Fiáth Attila: Optimumra törekszem az életemben

2018. 12. 14., 10:00

A tudás gyarapítására nem sajnálom a pénzt, ahogy finom ételekre és italokra sem – mondja Fiáth Attila az Üzletemnek. A borakadémikus-közgazdász biztos benne: ha hasznosat tud adni üzleti partnerének, akkor tőle vissza is kap.

Fiáth Attilának köszönhetik a Tama Restaurant vendégei a pazar ételekkel harmonizáló szép borokat. Úgy gondolja, bár a borban nagyhatalom országokban nagyobbak a lehetőségek, rá most Magyarországon van inkább szükség. Facebook-oldalán az egyik legfrissebb posztban egy vakkóstoláson részvételre buzdít, mi pedig az olvasót biztatjuk, hogy tartson velünk a 12 kérdés – 12 válasz újabb epizódjában.

– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Mindig az optimumra törekszem, nem a maximumra, vagyis nem vagyok csúcshódító. Ha egy szakmai projektben eljutok odáig, amit a magam számára jónak tartom, akkor megállok. Lehet, hogy másnak vezetne még feljebb az út, de én nem lépcsőzök tovább. Amikor egyensúlyban vagyok az életemben, akkor nem erőltetem tovább.

– Milyen távra tervez?

– Csak hosszú távon látom értelmét a tervezésnek. Igaz, előtte át kell gondolni, hogy mibe érdemes belefogni.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Nincs ilyen, soha nem is vonzott, hogy bakancslistákat írjak magamnak.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Szüleimtől, majd a feleségemtől, valamint egyetemi mentoromtól, kollégámtól, Virág Miklóstól.

– A szakmájában hol lát nagyobb fejlődési lehetőséget: Magyarországon vagy külföldön?

– Úgy gondolom, hogy a borszakmában most egyértelműen itthon van rám nagyobb szükség. Viszont az is biztos, hogy külföldön, nagy borhatalmaknál nagyobb a kifutási lehetőség.

– Mibe fektetne be? Gondolkodik új vállalkozáson?

– Nem gondolkodom új vállalkozáson. A befektetések számomra pusztán a vagyonmegőrzést jelentik.

– Mivel lehet Magyarországon „őrületbe kergetni” a vállalkozót?

– Kicsit unom már, amikor folyamatosan a különböző nehézségeket mantrázzák a munkaerőhiányról, az adóterhekről, az adminisztrációs gondokig. Attól vagyunk vállalkozók, hogy a „tengerünkben” ne evickéljünk, hanem ússzunk. Aki nem „őrül bele”, az a vállalkozó.

– Milyen módszerekkel fejleszti üzleti partneri kapcsolatait?

– Sok tudatosság nincsen ebben. A partnerkapcsolataimat az őszinteség jellemzi, ha én tudok valamit adni az üzleti partneremnek, akkor vissza is kapok tőle.

– Mire sajnálja az idejét?

– A felesleges beszélgetésekre. Nem látom értelmét a „találjuk ki közösen, gondolkodjunk együtt” típusú diskurzusoknak, ha a másik úgy érkezik, hogy nincs ötlete, nincs gondolata.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– A tudás gyarapítására. Egyébként ételre és italra sem sajnálom.

– Milyen célra, kiknek adakozna?

– A cégemben ezt a területet elsősorban a feleségem viszi, több szervezetet is rendszeresen támogatunk. Valószínűleg nem szerencsés szó az adakozás, de szívesen adom át a tudásomat, a tapasztalatomat, nevezzük ezt akár mentorálásnak.

– Mivel töltődik fel? Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Első helyen van a családom! Sok időt töltünk együtt, sokat utazunk, gyűjtjük és megéljük az élményeket. Ha pedig magam vagyok, akkor ott vannak a könyvek: „mindenolvasó” vagyok a szakirodalomtól kezdve az újságokon át a szépirodalomig.

Szerdahelyi Csaba

(A vezető fotón a Tama Restaurant)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS