Juhász Viktor: Az e-mailezés nem a feladatok kiadására való

Juhász Viktor: Az e-mailezés nem a feladatok kiadására való
2022. 04. 06., 13:13

A piaci versenyben a szervezeti digitalizáció mellett megkerülhetetlenné válik a vezetők egyéni digitalizációja – hangsúlyozza Juhász Viktor, a felhőmegoldásokkal és digitális átalakulással foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

Ha a vezető nem mutat példát, a munkatársak sem veszik komolyan a digitalizációt

Informatikai érettség nélkül ma már lehetetlen átlátni a cég működését és a munkatársak teendőit, így az a vezető, aki nem rendelkezik alapvető digitális kompetenciákkal, nem lesz képes hatékonyan irányítani szervezetét. A vállalkozások működésének egyik legfontosabb eleme ugyanis a vezetők példamutatása. A munkatársak akkor fogják a feléjük támasztott elvárásokat komolyan venni, ha a vezetőjük jó példával jár előttük az informatikai rendszerek használatában. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a munkameneteket a vállalat digitális rendszerén kíséri figyelemmel, ott kéri számon a státuszokat, az elkészült feladatokat és riportokat.

„A példamutatás nagyon fontos ahhoz, hogy egy vállalat digitalizálódni tudjon. Ez pedig azt jelenti, hogy a vezetőknek is digitálisan kell élniük. Ehhez el kell hagyni az analóg eszközöket és el kell kezdeni valamilyen feladatkezelő rendszerben menedzselni a kiadott munkát és a kollégák számára is egyértelművé tenni ezt a rendszert” – javasolja Juhász Viktor.

A digitális fejlődés során sokszor a berögzült szokások leküzdése a legnehezebb feladat. A legtöbb vezetőnek hosszú évek alatt kialakult rutinja és olyan jól megszokott analóg eszközei vannak, mint a határidőnaplók, jegyzettömbök és filofaxok. Habár 10-15 éve ezek az analóg eszközök jelentették a hatékony feladatmenedzsmentet, az okostelefonok és tabletek világában egyre furcsább, mikor valaki a teleírt jegyzetfüzetéből igyekszik a teendői közt eligazodni. Éppen ezért fontos, hogy a cégvezetők a digitalizációra ne teherként, hanem olyan lehetőségként tekintsenek, ami hosszútávon időt és energiát spórol nekik, nem utolsó sorban pedig segít csökkenteni a stresszt és enyhíti a folyamatos hajszoltság érzését.

Ha jól használnánk a levelező rendszert, alig küldenénk e-maileket

Sok esetben nem a digitális eszközök hiánya, hanem azok nem rendeltetésszerű használata okozza a vezetők és beosztottak közti kommunikáció nehézségeit. Jó példa erre a levelező rendszerek kezelése. Sok vezető gondolja úgy, hogy attól lesz digitalizált a vállalkozása, hogy heti szinten többszáz e-mailt vált a munkatársakkal. Ez azonban hatalmas tévhit.

Valójában az e-mailezés nem a feladatok kiadására és a közös ötletelésekre való, pedig a gyakorlatban a legtöbb cégnél erre használják. Mikor egy nyitott kérdést tesznek fel e-mailben és arra 30-40 válasz érkezik, átláthatatlanná válik a rendszer és elvész benne a hasznos tartalom. A szakértő szerint az ilyen jellegű levelezést ma már bármilyen rendszeren belül ki lehet váltani a chat modullal, de a leghatékonyabb, ha valamilyen feladatkezelő rendszeren keresztül történnek a közös ötletelések.

„Fontos, hogy a vállalkozások eljussanak arra a szintre, mikor a vezetők és a munkatársak is magabiztosan kommunikálnak a feladatkezelő rendszerbe. Még jobb, ha a cég olyan rendszerben dolgozik, ami képes folyamatokat kezelni, amik beépülnek a munkamenetbe és rutinná válhatnak a feladatvégzés során. Erre kiváló lehet egy CRM rendszer, amik közt számos ingyenes megoldás található a piacon” – árulta el Juhász Viktor.

Amit ma megtehetsz…

Bizonyára sokak számára ismerős szituáció, amikor a gondosan beütemezett munkamenetet ASAP feladatok szakítják meg, amiknek határideje nagyon sürgős. A szakértő szerint az egyik legnagyobb hiba, amit egy vezető elkövethet, hogy saját teendőihez és a kiadott feladatokhoz is minden esetben határidőt rendel, még akkor is, mikor nem látja előre, mikorra tudnak elkészülni vele.

Ez akkor okoz problémát, mikor a munkatársakhoz váratlanul plusz feladatok esnek be, amikhez újabb szűkös határidőket rendelnek és végül teljesen felborul az ütemezés, ami stresszhez és túlhajszoltsághoz vezet. Ilyenkor a munkavállaló jogosan érzi azt, hogy folyamatos versenyfutásban van az idővel, ez pedig rontja a termelékenységet is.

A szakértő tanácsa, hogy a vezetők határidők helyett priorizálják a feladatokat, tehát egy új munka kiadása során vegyék figyelembe a már meglévő teendőket és azok fontossága szerint határozzák meg a sorrendet. Persze mindig lesznek olyan feladatok, amelyeket határidőhöz kell kötni, de ezzel a módszerrel alapvetően csökkenthető a stressz és elkerülhető a kiégés.

Mindig lesznek olyan feladatok, amelyek a fiókban maradnak

A szakértő azt is elárulta, hogy bár a vezetőknek minden feladat fontos, mégis el kell fogadni azt a tényt, hogy lesznek olyan feladatok, amik sose lesznek elvégezve. Ez pedig nem a munkatársak lustasága miatt adódik így, egyszerűen csak annak a természetes jelenségnek tudható be, hogy egy cég életében mindig felmerülnek újabb ötletek, amik felülírják a régieket. Ha ezt tisztázza magában egy vezető, máris egy hatalmas lépést tett a fókuszáltság és nyugodtabb élet felé.

Sokan attól félnek, hogy a feladatkezelő tükröt tart eléjük

Bár a mai feladatkezelő rendszerek már rendkívül praktikusak és egyszerűen kezelhetők, mégis sok vezető tart a használatuktól. A szakértő szerint a rendszerektől való félelem sok esetben nem a bonyolultságból adódik, hanem abból, hogy tükröt tart a vezetők elé, amiben tisztán láthatóak a tornyosuló teendők és az el nem végzett feladatok. A feladatokkal való szembesülés azonban fontos a hatékonyság növeléséhez, hisz segíti a munkavégzés átláthatóságát és a prioritások kialakítását is.

„Van olyan felhasználó, aki az eszközt okolja a sok feladata miatt, pedig az csak megjeleníti a valóságát. Nagyon sok esetben ez az oka annak, hogy valaki nem használja ezeket a rendszereket” – árulta el Juhász Viktor.

„Az átláthatóság vagy a tervezhetőség javítására ma már fantasztikus digitális eszközök léteznek. Ezek használata azonban nagyfokú fegyelmezettséget igényel. Fontos, ha elkötelezi magát a vezető egy munkamódszer, vagy egy feladatkezelő, vagy bármilyen priorizálási rendszer mellett, akkor azt hosszútávon is tartsa meg” – mondta Juhász Viktor.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS