PwC Vezérigazgató Felmérés: Más célok mentén tervez a vállalat, mint a vezetője?

2022. 03. 31., 15:54

A PwC Magyarország tizenegy éve kérdezi a hazai vállalatvezetőket az üzleti életet átformáló trendekről. Bár a 2021 év végi adatrögzítés óta a vezérigazgatók rövid távú kilátásai vélhetően átrajzolódtak, a cégek fennmaradását jelentő hosszú távú stratégiai célok érvényessége iránymutató a következő időszakra. A válaszokból kiderül, hogy az első számú döntéshozók személyes céljai sok esetben nem egyeznek a vállalat célkitűzéseivel, vagyis nem ez alapján értékelik a vállalatvezetők teljesítményét. Ezzel együtt egyre nagyobb az igény a befektetők részéről, hogy a vezetők olyan hosszú távú célokra is koncentráljanak, mint az ESG vagy az ügyfélbizalom növelése. A globális adópolitika változása sok vezérigazgató figyelmén kívül esik, annak ellenére, hogy kevesen hiszik, hogy ez nem lesz hatással a szervezetükre.

A magyar cégvezetők óvatosabbak nemzetközi társaiknál

A PwC Magyarország 11. alkalommal mérte fel a hazai vállalatok vezérigazgatóinak várakozásait 262 vezető bevonásával. Az adatokból kiderül, hogy a vezérigazgatók már az orosz-ukrán háborús konfliktus előtt is a világátlagnál jóval óvatosabb várakozásokkal tekintettek a 2022-es évre. Miközben világszinten 77 százalékuk vélte úgy, hogy tovább gyorsul a gazdasági növekedés üteme, Magyarországon az előző évi 65 százalékról 46 százalékra csökkent azok aránya, akik további gyorsulást vártak, és a vezetők többsége a növekedési ütem stagnálását, vagy csökkenését látta reális jövőképnek. Szintén visszaesés tapasztalható a magyar gazdaság növekedésébe vetett hit esetében, a magyar vállalatvezetők több mint fele a hazai gazdasági növekedés lassulását vagy stagnálását várta 2022-re.

Covid után, háború előtt: mitől tartottak leginkább a cégvezetők?

2021 végén az elkövetkező időszakra nézve legtöbben az egészségügyi kockázatoktól tartottak, ezt a makrogazdasági volatilitás, majd a kiberkockázatok követték. Azok a tényezők, amelyeket 2021-ben még kevésbé éreztek fenyegetőnek, mint például a geopolitikai konfliktusok vagy a társadalmi egyenlőtlenségek, lemaradtak a dobogóról, de a félelmek rangsorát mára az új helyzet vélhetően átírta.

A kutatásban arra is választ adtak a döntéshozók, hogy milyen hatásai lehetnek az adott fenyegetésnek a vállalatuk üzletmenetére. „A válaszokból kiderül, hogy a kiberkockázatok az értékesítést és az innovációt, az egészségügyi kockázatok és a makrogazdasági volatilitás főleg a tehetségmenedzsmentet, valamint szintén az értékesítést korlátozhatják. A geopolitikai konfliktusoktól tartók pedig az értékesítési lehetőségek szűkülését látták elsődleges következménynek, ezt követi a szolgáltatásfejlesztési képesség korlátozódása. Tehát a cégvezetők nagy része már a háborús konfliktus előtt is az értékesítési láncokra gyakorolt negatív hatást látta a kockázatok egyik legvalószínűbb folyományának” - emelte ki Koncz Barbara, a PwC Magyarország cégtársa.

A kutatásból kiderül, hogy a fenyegetések ellen a magyar vállalatvezetők 75 százaléka cége egyedi eszközeiben, kapcsolataiban és képességeiben látja a garanciát az értékteremtésre, 70 százalékuk a hosszú távú iparági trendekben, 60 százalék pedig makrokörnyezeti erőkben bízik.

A vállalat stratégiai céljai gyakran nem szerepelnek a vezetők mérhető célkitűzései között

A cégvezetők ellátandó feladataikról is nyilatkoztak: a megkérdezett vállalatvezetők kétharmada legfeljebb öt átfogó stratégiai célkitűzés érdekében 6-15 kezdeményezés felett őrködik, amelyeket évente többször értékel, és legalább évente változtat is rajtuk.

A vezetői tervezési ciklusok zömmel továbbra is egyéves periódusokkal számolnak, de a felmérésből jól látszik, hogy a gyorsan változó gazdasági körülmények között így is nehezen volt tervezhető a 2021-es év. A tervezett éves költségvetéshez képest a vállalatok egyharmada 6 százalékkal vagy annál nagyobb mértékben tért el a valós eredményektől.

A cégvezetői teljesítmény értékelése azonban döntően még mindig leginkább pénzügyi tényezőkön alapul. A vezérigazgatók mindössze 45 százaléka mondta azt, hogy az ügyfél-elégedettség szerepel a teljesítménymutatói között, 40 százaléknál kap szerepet a munkavállalói elkötelezettség, és 34 százalékéban az automatizálási és digitalizálási célok. Ezzel szemben a megkérdezett magyar vállalatok hosszú távú stratégiájában az ügyfél- és a munkavállalói elégedettség 82 százalék esetében szerepel, 80 százalékéban pedig jelen vannak az automatizálási és digitalizálási célok. A környezeti károk csökkentésére vonatkozó célokkal azonban a vállalatok alig fele rendelkezik. Ennél is kevesebben, a cégek mindössze 38 százaléka fogalmaz meg elvárásokat a vállalatuk működésében a nemek közti egyenlőtlenségek ellensúlyozására.

Az eredményekből kiderül, hogy azok a célok, amelyek a vállalatok 98 százalékának célkitűzéseit lefedik, a vállalatvezetők 34 százalékának egyáltalán nem szerepelnek a teljesítménymutatói között.

Előtérben a hosszú távon megtérülő célok

Amellett, hogy a vállalati célok és a vezérigazgatói célok nem fedik teljesen egymást, a klímaváltozással kapcsolatos tétlenség is általános a vállalatoknál annak ellenére, hogy az ügyfelek és a munkavállalók is komoly és jelentős lépéseket sürgetnek e téren. A PwC elemzéséből kiderül, hogy a vizsgált magyar vállalatok mindössze 38 százaléka foglalkozik érdemben a kérdéssel. A cégek ötöde vall magáénak nettó zéró vállalást, ami a tényleges kibocsátás lehetőleg nullára csökkentését tűzi ki célul, míg a szén-dioxid-semlegesség elérését a megkérdezettek nagyjából harmada (35 százalék) tűzte a zászlajára.

A kötelezettségvállalás vagy annak tervezése mögött – az éghajlatváltozás kockázatainak mérséklésén túl – elsődlegesen az ügyfelek és a befektetők igényeinek kiszolgálása áll. A felsorolt lehetséges motivátorok között a hazai adatok alapján a munkavállalók ilyen irányú igényeinek való megfelelés az utolsó helyen szerepel.

A dekarbonizációs vagy nettó zéró kötelezettségvállalás jellemzőbb azokra a vállalatokra, akiknek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával kapcsolatos célkitűzések részét képezik a hosszú távú vállalati stratégiának, illetve szerepelnek a cégvezető személyes éves bónusz- és hosszú távú ösztönző programjában is. A kötelezettségvállalást nem tevők 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy erre azért nem került sor, mert a vállalat működése során nem keletkezik jelentős mennyiségű üvegházhatást okozó gáz.

Koncz Barbara a felmérés alapján kiemelte, hogy miközben a vállalatvezetőknek elsősorban a hagyományos pénzügyi mutatók mentén kell teljesíteniük, a befektetők és munkavállalók részéről is egyre inkább előtérbe kerülnek a cégek hosszú távú fennmaradását célzó elvárások, mint például az ESG. A kihívás sokrétű, hiszen a vezetőknek mindkét elvárásnak meg kell felelniük annak érdekében, hogy az irántuk meglévő tartós bizalom ne csökkenjen.

A globális adópolitikai változásokra a magyar vezetők majdnem fele nincs felkészülve

A klímaváltozással kapcsolatos célok hiánya mellett a PwC felméréséből kiderül, hogy a globális adópolitika változása is sok vezérigazgató figyelmén kívül esik. A vállalatvezetők majdnem fele semmilyen intézkedést nem tett a változásokra való felkészülés érdekében, miközben mindösszesen 19 százalékuk gondolja azt, hogy az új adópolitika nem lesz hatással a cégére.

A válaszok különösen annak tükrében meglepőek, hogy a tervek szerint a globális minimumadó bevezetése a 20. század eleje óta végrehajtott legjelentősebb nemzetközi adóreform lesz, amelyet már 2024-től széleskörűen alkalmazhatnak és akár több ezer vállalkozás is érintett lehet Magyarországon. Az új szabályrendszer az adóterhelés növekedését és így a részvényesi profit csökkenését eredményezheti, mivel számos ország alkalmaz adóösztönzőket a különböző gazdaságpolitikai célok elérésére.

A globális minimumadó bevezetésének hatására a nagyvállalatoknál drasztikusan megnövekedhet az adminisztráció, hiszen egy teljesen új jövedelem- és adószámítást kell kidolgozniuk, ami megfelelő tervezést, kapacitást és szakértelmet kíván. A kisebb vállalkozások pedig közvetetten lehetnek érintettek, mivel az új szabályozás bizonyos adónemek átalakulásához vezethet.

Növekvő közbizalom a vezérigazgatók felé

Hogy miért fontos az, hogy a vezetők személyes célkitűzései jobban fedjék vállalatuk stratégiai céljait és hogy odafigyeljenek minden, a cégüket potenciálisan érintő változásra? Miért nem lehet az ESG, a globális adóváltozások, vagy a munkavállalói igények mellett „elsétálni”?

A koronavírus-járvány és az annak következtében kialakult gazdasági instabilitás hatására 2021-ben világszerte tovább csökkent az intézményekbe és a kormányzati döntéshozókba vetett bizalom az Edelman Trust Barometer szerint. Ennek eredményeképpen előtérbe kerültek az üzleti élet képviselői, mint hiteles összekötő kapocs a magánszféra és a közszféra között. Az új szerep azonban új elvárásokat is támaszt a vezérigazgatók felé, az emberek többsége tőlük várja az elmúlt évek során kialakult társadalmi problémák képviseletét és sok esetben a megoldását is.

Az elmúlt évek növekvő bizonytalan gazdasági helyzetében az üzleti világ képviselői fokozatosan kiemelkedtek a többi szereplő közül a feléjük támasztott bizalom tekintetében. Mostanra a vezérigazgatók és a munkahelyi vezetők maradtak a hiteles láncszem a magánszféra és a közszféra között. Ők azok, akik elérhető távolságban vannak és a kimondott szavaikért, a véghezvitt tetteikért közvetlenebbül felelnek, különösen a mai munkaerőpiaci szűkösségben. Ezeknek az elvárásoknak megfelelni több felelősséget és új szerepköröket kíván tőlünk, vezetőktől” - tette hozzá a kutatás megállapításaihoz Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

PwC

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 19:10:00
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS