Sárospataki Albert: A katások fele még nem tudja, mihez kezd szeptembertől

Bizonytalanná teszi a jövőt, rontja a megélhetési lehetőségeket és beszűkíti a mozgásteret az érintettek szerint az Országgyűlés által kedden kivételes eljárás keretében elfogadott, a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvénymódosítás, amelynek értelmében 2022 szeptemberétől a katások csak magánszemélyeknek számlázhatnak.

A Billingo által készített friss felmérés eredményei szerint a katások véleménye elég egyértelmű és lesújtó a kormány döntését illetően: egy 1-től 5-ig terjedő skálán átlagosan 1,4-es osztályzatot adtak a módosításra.

Tanulságos és olykor megdöbbentő válaszok érkeztek a felmérés önkitöltős részében is, amikor arról kérdezték az embereket, mit gondolnak, hogyan hat majd az életükre az új katatörvény? Volt, aki azt írta, „nem tudok már lassan enni adni a három gyermekemnek”, egy másik kitöltő úgy kommentált: „rosszul, nagyon rosszul, de talán még fel sem tudom mérni, hogy mennyire rosszul”, míg egy harmadik arról számolt be: „most fel kell adni az álmaimat”.

Kiderült az is, hogy nagy általánosságban nem zárkóztak volna el az adózási forma finomításától, de ilyen mértékű szigorítást nehezen tudnak elfogadni. A korábbi kata szabályozáshoz képest a legtöbben (43,43 százalék) egy 20 százalékkal nagyobb közteherviselést tartottak volna elfogadhatónak, 16,49 százalék pedig semennyivel több adót nem akart volna fizetni. Nagyon sok olyan katás is akadt, aki lényegesen nagyobb százalékot is bevállalt volna.

„A katás vállalkozók fel voltak készülve arra, sőt, nagy többségében nyitottak is lettek volna rá, hogy valamelyest nagyobb adóterhet vállaljanak be a jelenleginél. Azonban erre a döntésre egyértelműen senki sem számított, és mind a vállalkozói, mind a könyvelői szakmát teljesen megdöbbentette az új helyzet” – magyarázta Sárospataki Albert, a Billingo online számlázó vezérigazgatója.

(Sárospataki Albert is részt vett az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában. A sorozat 327.interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

„A felmérés választ adott arra is, hogy mi indokolja a nagy felháborodást: a katások 42,5 százaléka számlázott kizárólag cégeknek, 49,63 százalékuk pedig cégeknek és magánszemélyeknek egyaránt, és mindössze 7,88 százalék nyilatkozott úgy, hogy csak magánszemélyeknek adott ki számlákat. A kutatásunk szerint mindössze minden tizedik katás maradhat majd ebben az adózási formában, ha nem szeretne ügyfeleket veszíteni, és így mintegy 350-400 ezer vállalkozó lehet az, akit direktben érint a változás” – fejtette ki a vezérigazgató.

A válaszadók 69,92 százaléka szerint valószínűleg vagy biztosan nem lenne fenntartható a vállalkozása, ha mostantól kizárólag magánszemélyeknek számlázhatna, 9,14 százaléka pedig még nem tudja megmondani, hogy fenn tudja-e tartani vállalkozását. Ehhez képest a katás vállalkozók mindössze 9,47 százaléka állította azt, hogy így is tovább tudná működtetni egyéni vállalkozását, ami jóformán megegyezik azokkal, akik eddig is eleve csak magánszemélyeknek számláztak. 11,47 százalék valószínűnek tartotta, hogy továbbra is meg tudja tartani a katás státuszát.

A törvény hatálybalépését, szeptember 1-jét követően minden tizedik megkérdezett marad csak katás, harmaduk áttér az átalányadóra. Sokat elárul a változtatást övező bizonytalanságról, hogy minden második kitöltő most még nem tudta megmondani, mihez kezd, 12 százalék pedig azt közölte, hogy a döntés után nagyobb hajlandóságot érez a „szürkézésre”.

Mostanáig a katás vállalkozók 27,26 százaléka nem alkalmazott könyvelőt, de mindössze 8 százalék válaszolt úgy, hogy a szigorításokat követően sem lesz szüksége szakemberre. Utóbbiak sejthetően azok, akik végleg felhagynak a vállalkozással.

A Billingo rákérdezett arra is, hogy mekkora áremelést tervezne a válaszadó, ha áttérne az átalányadóra. Erre 37,12 százalék azt felelte, szeretné drágábban értékesíteni termékeit vagy szolgáltatásait, de egyelőre kétséges, hogy tudná-e ezt érvényesíteni a gyakorlatban. 7,7 százalék egyáltalán nem hajlik az áremelésre, 33,54 százalék viszont biztosan áremelésben gondolkozna, 21,63 százalék pedig még bizonytalan abban, hogy emel-e árat.

„A kata módosításával járó többlet terheknek minden bizonnyal árfelhajtó hatása lesz, amit az összes magyar megérez majd a pénztárcáján. Mindez egy egyébként is magas inflációval terhelt nehéz gazdasági környezetben komoly kihívások elé állítja a vállalkozókat és a lakosságot egyaránt” – jegyezte meg Sárospataki, majd hozzátette: cégüknél jelenleg is átállási terveket dolgoznak ki a kata-módosítás kapcsán és azt tervezik, hogy több módon is segítséget nyújtanak majd az érintett vállalkozóknak.

(Fotó és grafikonok: Billingo)