Siklós Márta: Senkitől sem kérek többet, mint amit magamtól elvárok

Siklós Márta hosszú távra tervez, s mint mondja: újratervezésben is nagyon jó, mert az élet gyakran felülírja az elképzeléseket. Szívesen lett volna rádió riporter vagy művészettörténész, de ezek mára csak álmok maradtak. Ha arra is kíváncsi, hogy Márta milyen önkéntes munkát végez, olvassa el az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 242. interjúját!

– Mit tart karrierje csúcsának?

– Azt, hogy azon az egyetemen, a Corvinuson taníthatok, ahol tanultam. Fontosnak tartom, hogy a tapasztalatainkat, tudásunkat átadjuk a következő nemzedéknek, tartozunk ezzel a szakmánknak!

– Milyen távra tervez?

– Mindig hosszú távra, és ezt mindig felülírják a napi ad hoc feladatok. De újratervezésben nagyon jó vagyok!

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– A biztonságos generációváltás és ezáltal a stabilitás biztosítása a munkatársaim számára.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Szakmailag az egyetemi évek alapoztak meg, és utána is rengeteget tanultam és tanulok. Olyan szinten változik a szakmám – adótanácsadás és könyvvizsgálat –, hogy egy percre sem lehet leállni.  Emberileg jó néhány tanárom és kollégám alakított rajtam, de persze a családi alapértékrend – munka, tanulás, szorgalom – változatlan.

– Mivel motiválja a kollégáit?

– Senkitől nem kérek többet, mint amit magamtól elvárok. A munkatársak mögött mindig figyelek az emberre és a saját személyes körülményeire, mert mint tudjuk: „Egyedül nem megy…” sem nekik, sem nekem. Csapatban gondolkozom.

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Azt hiszem, hogy a helyemen vagyok, de álmaim voltak és még vannak is. Szívesen lettem volna rádió riporter vagy művészettörténész, az irodalom is nagyon érdekel. Ötleteim még lennének…

– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Kitartó szívóssággal, minőségi munkával. Ez a legjobb módszer arra, hogy az embert megismerjék és utána már megy minden magától… Ahogy így visszagondolok, talán mégsem volt ennyire egyszerű!

– Mire sajnálja az idejét?

– Mindenre, ami értelmetlen, ami nem visz előrébb, de legjobban a felesleges időpazarlásra.

– Mivel lehet felbosszantani?

– Elég béketűrő és alapvetően vidám, pozitív beállítottságú vagyok. Keveset bosszankodom és azt is igyekszem azonnal elfelejteni.

– Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Jelenleg is végzek önkéntes munkát, és a jövőben is tervezem. Most még elsősorban szakmai területen (például ingyenes képzések, előadások tartása, a szakma érdekében történő koncepciók, anyagok kidolgozása). Biztos vagyok benne, hogy a rendelkezésemre álló időt a jövőben is értelmes feladatok pro bono elvégzésével fogom kitölteni. Hogy ez pontosan milyen terület lesz, azt még nem tudom megmondani. A lényeg, hogy a bennem lévő tudás hasznosuljon.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– A pénzt mindig is eszköznek és soha nem célnak tekintettem. A stabilitáshoz és a tervezéshez fontos, bármit megveszek amire szükség van, de a pazarlás nem az én világom, akár cégen belül, akár a magánéletről van szó.

– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– A gyerekszoba és a sport! Nincs annál jobb, mint a gyerekekkel játszani vagy egy jót edzeni! A legjobb, ha a kettő ötvözhető.