Sikeres üzletasszonyok és üzletemberek inspirálták a hallgatóságot a Fiatal Vállalkozók Hetének szerdai programján a budapesti Bálnában.
Alighanem kezdi kinőni magát a Bálnából a Fiatal Vállalkozók Hetének rendezvénye. A FIVOSZ által az ország legnagyobb üzleti show-jaként beharangozott eseményre szerdán koraeste már csak „cipőkanállal” lehetett bepréselni az érdeklődőket.
Valószínűleg Kovács Patrik, a FIVOSZ alapító elnöke sem gondolta volna 12 évvel ezelőtt az induláskor, hogy ilyen tekintélyesre nő a szövetség, és ennyire népszerű lesz a Fiatal Vállalkozók Hete. A bálnás megnyitó beszédében utalt is rá, hogy a FIVOSZ ma már megkerülhetetlen, ha gazdaságról és gazdaságpolitikáról van szó, mert egyre több fiatal vág bele a vállalkozói karrierbe.
Mivel az elmúlt években mindig tudósítottam az FVH-ról, pontosan tudom, hogy hatalmas munka ennyi kiváló előadót, sikeres üzletasszonyt és cégvezetőt meghívni. Ami a közönség toborzását illeti, már könnyebb a helyzet, a vidéki nagyvárosokban és Budapesten tartott FVH-rendezvények branddé váltak.
A szerdai nap számomra két nagy tanulsággal szolgált: olyan ágazatban is lehet újdonsággal szolgálni a fiataloknak, amely vagy nagyon távolinak tűnik (űripar) vagy kimondottan nem népszerű (agrárium).
Utóbbival kapcsolatban a mai napig sokakban él a kép, hogy a mezőgazdaság egyenlő a sáros csizmával, az éjjel-nappali robottal – plusz a hétvégeket sem lehet kipipálni. A rengeteg munka persze ma is megmaradt, ám vannak olyan területek, amelyek csizmamentesen lehetnek vonzóak az ifjú vállalkozók számára.
Az Agrármarketing Centrum szintén fiatal, 33 éves igazgatója, Ondré Péter például elmondta, hogy a robottechnika és általában a technika berobbanása igazán izgalmas lehet az online nemzedék számára is. Ma már egy-egy csúcstraktorban például űrhajó bonyolultságú rendszerek dolgoznak.
Az agráriumban is jól működnek a fiatal vállalkozóknak kiírt pályázatok, s például a méhészetben vagy dísznövény-termesztésben viszonylag kisebb tőkebefektetés után néhány éven belül profitot lehet termelni.
Ha már az űrtechnikát említettem! A magyarországi űrkutatás és űrhajózás még ma is egyet jelent Farkas Bertalannal. Az első és eddig egyetlen magyar kutatóűrhajós 1980. május 26-án Valerij Kubaszov orosz űrhajós parancsnokkal indult el meghódítani a kozmoszt. Erre a legtöbb magyar büszke volt, ám ma már nagyot legyint (ha ugyan nem nevet gúnyosan), hogy mit akar Magyarország az űrkutatás terén?!
Pedig a szó szoros értelmében végtelenek a lehetőségek. Az űripar 400 milliárd dolláros iparág, amiből jó lenne minél nagyobb szeletet kihasítani, s ehhez rengeteg kiváló magyar szakember tehet hozzá a munkájával.
Farkas Bertalan (ma már dandártábornok) rögtön adott tippet a hallgatóságnak. Mint mondta, az űrszemét begyűjtési technológiáján a világon elég sokan dolgoznak, de az eredmény várat magára. Ki tudja, talán a nézők között ült az, aki kedvet kapott hozzá, hogy világra szólót alkosson. Ha így lesz, majd arról is beszámolok.
A FIVOSZ-programok mind az inspirációról szólnak. Azok járnak jól, akik nem másolják az elhangzottakat (a nagy sikersztorikat amúgy sem lehet lekoppintani), viszont el lehet gondolkodni valami jó ötlet megvalósításán. Éppen űrügyekben hangzott el az egyik fiataltól egy felvetés, amit örömmel fogadtak a szakemberek. Szóval: folyt. köv. Odafönt és idelent is.
Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.