Krajnyák Tamás: Egy jól működő szakmai gépezet az álmom

Krajnyák Tamás, a Laptophardware.hu operatív vezetője 15 éve dolgozik a szakmában, Magyarország legnagyobb márkafüggetlen, lakossági, garancián túli laptop szervizét több mint 11 évvel ezelőtt indította el. Szakképzett kollégáival törekszenek rá, hogy minél gyorsabban és gördülékenyebben segítsenek ügyfeleiknek. Emellett céljuk, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, hogy nem csupán anyagi, hanem fenntarthatósági szempontból is érdemes az elektronikai eszközöket szervizbe vinni és megjavíttatni ahelyett, hogy egyből egy új darabra cserélnék. Következzen az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 309. interjúja!

– Mit tart karrierje csúcsának?
– Szerintem még nem értem el, remélem. Mindenképp egyfajta csúcsnak tartom az elismeréseket a viszonteladó partnereinktől – akik bizonyos szempontból konkurenseink is egyben –, illetve a kollégáktól, akik megbecsülik azt, amit kapnak és cserébe megtesznek mindent a cégért és az ügyfeleinkért.

– Milyen távra tervez?
– Mindig hosszú távra tervezek. Azt szoktam mondani viccesen, hogy 3 gyerekem van, akiket még fel kell neveljek. Folyamatosan jönnek új célok, tervek és közben megvalósulnak a régebbiek. Minden egyes cél egy „pipa” a céges bakancslistán. Legyen az egy új termékcsoport bevezetése a portfóliónkba, vagy egy új és jobb beszállító partner megtalálása.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?
– A legfontosabb, hogy tudjuk, honnan jöttünk és merre tartunk. Közben pedig maradjunk emberek, emberségesek. Díjak helyett inkább egy jól működő szakmai gépezet az álmom, ahol mindenki a tőle telhetően a legmagasabb szinten végzi a dolgát.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?
– Szerencsésnek tartom magam mert életem során sok mentorom és „pótapám” volt. Valahogy vonzottam őket mindig, talán annak köszönhetően, hogy a biológiai apámat csak 20 évesen ismertem meg. Volt egy gazdag apám (barátom vállalkozó apukája), voltak idősebb kollégáim vagy főnökeim, akikre felnéztem, akik tanítottak ilyen-olyan jó vagy éppen rossz módszerekkel. Mindig nyitott szemmel jártam és gyorsan tanultam, főleg azt, ami érdekelt. A laptopokkal kapcsolatban nagyon sokat tanultam eleinte a főnökömtől, az ügyfeleinktől és persze saját magamtól is.

– Mivel motiválja a kollégáit?
– Sok mindennel, beleértve természetesen a pénzt is. Majdnem 20 családfenttartó férfit foglalkoztatunk, így a pénz, mint férfi energia, nagyon fontos a kollégák életében. Ezen kívül emberséggel, szívességekkel és a legfontosabb, hogy példamutatással segítem őket.

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?
– Több mint 15 „szakmát” próbáltam ki kb. 15 év alatt. Voltam cukrásztól kezdve a londíneren át tampon gyári munkásig szinte minden. Mindig az arany háromszöget kerestem. 1. Legyek a legjobb abban, amit csinálok. 2. Szeressem csinálni azt, amit csinálok. 3. Sok pénzt fizessenek érte. Viszont még maradt két szakma, amit szívesen kipróbálnék, két örök klasszikus számomra, az egyik az autókereskedő a másik pedig az ingatlanügynök. Mindkét szakma nagyon szép, de sajnos nagyon fel van hígulva itthon, ezért nem túl népszerűek az ügyfelek körében.

– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?
– Rendszeresen járok tréningekre, konferenciákra, meetupokra, amikor csak lehet. Lassan már 6 éve, hogy elvégeztem a Marketing Commandó féle Marketing Fitness Programot, aminek egyfajta folytatásaként 5 éve alapító tagja vagyok egy független magyar vállalkozókból álló mastermind (mester elme) csoportnak, ami mára már a szakmai-üzleti célja mellett baráti körré is alakult. Mikor először olvastam Napoleon Hill: Gondolkodj és gazdagodj című könyvét, amiben először találkoztam a mastermind csoport fogalmával, már akkor elhatároztam, hogy egyszer nekem is lesz egy ilyen csoportom. Ajánlom Neked is, aki e sorokat olvasod most. Óriási dolog és nagy segítség a csoport minden tagjának.

– Mire sajnálja az idejét?
– Az operatív dolgokra sajnálom az időt. Azt szoktam mondani, hogy az olyan, mint a mosogatás vagy mint az összes többi házi munka, bármennyit is csinálsz belőle, sosem fogy el. Ja és sajnos megvár, sőt, egyre több lesz belőle, ha nem csinálod. De a legrosszabb benne, hogy elveszi az időt és energiát a kreatív fejlesztői munkától. A legtöbb adhock és operatív feladatot, ha tehetem, delegálom a kollégáimnak. 

– Mivel lehet felbosszantani?
– Nehezen lehet felbosszantani, de talán a két legbosszantóbb dolog számomra az igazságtalanság és a hazugság. Az első nem emberhez méltó a másodiknak pedig nincs semmi értelme.

– Milyen önkéntes munkát vállalna?
– Szívesen segítenék mentorként fiataloknak abban, hogy hogyan induljanak el abban a bizonyos nagybetűs életben. Akár saját példámmal vagy szavaimmal is motiválnám őket, hogy higgyék el ők is, hogy nagyon sokra vihetik még az életben, ha kellően kitartóak. Rendkívül izgalmas érzés egy értelmes fiatallal beszélgetni a céljairól, tudva azt, hogy „lazán” sikerülni fog neki majd minden, amit akar, de Ő még ezt nem hiszi el, mert nem látja csak nagyon akarja. De én elhiszem helyette is, mert már túl vagyok ezen.

– Mire nem sajnálja a pénzt?
– Semmire. A családomra, az otthonomra, az autómra semmiképpen sem. Azt szoktam mondani, hogy egy életünk van, nincs újra tábla. A sírba nem vihetjük magunkkal a pénzünket. A cégre sem sajnálom. Természetesen ésszerű keretek között, tervezetten költve. Folyószámla és forgóeszköz hitel nélkül gazdálkodunk a cégben évek óta. Nincs szándékomban óriási céges vagy magán vagyont felhalmozni csak azért, hogy majd az örököseim elkényelmesedjenek.

– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?
– Az utazás tud a legjobban tölteni, szakmailag és magánéletileg is kikapcsoló tud lenni. Egyedül az autópályán hajtva jönnek sokszor a legjobb új szakmai ötletek is. A magánéletben viszont a párommal szeretek utazni – önző módon gyerekek nélkül is rendszeresen. Az kapcsol ki, ha nem kell a munkával foglalkoznom, csak azzal, hogy eljussunk A-ból B-be, miközben jól érezzük magunkat.