Állami fenntartású vagy magánegészségügyi rendszerre van szükség?

2023. 01. 19., 16:42

„Álláspontunk szerint nincs két szektor, egy szektor van az egészségügyben, mégpedig az, amelyik a hozzá forduló beteget meggyógyítja!”

A VOSZ Egészségügyi Tagozatába tömörült több ezer orvos, szakdolgozó és egészségügyi szolgáltató álláspontja szerint a magyar egészségügyi rendszer problémáinak végleges és megnyugtató megoldása az állami közegészségügyi ellátás és a magánegészségügyi vállalkozások együttműködésében keresendő.

Az elmúlt 30-40 év során hazánkban is kialakult egy modern magánegészségügyi rendszer, amely ellátási minőségében, egészségügyi eredményeiben is bizonyított. Ezek a vállalkozások és az ott dolgozó orvosok és egészségügyi szakemberek jelentős külföldi tapasztalatokat is szereztek és a legfejlettebb gyógyító technológiákat honosítják meg hazánkban. A magánegészségügyi vállalkozói szféra hozzájárul a magyar emberek gyorsabb gyógyulásához és komoly erkölcsi és anyagi értékeket hordoz. Mérések szerint ma már három emberből kettő első körben magánorvoshoz fordul, ha szakorvosi ellátást keres! Továbbá, ez az ellátó rendszer tízezreknek biztosít modern munkahelyet és fejlődési lehetőséget úgy, hogy sokmilliárd forint adóbevétellel járul hozzá a közösség fejlődéséhez, az egészségügyi szakembereket itthon tartva, a korábban külföldön dolgozókat hazahozva. 

A beteg elsődleges érdeke az, hogy mielőbb megfelelő ellátást kapjon és meggyógyuljon! A rendszerváltás óta – páciensek százezreinek igényére válaszul - kialakult, professzionális magánegészségügyi hálózatok eredményeiből az egész magyar egészségügyi rendszer – így tehát a magyar társadalom egésze – akkor profitálhat, ha megtörténik az elért eredmények integrációja a magyar egészségügy egészébe. Az egységes egészségügyi ellátó rendszer biztosítja a megfelelő ellátást a társadalom minden tagjának. A magán és állami szektorok integrációja a szektorsemleges finanszírozás oldaláról valósulhatna meg, így minden létrejött értéket megőrizhetünk, az ellátási feladatok megoszlanának és a társadalom minden tagja az igényeinek megfelelő ellátásban részesülhet. Az akkreditált magánellátás bevonása az egészségügyi ellátó rendszerbe egyrészről csökkentené a magánellátást igénybe vevő betegek költségeit, másrészről az államnak – így a teljes társadalomnak - is olcsóbb lenne mind a beruházási, mind a fenntartói feladat ellátása, kevésbé halmozódnának a kórházi adósságok és a betegeknek nem kellene kétszer fizetniük a gyógyításért.

Mindezek megvalósítása természetesen óriási feladat, sok-sok olyan részlettel, amelyek kidolgozása komoly orvostudományi, közgazdasági, pénzügyi, biztosítási, jogi, politikai, kommunikációs, azaz multidiszciplináris szakmai és szakértői munka, melynek elvégzéséhez a VOSZ segítő kezet szeretne nyújtani – zárul a VOSZ Egészségügyi Tagozatának közleménye.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS