Jól halljuk? Tényleg így mobiloznak a magyarok?!

2018. 11. 21., 09:00

Az okostelefon és a közösségi platformok sokak számára megkönnyítik az ismerkedést. A magyarok nagy része szereti magánál tudni a telefonját társaságban is – derül ki a Samsung Electronics legfrissebb hazai felméréséből.

December 6-tól vetítik a mozikban Goda Kriszta új, a Samsung Electronics támogatásával készült vígjátékát, a BÚÉK című filmet. Az alkotás a mobilozás és társaskapcsolatok egymásra gyakorolt hatását járja körül. A közelgő bemutató kapcsán a vállalat arra keresett választ legfrissebb országos felmérésében, mennyire szorosan kötődnek a magyarok mobileszközeikhez.

Párkapcsolatok és mobiltechnológia

A felmérésből kiderül, hogy a 14-18 év közötti magyar fiatalok több mint fele (51 százalék) gondolja azt, hogy a mobil technológia megkönnyíti a szerelem megtalálását. A felnőttek nagy hányada szintén ezen a véleményen van: több mint egyharmaduk (36 százalék) gondolja azt, hogy a technológiának köszönhetően könnyebbé vált az ismerkedés.  Mindkét korcsoportban jelentős kisebbség vélekedik úgy, hogy a mobil megnehezíti a dolgukat.

Mobilozás társaságban

Idegesítő, ha a másik a telefonját nyomkodja vacsora közben vagy egy közös programon? Meglévő kapcsolatainkra a párhuzamos mobilozás, és az így megosztott figyelem, negatív hatással is lehet és konfliktusokat gerjeszthet.

A felmérésből kiderül, hogy a személyes interakciók során a nagy többség nem veszi jó néven, ha partnere a telefonjával foglalatoskodik. A felnőttek 86, a kamaszok 84 százalékát zavarja, ha a másik a mobilját nyomkodja beszélgetés közben. Minden harmadik kamasz és minden második felnőtt pedig egyenesen nagyon zavarónak tartja ezt a viselkedést.

Ami a hívások fogadását illeti, a többség minden korosztályban rangsorol, ha telefoncsörgés közben éppen személyes beszélgetést folytat. A felnőttek 73 százaléka csak akkor fogadja a hívást, ha azt nagyon fontosnak ítéli meg. A kamaszok megengedőbbek: körükben 58 százalék azok aránya, akik csakis fontos ügyben válaszolnak a hívásokra.

Baráti társaságban a tinédzserek 68 százaléka a közvetlen közelben szereti tudni a telefonját. A felnőttek 46 százaléka szereti, ha közvetlen közelében van a készülék. A felnőttek 61, a kamaszok 65 százaléka kiteszi az asztalra a készüléket az összejöveteleken. A felnőttek 35 százaléka felfelé fordított, 26 százaléka lefelé fordított képernyővel. A kamaszok körében ez az arány 36-29.

Üzenetváltás magyar módra

Ma már számtalan platform kínál lehetőséget az üzenetváltásra anélkül, hogy fel kellene hívnunk a másikat. Az azonnali információmegosztásra a felnőttek 54, a kamaszok 63 százaléka használja a telefonhívást, üzenetet 41, illetve 36 százalék küld (chatprogramok és SMS).

A válaszüzenetekkel kapcsolatban máshogyan vélekednek a tinédzserek és a felnőttek. Ezen a téren főként a kamaszok érzései adhatnak okot aggodalomra és jelezhetnek esetenként akár önértékelési problémákat is. Ha nem érkezik azonnal reakció egy üzenetre, a kamaszok 59 százaléka úgy gondolja, a címzettnek nincs kedve válaszolni, míg a felnőtteknek 26 százaléka tulajdonít ilyen okot a válaszhiánynak.

A kamaszok, úgy tűnik, jól ismerik saját korosztályukat: joggal sejtenek elutasítást, ha nem kapnak választ, ugyanis 39 százalékukkal szintén előfordul, hogy nincs kedvük visszaírni másoknak. A felnőttek háromnegyede időhiány miatt nem válaszol, és csak ötödük azért, mert nincs kedve.

Építheti, de rombolhatja is a kapcsolatokat

A kutatás is alátámasztja, hogy az okostelefon egy eszköz a kezünkben, amelyet használhatunk jól és rosszul egyaránt. A mobilok számos területen megkönnyítik az életünket, egyszerűbbé teszik az ismerkedést, a kapcsolattartást és akár a szerelem megtalálásban is segíthetnek. Minél többet használjuk azonban a készülékünket, annál inkább az életünk tökéletes lenyomatává válik.

A Samsung számára éppen ezért kiemelten fontos, hogy felhívja felhasználói figyelmét a felelős, körültekintő mobilhasználat fontosságára. „Az, hogy a mobileszközeink építik vagy rombolják kapcsolatainkat, csak rajtunk, a saját döntéseinken és tudatosságunkon múlik” – tette hozzá a kutatás eredményeihez Samu Zsófia, a Samsung Electronics Magyar Zrt. kommunikációs vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS