Okányi Attila: Értékelem a hosszú távú üzleti kapcsolatokat

Okányi Attila: Értékelem a hosszú távú üzleti kapcsolatokat
Szerdahelyi Csaba  |  2021. 12. 09., 11:33

Igyekszem a cég terveit és céljait olyan közeli dimenzióba helyezni, amely már személyes motivációként is működik – mondta az Üzletemnek Okányi Attila, a merXu magyarországi és romániai operációjának vezetője.

Okányi Attila saját vállalkozással, majd másfél évtizedes, a járműiparban és az online kereskedelemben szerzett értékesítői, valamint vezetői tapasztalattal a háta mögött lett a merXu magyarországi és romániai operációjának vezetője. A kis- és középvállalkozások beszerzési igényeire online megoldást nyújtó európai B2B piactéren több mint 15 ezer közép- és kelet-közép-európai, valamint baltikumi regisztrált cég van jelen. Az utóbbi tíz évben pénzügyi eredményekért közvetlenül felelős pozíciókban dolgozó szakember filozófiából szerzett egyetemi oklevelet. Leginkább arra a képességére büszke, hogy ugyanúgy meg tudja találni a megfelelő tárgyalási hangnemet üzleti partnereivel, mint saját munkatársaival. Következzen az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 363. interjúja!

Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– A teherautófelépítményeket, pótkocsikat és félpótkocsikat gyártó Schwarzmüller-csoport romániai leányvállalatának átszervezését és nyereségessé tételét. Hat évvel a távozásom után úgy lettem újra a cég ügyvezetője, hogy az közben visszatérően veszteséget termelt, ráadásul hatalmas vízfejjel működött. A teljes létszám negyedét érintő reorganizáció nagyon fájdalmas volt ugyan, a maradók motiválása pedig rettentő nehéz, de másfél év megfeszített munkája nyomán a cég ismét nyereségessé vált és azóta is eredményesen működik.

Milyen távra tervez?

– Korábban maximum két év volt a jellemző, és az is inkább csak a legfontosabb sarokszámokra vonatkozóan. Most ez leszűkült egy évre, hiszen a merXu startup. Ráadásul a B2B online piactér vadonatúj terület, amelyen nem igazán van követhető „példakép”: szinte mindent a piac, azaz ügyfeleink aktuális igényei szerint találunk ki és valósítunk meg.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Szeretnék valamikor ismét a hobbimmal, a motorokkal foglalkozni hivatásszerűen. Több mint húsz évvel ezelőtt volt már egy kis motoralkatrész boltom, de aztán más irányt vett a karrierem, a vállalkozást pedig a testvérem viszi azóta is. Szeretnék majd a motorozással kapcsolatos területen dolgozni, akár értékesítésben, akár túraszervezésben.

Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Pierre Maiontól, aki Belgiumban látta meg a napvilágot, miután a szülei 1956 után elmenekültek Magyarországról. Trénerként tanította meg nekem, a Michelin Magyarország Kft. romániai területi értékesítőjének – egyben a Michelin első romániai alkalmazottjának – az értékesítés alapjait, és vezetett be a nyugati üzletfejlesztési mentalitásba. Igazi mentorom volt, akivel azóta is szoros barátságot ápolok.

Mivel motiválja a kollégáit?

– Igyekszem a cég terveit és céljait olyan közeli dimenzióba helyezni, amely már személyes motivációként is működik. Ehhez azt kell elfogadtatni velük, hogy az elképzelések ne csak a cégvezetés által „megálmodott” számok vagy eredmények legyenek, hanem közös célkitűzések. Olyanok, amelyek megvalósítása, azaz a siker mindannyiunkon múlik. Ehhez persze létfontosságú a jó és közvetlen hangulat, ezért ezt igyekszem fenntartani a cégen belül.

Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Fiatalkoromban kamionsofőr szerettem volna lenni, azt bármikor kipróbálnám. Tudom, mennyire nehéz ez a szakma, hiszen több mint tíz évig foglalkoztam teherjárműértékesítéssel. A képhez még az is hozzátartozik, hogy nem csupán egy 17 méteres és 40 tonnás jármű vezetését tartom érdekesnek: ennél sokkal nagyobb kihívás az adott árut biztonságosan, gazdaságosan, azaz a legkisebb üzemanyagfogyasztással, hatékonyan és időben eljuttatni A-ból B-be.

Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Alapvetően nem vagyok ugyan egy könnyen szocializálódó típus, a szakmán belül nem is kifejezetten törekszem barátságok kialakítására, de keresem és értékelem a hosszú távú üzleti kapcsolatokat. A legfontosabbnak az üzleti életben is a kölcsönös bizalmat tartom: erre alapozva építek kapcsolatokat, ügyelve arra, hogy a privátszféra és a szakma ne folyjon össze.

Mire sajnálja az idejét?

– A felesleges, céltalan és jellemzően parttalan vitákra, akár magántermészetűekről, akár szakmai jellegűekről van szó.

Mivel lehet felbosszantani?

– Butasággal, főleg az olyan emberek részéről megnyilvánuló ostobasággal, akiktől többet várnék el, valamint a rosszindulatú magatartással.

Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Szívesen segítek mindenben, amivel konkrétan hozzájárulok a közösség érdekeihez, amelyben élek vagy dolgozom. Lehet szó rászorulókról vagy környezetvédelemről, a lényeg csupán az: ne legyen semmiféle politikai felhangja vagy háttere a dolognak.

Mire nem sajnálja a pénzt?

– Főként utazásra, illetve olyan élményekre, amelyekről előre tudom, hogy meghatározóak lesznek. Ilyen lehet egy élmény- vagy sétarepülés, a bungee jumping, vagy a síelés – az élen pedig egyértelműen a hétéves fiam, Róbert áll.

Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– A motorozás és a sport, akár úszásról, akár kerékpározásról, akár evezésről van szó.

(Fotók: merXu)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS