OTP Ingatlanpont: 15 százalék körüli lehet az átlagos drágulás 2025-ben a hazai lakáspiacon

2025. 04. 10., 12:25

Átlagosan 12,9 százalékkal emelkedtek a lakásárak Magyarországon 2024 negyedik negyedévében az egy évvel korábbihoz képest, ezzel stabilizálódott a korábbi hónapokban látott 12–14 százalékos drágulás. Különösen az új lakások áremelkedése indult be az év végén, könnyen lehet, hogy a befektetési céllal vásárlók még ki akarták használni a lehetőséget a 2025-re várt további drágulás előtt. Tavaly egy év alatt 12,8 százalékos volt az áremelkedés, amire az idén rátehet egy lapáttal a kereslet beindulása.

2024-ben gyakorlatilag az egész évben szűk sávban szóródott a lakáspiaci árindex, hiszen az egyes negyedévekben 12–13,4 százalék közötti drágulás volt tapasztalható – derül ki a KSH most közölt negyedik negyedéves előzetes adataiból. Az év végén 12,9 százalékos volt az áremelkedés, 2022 harmadik negyedéve óta ennél csak egyszer, a tavalyi harmadik negyedévben volt nagyobb ütemű a drágulás éves összevetésben. A lakáspiaci árindex 2020-as bevezetése óta eltelt húsz negyedévben átlagosan 12,8 százalékkal drágultak a magyarországi lakások, vagyis a legfrissebb adat átlagosnak mondható az elmúlt öt évet tekintve. A negyedik negyedéves adatok érdekessége, hogy a használt lakások áremelkedése 12,8 százalékra lassult, viszont az új lakások árindexe 13,8 százalékra emelkedett. Előbbi így is meghaladja az elmúlt öt év 12,2 százalékos átlagát, míg utóbbi elmarad a 16,6 százalékos átlagértéktől. „Elmondható, hogy 2024 végén tovább nyílt az olló a használt és az új lakások árai között, hiszen továbbra is nagyobb mértékű a drágulás az utóbbi piacon” – emelte ki a friss adatok kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Ha nem csak az éves árváltozást nézzük, akkor a negyedik negyedévben az előző három hónaphoz képest 1,3 százalékos volt a drágulás, ezzel zsinórban a nyolcadik negyedévben láttunk pozitív értéket, vagyis két éve nem volt példa átmeneti korrekcióra sem az árakban. Érdekesség, hogy a negyedik negyedévben viszonylag hirtelen 5,3 százalékra gyorsult az új lakások áremelkedési üteme az előző negyedév 0,4 százalékos értékéről. Ez pedig meghaladta a 4,1 százalékos húsz negyedéves átlagot. A használt lakások esetében ennél jóval visszafogottabb, 0,9 százalékos drágulást láttunk a harmadik negyedévhez képest, ami jócskán elmarad a 2,9 százalékos ötéves átlagtól.

A fenti folyamatra nincs egyértelmű magyarázat, egyrészt a negyedik negyedév hagyományosan erős a magyar újlakás-piacon, ami mögött az állhat, hogy az év végéhez közeledve igyekeznek a lehető legtöbb folyamatban lévő projektet lezárni. Ugyanakkor 2024 vége speciális is lehetett, hiszen nagyjából fél éve már mindenki arról beszélt, hogy 2025 eleje kifejezetten erős lehet a lakáspiacon a lakossági állampapírok közelgő rekordösszegű kamatkifizetései és a kormány további ösztönző lépései miatt. „A fentiek alapján az is könnyen szerepet játszhatott az új lakások jelentős áremelkedésében, hogy a befektetési céllal vásárlók egy része igyekezett még a 2025-re várt további áremelkedés előtt nyélbe ütni az adásvételt” – vélekedik Valkó Dávid.

Ha 2024 egészét értékeljük, akkor 12,8 százalékos drágulást mutat a lakáspiaci árindex az előző évhez képest, ez gyorsulást jelent a 2023-as 7,1 százalékos áremelkedés után, ugyanakkor meg sem közelíti a 2022-es rekordév 22,3 százalékos adatát. 2010 óta vizsgálva átlagosan 8,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak Magyarországon évente, vagyis ahhoz képest a tavalyi év átlagon felülinek volt mondható. A használt lakások esetében 12,4 százalékos, míg az új lakások piacán 14,4 százalékos volt az átlagos drágulás tavaly, utóbbi esetében 2020 óta nem volt példa ennyire kismértékű drágulásra.

Említettük, hogy az év végén a befektetési céllal vásárlók egy része már megmozdulhatott a 2025-ös kilátásokat látva. A szakértők többsége most egyetért abban, hogy idén a tavalyinál is jelentősebb lehet az áremelkedés mértéke. „Mi azt gondoljuk, hogy a teljes piacon átlagosan 15 százalék körül lehet a drágulás 2025-ben, ezen belül a jó elhelyezkedésű, felkapottabb szegmensekben az áremelkedés akár a 20 százalékot is megközelítheti” – hangsúlyozta az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Az év első hónapjaiban látott keresleti aktivitásból kiindulva könnyen lehet, hogy 2025 első fele még a tavalyinál is jelentősebb drágulást hoz a piacon a friss források beáramlásának köszönhetően.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 23., 10:00
A VOSZ üdvözli a napokban közzé tett, hazai éttermeket segítő akciótervet, amely adó- és adminisztrációs teher könnyítésekkel és kedvezményes hitellel támogatja az üzleti vendéglátást. A vállalkozói szövetség vendéglátóipari szakmai közösségének első reakciói ritkán tapaszalt optimizmust mutatnak.
2026. 01. 22., 14:30
A kkv-szektor két éve tartós alkalmazkodási pályára állt, a kedvezőtlen makrofeltételek közepette a működőképesség fenntartására rendezkedtek be a vállalkozások, amelyek szerint a kiszámíthatatlanság vált az egyik legfőbb problémává saját vállalkozásuk üzletmenetét illetően – derül ki a VOSZ-tag kkv-k üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét negyedévente mérő VOSZ Barométer friss kutatásából.
2026. 01. 22., 14:20
Folytatódott a javuló tendencia a hazai nagyvállalatok gazdasági várakozásainak tekintetében – derült ki a K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb, 2025 utolsó negyedéves kutatási adataiból. 2024 ősze óta egy kisebb kitérőtől eltekintve javuló trendet mutat a főindex, amely tíz pontos javulással már mínusz 3 pontot mutat.
2026. 01. 22., 09:05
Idén havi 16 140 forint személyi kedvezmény jár a személyi jövedelemadóból azoknak, akik az igénybevétel időpontjában rendelkeznek a súlyos fogyatékosság minősítéséről – például laktóz- vagy gluténérzékenységről – szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal – emlékeztet az adóhivatal.
2026-01-22 19:20:00
Az orvosi eszközök fejlesztésére szakosodott Medicontur összesen 20,8 millió eurós beruházásai nyomán K+F projekttel bővíti zsámbéki központjának tevékenységét, gyártókapacitást bővít és a Gyármentő Program keretében zöld átállásra irányuló fejlesztéseket valósít meg. A projekttel 58, köztük 10 kutatás-fejlesztő munkahelyet teremt a magyar gyártó.
2026-01-22 18:05:00
A bajor tulajdonú Sano-Modern Takarmányozás Kft. tízmilliárd forintos beruházással új takarmánykeverő üzemet épít a Csémen meglévő gyára mellett, így megháromszorozza az itt készülő állati táp mennyiségét. A beruházást a magyar kormány 5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással segítette – jelentették be a létesítmény január 22-i alapkőletételén.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS