Sikertörténet lett a Caola Zrt. talpra állítása

Sikertörténet lett a Caola Zrt. talpra állítása
2021. 11. 04., 18:30

A BÉT50 konferencián mutatott be 50 újabb hazai sikersztorit a kkv-szektorból a Budapesti Értéktőzsde. A legfrissebb kiadványban szerepel a 190 éves múltjával a második legrégebbi, folyamatosan működő magyar cégnek számító Caola Zrt. is. Bándi Imre és befektetőtársai 2020-ban az utolsó pillanatban mentették meg a vállalkozást.

Tőzsdei cégek, illetve az idei új belépők mellett a korábbi BÉT50 kiadványokban szereplő cégek tulajdonosai, cégvezetői, hazai kereskedelmi bankok, brókercégek, tanácsadó cégek vezetői és külföldi előadók egyaránt részt vettek október 28-án a Budapesti Értéktőzsde kifejezetten a hazai közép- és nagyvállalatok vezetőinek szóló őszi rendezvényén, a BÉT50 konferencián.

Az eseményen bemutatták az immár hatodik éve elkészített BÉT50 kiadványt, amelyben kis- és középvállalkozások sikersztoriját gyűjtötték össze. A kiadvány koncepciója az, hogy nem specializálják szektorra vagy téma mellé: az IT szektor a legnépesebb, de az építőipar is jelentős számban képviselteti magát, és a szokásoknak megfelelően a feldolgozóipar különböző ágazataiból is sok cég került be a válogatásba.

190 év a Caola Zrt. mögötA BÉT50 idei szereplői között ott van a 190 éves múltjával a második legrégebbi, folyamatosan működő magyar cég, a Caola Zrt. is.


Az 1831-ben indult gyárat egy pesti szappanosmester, Hutter József alapította meg a régi Váci úton. Ez lett a ma is jól ismert cég jogelődje, egyben a magyar kozmetikai ipar alapja. Idővel folyamatosan bővült a kínálat, az 1930-as évekre már a régiós országok piacait is meg- hódították. A szocializmus alatt ebből jött létre a vegyipar mamutvállalata, amely Közép-Kelet Európa legnagyobbjává nőtte ki magát.

A rendszerváltás után azonban gyorsan odalett a piacvezető pozíció, a Caola a nyugati multinacionális cégekkel nem bírta a versenyt. Ráadásul a kétezres években elhanyagolták a márkaépítést, így – miközben az olyan jól ismert brandeket, mint például a Baba, multinacionális gyártók megszerezték – a megmaradt termékek zömét már csak az idősebb korosztály ismeri és használja.

Megmentették a pusztulástól a hungarikummal felérő cégetBándi Imre és befektetőtársai 2020 áprilisában hajtották végre az akviziciót, , akkor már gyakorlatilag a cégnek hónapjai voltak hátra a teljes fizetésképtelenségig.

Végül azért döntöttek a megvásárlás mellett, hogy megmentsék a hungarikumnak is nevezhető céget a pusztulástól, amit egyfajta társadalmi felelősségvállalásnak is tartanak. Az akvizíció nem jöhetett volna létre a MGV Magyar Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság, mint pénzügyi vállalkozás részvétele, szakszerűsége és gyorsasága nélkül, tekintettel arra, hogy az MGV Zrt. biztosította a felvásárláshoz, a működéshez és a projektfejlesztésekhez a finanszírozást.

„2019 szeptemberében kezdtünk el tárgyalni az akvizcióról, tavaly tavasszal értünk célba. Éppen elindítottuk volna a reorganizációt, amikor beütött a járványhelyzet. Hirtelen hiánycikk lett a fertőtlenítőszer. Nehéz pillanatokat éltünk meg akkor, egyszerre kellett menteni a menthetőt, fizetni az elmaradt számlákat, elindítani az átszervezést, miközben minden gyártósorunkon gőzerővel állítottuk elő a fertőtlenítőszereket” – mondta Bándi Imre, aki korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az egészségügyi ágazatba tartozó cégek átstrukturálását végezte. Hozzátette: mostanra – az MGV Zrt. bevonásának és segítségének is köszönhetően – sikerült stabilizálni a helyzetet.

A cél, hogy a cég régi fényében tündökölhessenekA kormányzati támogatást felhasználva Martonvásáron elkezdtek egy új gyárat építeni, amelyet a legmodernebb svájci berendezésekkel szerelnek fel. Az új infrastruktúra mellett megújítják a professzionális fertőtlenítők palettáját is, annak érdekében, hogy a hazai intézményeket és cégeket kellő szinten és minőségben ki tudják szolgálni. A kozmetikai termékeiket is igyekeznek a magasabb szintre emelni, és eredeti ötletekkel előállni: ilyen a Szentkirályi Magyarország, a Vízangyal Kft. és a Caola közös újdonsága, az ásványvízből készült szépségipari termékek piacra dobása.

A társadalmi felelőégvállalás és munkahely teremtés jegyében cég augusztusban együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá Csíkszereda önkormányzatával és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel egy új gyártócsarnok felépítéséről, amelynek az erdélyi város ad majd otthont. A zöldmezős beruházás során mintegy 4000 négyzetméteres alapterületen épül fel a gyár, ahol a szükséges raktárfelületek 2-3000 négyzetmétert foglalnak el.

Bándi Imre célja, hogy a következő években a Caola visszanyerje régi fényét, és újra a régió meghatározó szereplője legyen jó termékportfólióval, elismert, neves brandekkel. Ezt elsősorban kiváló minőségű termékekkel szeretnék elérni, amit az új berendezések és minőségi alapanyagok felhasználásával biztosítanak.

(Fotó: Caola)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS