Öt dolog, ami átalakítja a bankolást

Jövőre nem csak a készpénzt, de akár a bankkártyát is elfelejthetjük, ha vásárolni indulunk – alapvető változások jönnek a pénzügyek intézésében 2020-tól. Márciustól elegendő lesz egy autó vagy lakás vásárlásakor az eladó telefonszáma vagy e-mail címe és így utalhatunk neki – persze egyszerűen, csak a kulcsátadáskor: az összeg azonnal megjelenik majd a számláján. De a piacon is fizethetünk majd egy QR-kód beolvasásával a kiló almáért. A bankok felveszik a versenyt a fintech cégekkel és új szolgáltatásokkal rukkolnak elő.

Alapvető változások jönnek 2020-ban mind a lakossági, mind a vállalkozói pénzügyek intézésében. Januárban újfajta, egységes és egymással összevethető díjkimutatást kap mindenki, míg márciusban indul az azonnali fizetési rendszer, így a banki átutalások rögtön megjelennek a kedvezményezett számláján, amelyet nem csak a tizenhat vagy huszonnégy jegyből álló számsor, de az e-mail cím vagy egy egyszerű telefonszám is azonosíthat. Legkésőbb év végétől az online kártyás vásárlásoknál is kötelező lesz a kétszintű ügyfél-azonosítás. A PSD2 szabályozásnak köszönhetően pedig új, a mindennapi pénzügyek intézését megkönnyítő szolgáltatások jönnek, és nem csak a fintech cégek rukkolnak majd elő újdonságokkal, hanem láthatóan a bankok is. Az Erste szakértői összeszedték az öt legfontosabb jövői évi változást, amely átalakítja a bankolást 2020-tól.

1. Itt a PAD: jönnek az egységesített költségkimutatások

Januárban minden ügyfél újfajta díjkimutatást kap a bankjától, felsorolva, hogy augusztus 1. és december 31. között milyen költségeket számoltak fel neki a számlavezetésért, a bankkártyáért vagy netalán a netbankért és a mobilbankért. A díjkimutatás a rákövetkező esztendőben már a teljes éves kiadásokat tartalmazza majd, most még – a bevezetés időpontja miatt – csonka időszakra szól az elszámolás. Azt, hogy milyen díjakat kell kimutatniuk a bankoknak az új elszámolásban, egy 2014-es uniós direktíva tartalmazza, amelyet 2018 augusztusában ültettek át a magyar jogba (ezért indul 2019 augusztusával az elszámolás). A fogalmak uniós szinten egységesek, vagyis így az európai bankok díjai összehasonlíthatóvá válnak egymással. 

2. Azonnali fizetés: a készpénz alternatívája

Március 2. után nem kell készpénzt vinni, ha meg szeretnénk venni egy autót a hétvégén, vagy foglalóznánk, netán kifizetnénk egy lakást. A gyereknek is lehet szombat éjjel pénzt küldeni. Az azonnali fizetési rendszer bevezetésével a forintalapú banki átutalások az év minden napján, a nap 24 órájában 5 másodpercen belül megjelennek a kedvezményezett számláján. Sőt, még a számlaszámot sem kell megadni, elegendő lesz a kedvezményezett mobiltelefonszáma vagy az e-mail címe is (ha a számlatulajdonos hozzá rendelte a számlához), a rendszer abból is tudni fogja, hova kell küldeni a pénzt. De még ennél is tovább mehetünk majd! A rendszer biztosítja, hogy egy QR-kód leolvasásával is elindíthassuk az utalást, vagyis a piacon úgy fizethetünk a termelőnek egy kiló almáért, hogy a mobillal leolvassuk a kódot, ő pedig azonnal láthatja az értesítést, hogy megérkezett a számlájára a pénz.

Jelenleg a rendszer tesztelése zajlik, bevezetése a 6500 milliárd forintra rúgó hazai készpénzállomány csökkentéséhez is hozzájárulhat.

3. Kétszintű azonosítás: már az online kártyás vásárlásoknál is

Az év végéig minden hazai bank kártyájánál nagyobb lesz a biztonság az online vásárláskor: a pénzintézeteknek legkésőbb 2020. december 31-ig kell bevezetniük az internetes kártyás fizetéseknél is a kétszintű azonosítást.

Az internetes vásárlásoknál nem lesz már elegendő a bankkártya adatait ismerni (kártyaszám, név, lejárat és a hátsó oldalon lévő három számjegyű CVV/CVC-kód), a bankoknak még egy módon meg kell győződniük arról, hogy valóban az ügyfelük kívánja használni a bankkártyát: a gyakorlatban erre a célra – az utalásokhoz hasonlóan – a mobiltelefont használják a pénzintézetek.

A kétszintű azonosítás bevezetése csak Európában kötelező, a nem uniós webáruházakban vásárolva a bankok feladata lesz az ügyfél megfelelő azonosítása, amit igyekeznek majd a legbiztonságosabb módon megtenni: ahol van lehetőség, alkalmazni fogják a kétszintű azonosítást, ahol erre nincs mód, ott továbbra is elegendőek lehetnek a kártyán szereplő adatok.

Az Erste Bank az online kártyás vásárlások biztonságának növelésével nem vár év végéig, már 2020. januárjában elindítja a kétszintű azonosítást. Az ügyfeleknek mobiltelefonjuk segítségével, az internetbanki belépésből ismert módon meg kell erősíteniük a tranzakciót, ami történhet a MobilBankban küldött push üzenettel, vagy az SMS-ben küldött kóddal. Az Erste ügyfeleinek a push üzenetet, illetve az ehhez szükséges, ingyenes MobilBank applikáció letöltését ajánlja.

4. Nyílt bankolás: kényelmesebb ügyintézés

Egyetlen helyről áttekinthető pénzügyeket, átlátható kimutatásokat és különleges pénzügyi ajánlatokat hozhat a nyílt bankolás a következő évben. A PSD2 szabályozás ugyan már 2019. szeptemberében hatályba lépett, megteremtve az úgynevezett nyílt bankolás lehetőségét, az új, kényelmi szolgáltatásokra azonban még várni kell.

Jövőre azonban már számolhatunk a megjelenésükkel, így például azzal is, hogy mind több bank kínál majd olyan szolgáltatást, amelynek segítségével a máshol vezetett számlánkra is ránézhetünk a netbankból vagy a mobilbankból.

A további megoldások egy része egyfajta pénzügyi tervező vagy háztartási költségfigyelő alkalmazás lehet majd, míg más applikációk megkönnyítik egyes online vásárlások, például a parkolási- vagy autópályadíjak rendezését. Várhatóan lesznek olyan megoldások is, amelyek az ügyfél számlatörténetét, költési- és bankolási szokásait megismerve pénzügyi termékeket, szolgáltatásokat, például hitelt vagy számlavezetést ajánlanak számára.

A pénzintézeteknek már most biztosítaniuk kell, hogy ügyfeleik engedélyt adhassanak külső szolgáltatóknak a számlához való hozzáférésre: megismerhetik a számlaegyenleget, sőt akár a teljes számlatörténetet, de arra is lesz lehetőségük, hogy megbízásokat fogadjanak és kezeljenek. Az ügyfél döntése, hogy kivel oszt meg adatot, őt megkeresni pedig csak olyan szolgáltatók jogosultak, akik rendelkeznek a Magyar Nemzeti Bank engedélyével. Az Erste szakértői arra figyelmeztetnek: az ügyfelek kezébe került a kulcs, ők adhatnak hozzáférést a bankszámla adataikhoz, a biztonság  megőrzése érdekében érdemes különös gondossággal eljárni ez ügyben.

5. Fintech verseny: a bankok felveszik a kesztyűt

Új pénzintézeti szolgáltatások, de leginkább új, egyszerű, személyre szabható online megoldások jöhetnek jövőre Magyarországon is – a teljesen online intézhető ügyletektől a megújult banki felületekig, amelyeken bonyolult menürendszerek helyett egy-két kattintással megköthetők a szerződések.

A bankok számára lehetőséget jelent, hogy elkészültek a kötelezően előírt fejlesztések jelentős részével (az azonnali fizetési rendszer, a PSD2-szabályozás, a nyílt bankolás és a kétszintű azonosítás, vagy éppen az új díjszámítási rendszer is ilyen), figyelmüket így a fintech és a bigtech társaságok jelentette kihívásnak szentelhetik. A bankok fejlesztési kapacitásaikat most az újdonságok kidolgozására állíthatják rá, vagy az olyan platformok bevezetésére, mint amilyen az Erste Csoport számos leányvállalatánál sikerrel alkalmazott George.

Az új platform egy olyan webes és mobilbanki alkalmazás, amelyet a felhasználó saját igényei szerint alakíthat, láthat el új funkciókkal, akár külső szolgáltatók által fejlesztettekkel is. A George segítéségével a mindennapi bankolás könnyebbé, szerethetőbbé és személyesebbé válik, a rendszer megjegyzi a számlaszámokat és a neveket, segíti kitölteni az űrlapokat, könnyedén lehet online új terméket igényelni, miközben a bevételeket és a kiadásokat automatikusan elemezve segít a pénzügyeinket kézben tartani.