Egymás után két hónapban is csökkent az építőipari termelés volumene, a koronavírus első hulláma óta nem volt ilyen. A csökkenő termelés mellett a kata szabályozás szigorításának kilátásba helyezése 40 százalékkal csökkentette az új egyéni vállalkozók piacra lépését a szektorban.
A legfrissebben elérhető, áprilisi építőipari termelési adatok szerint ugyan még magasabb az ágazat termelési volumene az előző év azonos időszakánál, de már két hónapja 5 százalék feletti csökkenést jelentett a KSH. Ha a mélyrepülés folytatódik, könnyen éves szinten is recessziós adatok jelenthetnek meg a szektorban. Áprilisban az építőipar termelési volumene egyelőre 3,2 százalékkal van magasabb szinten az előző évi értéknél, de az utolsó két hónapban összesen 11,6 százalékot esett a termelés, így gyorsan elfogyhat az elmúlt 1 évben összeszedett növekedés. Az építőipar termelésében benne szokott lenni havi néhány százalékos fluktuáció, de két hónapos ilyen meredekségű csökkenés nem volt jellemző az elmúlt évekre. A koronavírus első hullámának kitörésekor ugyan láthattunk már hasonlót, de ezt leszámítva nem volt ilyen több mint négy éve. Vannak azért pozitív jelek is a szektorban, például a hó végi szerződésállomány volumene 8 százalékkal magasabb szinten van mint 1 évvel korábban, ami azt jelzi, hogy van még növekedési potenciál a területen. Természetesen az ágazat termelése még javulhat is, nagyon sok múlik még a kormányzati beruházásokon, a lakáscélú családtámogatási programokon, illetve a növekvő kamatok miatt csökkenő piaci keresleten is.
Mindeközben az építőipari társas vállalkozások száma töretlenül növekszik az OPTEN céginformációs szolgáltató adatai alapján. Május hónapban 535 társas vállalkozás alakult, ami ugyan 15 százalékkal alacsonyabb a 2021-es havi átlagnál, de 10 százalékkal magasabb a koronavírus előtti évekre jellemző adatoknál. Azaz a tavalyi rekordmagas cégalapítási értékeket már nem produkálja az ágazat, de összességében még mindig magasnak számít a cégalapítási kedv. Fontos hozzátenni, hogy az építőiparban nem csak önmagához képest magas a cégalapítási arány, hanem a többi ágazatéhoz képest is.
Cégtörlésből viszont csak 324 került közzétételre az ágazatban május hónap során, ami nagyjából megfelel a szektor korábbi, szokásos értékeinek. Ez egyrészt jó hír, hiszen sem a koronavírus, sem az utána lévő időszak nem hozott nagyobb cégtörlési hullámot, még úgy sem, hogy a kényszertörlési eljárások sokáig szüneteltek, majd nagy tömegben indultak újra 2021 őszén. Ez egyben azt is jelenti, hogy az építőiparban töretlenül növekszik a társas vállalkozások száma. Ezzel az ágazat rendhagyónak számít, mivel a legtöbb ágazatban már csökkent a társas vállalkozások száma 2022 során. Az persze nem feltétlen szerencsés, hogy minden körülmény között nő az ágazati szereplők száma, mert ez az ágazat elaprózottságára, fertőzöttségére is utalhat.
A megszüntetésre irányuló eljárások közül sajnos megint a felszámolási eljárást lehet kiemelni. Ebben az eljárástípusban ugyanis a legtöbb a hátrahagyott tartozás, és a magas felszámolási arány legrosszabb esetben indukálhat akár újabb lánctartozási hullámot is. Május hónapban 96 építőipari vállalkozás ellen indult felszámolás, amit 40 százalékkal magasabb a koronavírus előtt regisztrált havi értékeknél. Kényszertörlési eljárásból 421 került közzétételre május hónap során, ez okozza tehát a megszűnések jelentős részét. Ez olyan szempontból szerencsés, hogy ezek jellemzően a passzív vállalkozások, olyan szempontból viszont kevésbé, hogy még mindig nem alakul ki a vállalkozók jelentős részénél az a gyakorlat, hogy rendezett körülmények között szüntessék meg vállalkozásukat. Végelszámolási eljárásból csupán 42 indult május hónap során, ami az elmúlt évek egyik legalacsonyabb értéke.
Az egyéni vállalkozók száma még a társas vállalkozásokénál is drasztikusabban növekedett az ágazatban 2022 során. 2022 első hónapjaiban havonta 1200-1500 új egyéni vállalkozás került bejegyzésre az iparágban, és még májusban is 1000 felett volt az újonnan piacra lépő egyéni vállalkozók száma.
Május második felétől azonban a KATA szabályok szigorításáról hallani, és ez igen erősen megjelenik az egyéni vállalkozói adatokban is. Nem minden egyéni vállalkozó adózik KATA rendszerben, de a KATA adózói bázis jelentős részét alkotják az egyéni vállalkozók, ezért is lehet ilyen látványos a csökkenés.
Június első felében már csak 662 egyéni vállalkozó kezdte meg működését az ágazatban, ami 40 százalékkal alacsonyabb az április és május első felében regisztrált értékeknél, és még ennél is jobban elmarad a korábbi adatoktól.
Ez az arány nem csak az új egyéni vállalkozók szempontjából érdekes, hiszen az arány azt is sejteti, hány egyéni vállalkozó gondolja úgy, hogy őt érinteni fogják a szigorítások. Ezt kivetítve a 77 ezres építőipari egyéni vállalkozói bázisra, akár azt is jelentheti, hogy csak az ágazatban mintegy 30 ezer embert érinthet közvetlenül egy esetleges szigorítás.
Az építőipari szervezeti struktúra átrendeződésére számít az ÉVOSZ elnöke, Koji László is, a kata adózási előnyök újra szabályozásától.
Természetesen csak a módosítások részleteinek kihirdetése után fog kiderülni, hogy mekkora a tényleges érintettség, és az sem biztos, hogy az egy az egyben megjelenik az egyéni vállalkozók számában, mindenesetre az új egyéni vállalkozók száma jó indikátor lesz a hatókör mérésére.
Természetesen a mikrovállalkozásoknak a szerepe is megvan a szektorban, de az építőipar a mikrovállalkozások arányát tekintve meghaladja a többi ágazatot, és ezt jól mutatják a mostani cégalapítási és egyéni vállalkozás-alapítási arányok is.
Az egészen biztosan elmondható, hogy az építőipari cégbázis fejlesztésében van potenciál, és ha jól sikerülnek a különböző építőipari és adózási szabályozások, akkor kialakulhat egy stabilabb, tőkeerősebb, kevésbé mikrovállalkozás-jellegű réteg az ágazatban.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) májusra vonatkozó értéke átlagosan 16 százalék körül mozgott az építőiparban. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Békés, Tolna és Vas megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Somogy megye produkálta.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
