Tovább emelkedett az építőipari cégek száma Magyarországon

Tovább emelkedett az építőipari cégek száma Magyarországon
2022. 05. 03., 19:48

Bár keresleti oldalról sok a bizonytalanság a szektor jövőjével kapcsolatban, sok vállalkozó bízik az építőipar további lendületében. 2022 márciusában 675 társas vállalkozás jött létre az építőiparban, ami 6 hónapos rekordnak számít, és messze meghaladja a COVID előtti cégbejegyzési értékeket is.

Az orosz-ukrán háború a hazai gazdaság jelentős részében növeli a bizonytalanságot az energiaárak, az infláció, az árfolyamkockázatok és a logisztikai problémák növekedése miatt. Az építőipar jövőjében azonban még ezeken felül belföldi okokra visszavezethető kérdőjelek is megjelennek az ingatlantámogatási programok lejárata miatt. Ha a CSOK, az ingatlanfelújítási támogatás és a kedvezményes lakásáfa programok nem kerülnek meghosszabbításra 2022 utánra is, akkor az ágazatban keresleti oldalon visszaesés várható. Ennek ellenére azonban egyelőre mind a cégalapítások magas száma, mind a termelés volumene biztató jeleket mutat, a jövőbeni kockázatok még kevéssé érzékelhetők a jelenlegi mutatókon.

Több szempontból is kiugró cégalapítási értékek

2022 márciusában 675 építőipari társas vállalkozás került bejegyzésre Magyarországon, ami az elmúlt 6 hónap legmagasabb cégalapítási értéke, ráadásul hosszabb távú kitekintésben is igen magasnak számít. Ez a mostani érték az 5 évvel ezelőtti cégalapítási értékek kétszerese, de a koronavírus járvány előtti időszakhoz képest is 50 százalékos növekedésnek számít.

Annak fényében szintén különleges a mostani cégalapítási adat, hogy a többi ágazatban összesített mértékben stagnáló cégszámokkal találkozhatunk, de az építőiparban még mindig jóval több az alakuló, mint a megszűnő cég. Tehát hiába a sok bizonytalanság az ágazat körül, egyelőre pozitívnak mondhatók az építőipari céginformációs adatok. A márciusi 675 induló társas vállalkozás mellett 426 cégtörlés került közzétételre, tehát a cégszám összességében növekedett a hónap során. Jelenleg mintegy 64 ezer társas vállalkozás működik a szektorban.

Szépen alakuló termelési adatok

Az KSH adatai alapján a termelési adatok is szépen alakulnak a januári visszaesés után. A 2021-es év során szinte folyamatosan emelkedett az építőipari termelés volumene, ehhez képest meglepetés volt a 2022-es januári visszaesés. A februári termelési adatok azonban újra illeszkednek a korábbi trendbe, sőt inkább felfele térnek el a korábbi trendtől. Az adatok alapján a februári termelés 42,3 százalékkal haladta meg előző év azonos időszakának értékét, fontos ugyanakkor ehhez hozzátenni, hogy 2021 februárjában pont egy alacsonyabb bázisérték volt az ágazatban. Azonban ettől függetlenül hosszabb távra visszatekintve is magasnak számít a februári termelési érték, a februári termelés a 2015-ös átlag havi értéket 86,9 százalékkal haladja meg.

Még több egyéni vállalkozó

Bármennyire is magasnak számít a szektorban az induló társas vállalkozások száma, az egyéni vállalkozók számának meredek emelkedését meg sem közelíti. Az építőiparban csak március hónap folyamán 1519 egyéni vállalkozó lépett a piacra. Ez meghaladja a korábbi évek és az előző hónapok szintén magas értékeit is. Bár minden ágazatban emelkedik az egyéni vállalkozók száma, az építőipar ebben a tekintetben is kiemelkedőnek számít. Az új egyéni vállalkozók 20 százaléka ebben a szektorban jön létre. Jelenleg már több mint 74 ezer egyéni vállalkozó működik ezen a területen. Összességében a cégformák tekintetében nagyon erősen tolódik el a hangsúly az egyéni vállalkozók felé, a mértéke már olyan jelentős, ami az hosszú távon nem feltétlen szerencsés a szektor számára.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint sem tekinthető pozitív jelenségnek az egyéni vállalkozók számának gyors növekedése. Tapasztalatai szerint nem azért alakul egyre több egyéni vállalkozás az építőipari szakmákban, mert arra szükség volna, hanem pusztán adózási megfontolásokból. A mai árak mellett gyorsan el lehet érni a kata 12 millió forintos értékhatárát, és újabb vállalkozói igazolványok kiváltásával maradnak a vállalkozók ebben a körben. Sok esetben az ilyen egyéni vállalkozóknál csak a vállalkozói igazolvány új, de friss mögöttes szakmai tudás, vállalkozói ismeretek nincsenek. Az építési ágazatban inkább káros, a vevőt megtévesztő folyamatnak tartom a jelenséget. Az ÉVOSZ régóta szorgalmazza, hogy az új vállalkozói igazolványok kiadásának legyen feltétele egy, a vállalkozói alapismeretekből letett vizsga is. A KATA adózási forma választási lehetőségét pedig a valós vállalkozói létre utaló több szempont beépítésével kezelnénk (szakvégzettség, telephely milyensége, felelősségbiztosítás).”

Tömeges kényszertörlés, magas felszámolás, alacsony végelszámolás

A megszüntetésre irányuló eljárások közül továbbra is a kényszertörlések dominálnak, egy hónap alatt 538 ilyen eljárás került közzétételre a szektorban, ezek jellemzően az adminisztratív kötelezettségeiket sem teljesítő vállalkozások. A márciusi kényszertörlések száma körülbelül kétszer akkora, mint a koronavírus járvány előtti időszakban volt jellemző. Ugyanakkor, ez egyelőre még annak az ideiglenes hatásnak köszönhető, hogy a járvány alatt felfüggesztés alatt volt az eljárástípus, és ezen eljárások jelentős része az újraindulás utáni kényszertörlési hullámból fakad.

Felszámolási eljárás 106 építőipari vállalkozás ellen indult március folyamán, ami a kényszertörlési eljárások számához képest alacsony, ugyanakkor önmagában magasnak számít, hiszen az eljárás legtöbbször kifizetetlen tartozásokat, és potenciális lánctartozásokat is jelent. Az összességében semmiképp nem jó hír, hogy a 2022-es felszámolási adatok mintegy 20 százalékkal magasabbak a COVID előtti értékeknél. Végelszámolási eljárás 68 társas vállalkozásnál indult március folyamán, ami illeszkedik a korábbi évek adatai közé. Egészségesebb cégstruktúra esetén a végelszámolási eljárásoknak kellene dominálni a megszüntetésre irányuló eljárások között, hiszen ebben az eljárástípusban a vállalkozó saját kezdeményezésére, rendezett körülmények között zajlik le a vállalkozás megszüntetése.

2022-es várakozások

Az ágazat szereplői a 2022-es év egészében még erős évre számítanak, a meglévő szerződés állomány miatt, de 2023-tól már nagyon sok a bizonytalanság az EU-s források potenciális leállása, illetve a jelenlegi lakossági ingatlanvásárlást és felújítást támogató központi programok jövője miatt. Összességében 2022-ben még várhatóan maradni fognak a magas termelési adatok, de év vége fele már csökkenhet a vállalkozási kedv. A trendet ugyanakkor nagyban befolyásolhatják még a kormányzati lépések, az egyes programok meghosszabbítása, vagy az újak bevezetése még fenntarthatja a keresleti oldal jelenlegi szintjét.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) márciusra vonatkozó értéke átlagosan 20-21 százalék körül mozgott az építőiparban. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Vas, Tolna és Zala megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Nógrád és a Heves megye produkálta.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-09 14:40:00
2026 negyedik negyedévében a magyar munkáltatók 37 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést csupán 13 százalékuk jelez előre. Ilyen mértékű pozitív várakozás a piaci szereplők körében az elmúlt öt évben nem fordult elő – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS