Szabó Dávid: Világszintű lokális közösségi platformot építenénk a Miutcánkból

2019. 01. 09., 10:15

Gyorsan változnak az igények, ezért most fél éves periódusokban gondolkodom – mondja Szabó Dávid az Üzletemnek adott interjúban. A Miutcánk közösségi platform társalapítója folyamatosan tanul, és egy alapítvány létrehozása is szerepel a tervei között.

Szabó Dávid hisz a közösségépítés fontosságában. Társalapítóként ezért is dolgozta ki a Miutcánk platformot, amelyet az induláskor sokan az új iWiW-nek gondoltak. De nem akart az lenni, annál több és másabb. Az ötlet egyszerű: mindenkinek vannak szomszédjai, csak éppen alig ismerjük a másikat. Itt az idő, hogy segítsünk egymáson. És itt az idő, hogy megismerjék Dávid terveit az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában.

Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– A Miutcánk közösségi platformot. Itt az ötlet kitalálásától a megvalósításáig és a terjesztéséig – a programozáson kívül mindenben részt vettem.

Milyen távra tervez?

– Vannak rövid-, közép- és hosszú távú céljaim. A célok és víziók nagyon fontosak. Most elkezdtem fél éves periódusokban gondolkodni és tervezni. Nagyon gyorsan változik a világ és az igények. Ehhez próbálok alkalmazkodni úgy, hogy mindig meglegyen a belső motivációm ahhoz, amit éppen csinálok.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Üzletileg fenntartható állapotba hozni a Miutcánkat, és egy világszintű lokális közösségi platformot építeni, ami több kontinensen át szolgálja a víziónkat.

Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Öt angyal befektetőt sikerült meggyőznünk, és mind az öttel valamilyen formában együtt is dolgozhattam. Nagyon sokat tanultam a befektetőinktől. Továbbá sok inspiráló közösségben vagyok jelen. Jelenleg a Demola Budapesten van a székhelyünk, ahol sok fiatal vállalkozó dolgozik. Részt vettem a Design Terminál inkubációs programjában és kint voltam a Google 4 napos akcelerációs programján is. Akitől talán a legtöbbet tanultam, az Horváth Gáspár, az alapító társam. Ő nagyon kritikus, sok mindenben különbözünk. A vele való közös munkában tudtam a legtöbbet fejlődni eddig.

A szakmájában hol lát nagyobb fejlődési lehetőséget: Magyarországon vagy külföldön?

– Külföldön és Magyarországon egyaránt.

Mibe fektetne be? Gondolkodik új vállalkozáson?

– Jelenleg a tőzsdét tanulmányozom. Az Adidas márkába fektetnék be részvény szinten. Amibe még fektetnék, az a megújuló energiával kapcsolatos projektek, továbbá az önvezető autók és a digitális biztonságtechnika. Folyamatosan jönnek vállalkozási ötletek, amelyeknek az alapjait kigondolom, majd kidolgozom. De ezeket egyelőre beteszem a fiókba, hogy ne vegye el a fókuszt a jelenlegi tevékenységeimről.

Mivel lehet Magyarországon „őrületbe kergetni” a vállalkozót?

– Mivel nem vállalkoztam még külföldön, ezért nincs e téren tapasztalatom. De valószínűsíthetőnek tartom, hogy a magas adózási rendszer egyfajta gátja a növekedésnek és fejlődésnek.

Milyen módszerekkel fejleszti üzleti partneri kapcsolatait?

– Többféleképpen szoktam fejleszteni, általában személyes találkozókkal ápolom a kapcsolataimat, ahol minőségi időt szentelhetünk egymásra.

Mire sajnálja az idejét?

– A panaszkodásra.

Mire nem sajnálja a pénzt?

– A képzésemre, személyiség fejlesztő programokra, tanácsadásra, könyvekre.

Milyen célra, kiknek adakozna?

– Azoknak, akik egy bizonyos probléma gyökerének a megoldásán dolgoznak. Egy alapítvány létrehozását tervezem a 2019-es esztendőben. De mindent a maga idejében!

Mivel töltődik fel? Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Ami legjobban feltölt és egyben kikapcsol, az a meditáció. Ez egy nagyon hatékony töltődési forma a számomra. Továbbá szervezek rendszeresen Römi Clubot, néha eljárok futni és focizni, és imádok játszani a FIFA foci szimulációs játékkal a PlayStationön. Mindezek mellett az olvasás és a főzés is nagyon kikapcsol a napi pörgésből.

Szerdahelyi Csaba

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS