

– Mire sajnálja az idejét?

– Nem tudom, van-e ilyen. Egyrészt hiszem, hogy én határozom meg, hogy mivel töltöm az időmet, persze vannak szükséges „rosszak”, de ezeket elfogadom. Másrészt pedig számtalanszor rájöttem már, hogy az elsőre negatívnak vagy feleslegesnek tűnő időtöltéseknek is vannak, lehetnek tanulságai. És ebben a szemléletben talán csak arra sajnálnám az időmet, hogy sajnálkozással töltsem.

– Mivel lehet felbosszantani?

– Rugalmas és eléggé türelmes vagyok, így elsősorban a saját cselekedeteim miatt bosszankodom, de azt is elég ritkán teszem. Már nagyon régen találkoztam egy ide illő mondattal, ami valahogy így szólt: Az idegeskedés nem más, mint mások hülyesége miatt magunkon bosszút állni.

– Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Kétkezi munkával is szívesen csinálok dolgokat, és vállaltam részt korábban is ilyenben csapatokkal együtt, például óvodai kerítésfestést, erdőben szemétszedést, festést. A hivatásomban is vállalok önkéntes vagy pro bono folyamatokat, amikor vagy egy ügy megszólít vagy konkrét személyek igénylik.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– Sok mindenre. Nem erősségem a pénzügyi tudatosság. De amire tudatosan nem sajnálom az az önfejlesztés és a szakmai fejlesztés, hatékonyságot növelő eszközök a munkámhoz.

– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Kikapcsol a vezetés, kikapcsol a Párommal való beszélgetés, egy izgalmas könyv olvasása, az edzés – főleg a stability workout – a sütés/főzés, növény gondozás, de talán a legjobban a kézzel kirakható puzzle. Emellett, amikor lehetőségem van, akkor a tengeri jetsky-zés.