Az áttörést hozó 2022-es év után a női profi sportok elég erős helyzetben vannak ahhoz, hogy idén tovább fejlődjenek, de van még tennivaló a tudatosság növelése, szponzoráció kiterjesztése, valamint a médiajogok értéknövelése és befektetések ösztönzése terén, derül ki a Deloitte 2023-as Sporting Industry Outlook átfogó sportipari tanulmányából.
A női hivatásos sport 2022-ben rekordévet zárt: az érdeklődés mértéke, a nézettség, médiamegjelenések és befektetések szintje még soha nem volt ilyen magas. A látogatottsági rekordok világszerte megdőltek: az UEFA Női Bajnokok Ligája Barcelona-Real Madrid mérkőzésén több mint 90 ezren vettek részt; a női rögbi-világbajnokság rekordot döntött Új-Zélandon, a nyitómérkőzésen teltházas volt az Eden Park; a 2022-es női Futball Európa-bajnokságon több mint 360 millió néző tekintette meg a mérkőzéseket; az Egyesült Államokban a National Women's Soccer League (NWSL) első főműsoridőben játszott bajnoki mérkőzését közel 1 millió néző látta, a Women's National Basketball Association (WNBA) pedig 14 éve nem látott nézőszámot ért el az alapszakaszban.
A rekord tavalyi év után további növekedés várható a női hivatásos sportágaknál idén. A júliusban és augusztusban Ausztráliában és Új-Zélandon megrendezésre kerülő FIFA női világbajnokságra a jegyeladások már most meghaladják a várakozásokat, az UEFA új női Nemzetek Ligája elindítása a világbajnokság után pedig még tovább növeli majd a sportág ismertségét.
A lendület ellenére azonban a női profi sportok még mindig jóval kevesebb figyelmet, befektetést és szponzorációt kapnak, mint a férfi sportok. Mi kell ahhoz, hogy a női bajnokságok a következő szintre lépjenek? Hogyan lehet a befektetés, a promóció, az izgalom és az elkötelezettség körforgását felgyorsítani?
„Néhány kritikus terület segíthet a további növekedés katalizálásában. Az NWSL és a WNBA médiajogi szerződései hamarosan – 2023-ban, illetve 2025-ben – lejárnak. A növekedés érdekében és elérés maximalizálásában mindkét liga a lineáris és streaming szolgáltatók kombinációját keresi majd. Fontos, hogy tanuljanak a közelmúlt hibáiból: a FIFA pl. azzal a kihívással küzdött, hogy a médiavállalatok alullicitálták a női világbajnokság jogait. Az újonnan kötendő megállapodásoknak megfelelő értékelést, kedvező közvetítési ablakokat, erős produkciót és jelentős marketinget kell biztosítaniuk” – mondta Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország sporttanácsadási csapatának igazgatója.
A médiajogokon túl számos más lehetőség van a jövőbeli sikerhez. Bár a női sportok szponzorálására innovatív megközelítéseket alkalmaznak, a szponzorok általános ismertsége még mindig alacsony. Egy amerikai felmérés szerint a sportrajongók 74 százaléka nem tudott megnevezni egyetlen női sportbajnoksági szponzort sem, és hasonló hiányosságokat tapasztalni az Egyesült Királyságban is.
„A bajnokságok és sportágak új megközelítéssel történő népszerűsítése új piacokat teremthet, egyben segíthet a tehetségek számának növelésében is. Jó példa erre a sportfogadás fejlődése az Egyesült Államokban, ahol a női ligák üzemeltetői több fogadási lehetőséget biztosíthatnak - ez növelheti az érdeklődést. Az is katalizálhatja a folyamatot, hogy egyre több női befektető és korábbi sportoló szerez tulajdonrészt klubokban, csapatokban, egyesületekben. Ez esélyt teremt arra, hogy a sportolók képviselete, szurkolói közösségek és befektetések terén változás következzen be” – tette hozzá Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.
A Deloitte tanulmánya szerint a mérlegelendő stratégiai kérdések:
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
