Az átviteli rendszerirányító MAVIR friss adatsora szerint 2024 júliusáig összesen 6712 megawattnyi naperőművet helyeztek üzembe Magyarországon. Az összes teljesítményből a legnagyobb arányban az ipari létesítmények részesülnek 3678 megawattal. Az 50 kilowatt (kW) feletti rendszerek idén júniusban érték el eddigi negyedórás termelési csúcsukat, amely csak kevéssel maradt el a 3200 megawatt-tól.
A csaknem 275 ezer háztartási méretű kiserőmű kapacitása együttesen 2514 megawatt, további 520 megawatt a saját célra termelőké. A tavalyi év végéhez képest az első féléves növekedés 673 megawatt volt, az év első hat hónapjában tehát mintegy tizedével nőtt a hazai napelemes rendszerek beépített teljesítménye – emelte ki az Energiaügyi Minisztérium közleménye.
Az időarányos előrehaladás alapján az elmúlt két esztendőhöz hasonlóan idén is nemzetközi összevetésben kimagasló, 1 gigawatt feletti mértékben gyarapodhat a hazai napenergia-kapacitás.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) napokban közzétett beszámolója szerint 2010 és 2022 között 2 megawattról (MW) 4235 MW-ra emelkedett a napelemek beépített teljesítőképessége. Az elmúlt évek lendületes növekedése nyomán hazánk hat évvel korábban, már 2024 tavaszára elérte az előzőleg 2030-ra megcélzott 6 gigawattot. A felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia- és Klímaterv ezért a következő évtized elejére kétszer nagyobb, 12 gigawatt beépített teljesítménnyel számol.
A kormány a már futó programokban 230 milliárd forinttal ösztönzi a zöldenergia fokozott és hatékonyabb hasznosítását. A további napelemes teljesítmény növelését érdemben előmozdítja a Napenergia Plusz Program. A támogatott fejlesztések nagyobb számban 2024 második felében készülhetnek el. A program a keretösszeg megemelésének köszönhetően több mint 25 ezer családtól vállalhatja át beruházási költségeik kétharmadát. A nyertesek a napelem és energiatároló egyidejű telepítésével saját célra termelhetnek zöldenergiát, így önellátási képességük erősödik, áramszámlájuk csökken. (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.