Új tranzakciós illeték jön októbertől

2024. 09. 30., 06:30

Október elsejétől a pénznemváltásos ügyletek után már kiegészítő tranzakciós illetéket is kell fizetni az augusztusban jelentősen megemelt eddigin felül. Az év végéig élő díjstop miatt ezt a bankok nem háríthatják át a lakossági ügyfelekre, akiknek a többsége ugyanakkor egyelőre nem élvezhet semmit az illetékmentesség határának emelkedéséből – derül ki a Bank360.hu összeállításából.

Október elsejétől már a tranzakciós illeték júliusban bejelentett emelésének második részét is fizetnie kell a bankoknak és más pénzügyi szolgáltatóknak. Az eddigi létező, augusztusban jelentősen megemelt sápon felül kiegészítő illeték is terheli a konverziót tartalmazó ügyleteket. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy tranzakció különböző pénznemek közötti átváltást tartalmaz, úgy erre az általános tranzakciós illetéken felül további 0,45 százalékos kell fizetni, ügyletenként 20 ezer forintos felső határral – emlékeztet a mostantól alkalmazandó szabályra Bank360.hu. Ráadásul az általános előírástól eltérően a kiegészítő illetéket belföldi magánszemélyek vagy vállalati ügyfelek ugyanannál a pénzintézetnél vezetett számlái közötti ügyletekre is kivetik, de legalább a bankkártyás műveletekre nem vonatkozik.

A magánszemélyekre azonban ezt a plusz terhet 2024-ben a pénzügyi szolgáltatók nem terhelhetik át az egyelőre év végéig szóló díjstop értelmében. A korábbi tapasztalatok szerint a tranzakciós illetéket valamilyen módon a bankok érvényesítették előbb-utóbb a számlaköltségekben, de ezt már a díjstop alapján az augusztusi illetékemeléssel sem tehették meg. 

Augusztus 1-től azonban nemcsak a például az átutalások után fizetendő tranzakciós illeték nőtt a másfélszeresére, 0,3 százalékról 0,45 százalékra, hanem az az illetékmentességi határ is jócskán megemelkedett, ameddig ezt a lakossági ügyleteknél nem kell megfizetni. 2019. január 1-től a 20 ezer forint alatti átutalásokat nem terhelte illeték, 2024. augusztus 1-től viszont ezek már 50 ezer alatt illetékmentesek a pénzintézeteknek. 

A bankok hirdetményeiben azonban ez a kedvezményváltozás csak elvétve jelenik meg, miközben a tranzakciós illeték szinte minden kondíciós listában ott van. A lakossági bankszámla hirdetményekben persze még a régi 0,3 százalékos értékek szerepelnek a kormány díjstopja miatt. 

Kevés bank engedte át a kedvezményt

A díjemelés tehát tilos, de a kedvezményt átengedhetnék, ha akarnák. Két nagybank, az MBH és a Raiffeisen ezt meg is tette: a számlacsomagok kialakításakor figyelembe vette az illetékmentesség határát. Eddig is volt több olyan lakossági számlacsomagjuk, amelynél 20 ezer forint alatt minden átutalás díjmentes volt, augusztus 1-től ezeknél 50 ezer forint a határ. 

Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely szerint a korábbi 20 ezer forint, most pedig 50 ezer forint alatti átutalásokat vagy az átutalások ez alatti részét egy banknak díjmentesen kell adnia – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu érdeklődésére a Magnet Bank. Az illetéken kívül más költségei is lehetnek egy szolgáltatónak, amelyeket ráterhelhet az ügyfélre. A Magnet ugyanakkor – bár a tranzakciók nem teljesen díjmentesek – de a legkedvezményesebb díjszabású sáv összeghatárát 20 ezerről 50 ezer forintra emelte. Az Erste és a CIB például bizonyos számlacsomagokban eddig 20 ezer forintig biztosította a kedvezményes átutalásokat, és ezen az összeghatáron azóta sem emelt. 

A többi bank másképp akciózik

A bankok többségénél viszont nyoma sincs a 20 ezer vagy 50 ezer forintos limitnek a kondíciós listákban. A kedvezményeket másképp engedik át, ha átengedik. Az OTP például egy fix összeghatárig biztosítja, ami felmehet akár egymillió forintig is. Az UniCreditnél olyan számlacsomag is van, amelynél a tranzakciók számától és értékétől függetlenül díjmentesen utalhatnak az ügyfelek. 

A Bank360.hu szakértői szerint ez a csomagkialakítás egyébként közelebb áll ahhoz, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeretne, vagyis hogy egy fix összegért cserébe az ügyfelek korlátlan számú és értékű online tranzakciót bonyolíthassanak le. A jegybank szerint az ilyen árazás kulcsfontosságú lenne a készpénzhasználat csökkentése és a digitális bankolás fejlődése érdekében. Ugyanakkor a bankok nehezen tudják ezeket a számlacsomagokat kialakítani, amíg tranzakciós illetéket kell fizetniük az átutalások után, ráadásul azt még emelik is. 

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS