Körmendi György: Az adatbányászatnál nem ismerek izgalmasabb területet

2019. 02. 05., 09:30

A piacunk nagyon dinamikusan változik, azt gondolom, hogy a legtávolabbi tervek sem mutatnak távolabb 3-5 évnél – mondja az Üzletemnek adott interjúban Körmendi György. Az adatbányászattal is foglalkozó Clementine ügyvezetője folyamatosan keresi a stabilitást és hatékonyságot egyaránt garantáló innovációs lehetőségeket.

Körmendi György büszke rá, hogy saját – területükön Magyarország legjobbjai között szerepelnek. A Clementine 2005 óta az adatbányászati, statisztikai alkalmazások egyik vezető magyar szállítója, az SPSS szoftverek magyarországi specialistája. A magyar tulajdonban lévő cég kiemelt üzleti partnere az IBM-nek, olyan vezető iparági szereplőket tudhat ügyfelei között, mint az OTP Bank, az Erste Bank, a Magyar Telekom, a Vodafone vagy a E.ON. Az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz interjúsorozatában Körmendi György most a mi partnerünk lett.

Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Legnagyobb sikeremnek azt tartom, hogy a Clementine-ban olyan csapatot sikerült összehozni, amelynek segítségével saját területünkön Magyarország legjobbjai között vagyunk. Erre nagyon büszke vagyok.

Milyen távra tervez?

– A piacunk jelenleg nagyon dinamikusan változik, így azt gondolom, hogy a legtávolabbi tervek sem mutatnak távolabb 3-5 évnél. Ennek megfelelően 2-3 éves távlatban gondolkodom.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Továbbra is olyan innovációkat szeretnénk megvalósítani az adatelemzés, a mesterséges intelligencia és a robotizáció alkalmazásában, amelyek regionálisan vezetőnek tekinthetőek. Jelenleg is zajlanak ezek a fejlesztések, jó úton haladunk.

Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Egész pályafutásom során igyekeztem tanulni minden korábbi főnökömtől, sokat fejlődtem mellettük. Ugyanakkor a mentalitásról és az üzlethez való hozzáállásról a legtöbbet tulajdonostársamtól, Lippert Krisztiántól tanultam. Ő olyan ösztönös tehetséggel kezeli az üzleti helyzeteket, amely számomra is tanulságos.

A szakmájában hol lát nagyobb fejlődési lehetőséget: Magyarországon vagy külföldön?

– A mi területünkön egyértelműen külföldön könnyebb tovább jutni.

Mibe fektetne? Gondolkodik új vállalkozáson?

– Jelenleg nem. Abba fektetek, amit csinálunk, hiszen nem gondolom, hogy ennél ma lennének izgalmasabb területek.

Mivel lehet Magyarországon „őrületbe kergetni” a vállalkozót?

– Az adminisztratív elvárásokkal. Például az innovációs szabályozások tekintetében rengeteg olyan gát van, amely felesleges kapacitásokat köt le.

Milyen módszerekkel fejleszti üzleti partneri kapcsolatait?

– Szervezünk konferenciákat, egyéb rendezvényeket, amelyeken rendszeresen ápoljuk a meglévő üzleti partnereinkkel a kapcsolatokat. Az új megkeresések is elsősorban ajánlás alapján érkeznek.

Mire sajnálja az idejét?

– Olyan – elsősorban adminisztratív – üzleti folyamatokra, amelyeknek látom előre a hiábavalóságát.

Mire nem sajnálja a pénzt?

– Azt gondolom, hogy a munkatársakat kell elsősorban megbecsülni, illetve az ügyfélkapcsolatokra is mindig érdemes költeni.

Milyen célra, kiknek adakozna?

– Rendszeresen szoktunk adakozni, általában olyan kezdeményezéseket és alapítványokat keresünk, amelyek tehetséggondozást végeznek. Ezek között van olyan csoport, akik valamilyen oknál fogva hátrányt szenvednek a megfelelő képzés megszerzésében, illetve van olyan, ahol kiemelkedően tehetséges fiatalok támogatására van lehetőség.

Mivel töltődik fel? Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Szeretek a privát szférába vonulni, és családdal, barátokkal tölteni az időt.

Szerdahelyi Csaba

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS