Pál Tamás: Ez vár az irodapiacokra

Pál Tamás: Ez vár az irodapiacokra
2022. 02. 17., 10:41

Az egészségvédelem, a fenntarthatóság és a wellbeing hangsúlyosabbá válásával egyre jobban felerősödnek a különbségek az A kategóriába tartozó és az azon kívül eső irodaházak között – állapítja meg friss európai felmérésében a JLL. Az ingatlan- és befektetésmenedzsmentre specializálódott tanácsadó cég a piaci visszajelzések alapján rövidebb bérleti szerződésekre számít az elkövetkezendő két évben, továbbá arra, hogy egyre nagyobb lesz az érdeklődés a gyorsan költözhető – és talán egyszerűbb konfigurációjú – irodák iránt.

Emelkednek az effektív (bérlői ösztönzőkkel csökkentett) bérleti díjak azoknak a piacoknak a nagy részén, amelyek tavalyi évi teljesítményét az elmúlt hetekben vették górcső alá a JLL ingatlantanácsadói a társaság európai irodáinak bevonásával. A jelentés szerint ebben nagy szerepe van annak, hogy egyre keresettebbek a minőségi irodaterületek.

„Az elmúlt két évben ézehetően felerősödött a trend, amely alapján egyre nagyobb különbségeket láttunk kihasználtságban és bérleti díjakban az A kategóriás és az azon kívüli irodaházak között, és ez a folyamat várhatóan folytatódik az idén is” – emelte ki a felmérés egyik közös nevezőjét Pál Tamás, a JLL budapesti irodájának üzletfejlesztésért felelős igazgatója.

(Pál Tamás is részt vett az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában. A sorozat 376. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja.)

A JLL összefoglalója szerint a 2010-től 2019-ig tartó időszakban az Európa nagyvárosaiban bérelt irodaházaknak átlagosan 58 százaléka volt A vagy A+ kategóriás. Ezzel szemben a 2020-szal kezdődő és 2021 közepéig tartó másfél évben már 70 százalékos arányt mértek ugyanebben a szegmensben.

„A trend kiváltó okai között előkelő helyen szerepel, hogy a bérlői oldalon egyre inkább meghatározóvá válik a dolgozói kényelmet szolgáló modern műszaki megoldások alkalmazása és a munkavállalók egészsége, valamint az úgynevezett „wellbeing” szolgáltatások iránti igény: mind több bérlő helyezi előtérbe azt, hogy a dolgozók igényeit a lehető legmagasabb szintű szolgáltatás csomaggal elégítse ki”erősítette meg Major Krisztina irodapiaci tranzakciós vezető. Ezzel párhuzamosan a fenntarthatóság is egyre megkerülhetetlenebb, továbbá a munkahelyek teljes digitális átalakulása, ami szintén komoly hajtóereje a fejlődésnek.

Bár a szakemberek úgy vélik, hogy ezekkel a kihívásokkal az újabb építésű irodaépületek könnyebben birkóznak meg, érzékelhető igény mutatkozik a meglévő, régebbi irodaterületek felfrissítésére, illetve a változóban lévő bérlői elvárásoknak megfelelő optimalizálására, modernizálására. Ebből az szempontból Budapesten Frankfurthoz és Münchenhez hasonló a helyzet: mindhárom városban 25 százalék körüli a modernizált irodák aránya a teljes bérelhető állományból, míg például Stockholmban ez mindössze 5 százalék. Vannak extrém példák a másik oldalon is, hiszen Milánóban 62, Brüsszelben pedig 46 százalék a felújított irodaterek aránya.

„Már a pandémia előtt is érezhető volt a kereslet élénkülése a megnövekedett rugalmasság irányába, és ezek az elvárások azóta csak fokozódtak, sokszor alapelvárások szintjén fogalmazódnak meg”– szögezik le a JLL tanácsadói. Ezek az igények azonban már rövidtávon is jó hatást gyakorolhatnak a piacra, hiszen – megtámogatva a fenntarthatóság előtérbe kerülésével – hozzájárulnak az irodaállomány funkcionális és minőségi fejlesztéséhez.

A globális tanácsadócég a flexibilis feltételek további térnyerésére számít, beleértve ebbe a rövidebb bérleti időszakokat, vagy a szerződés lejárat előtti kilépési lehetőséget (break option), vagy a növekvő érdeklődést az azonnal költözhető irodák iránt. Ami az idei irodapiaci trendeket illeti, Pál Tamás első helyen a hibrid munka elfogadását emelte ki, mivel ez kulcsfontosságú lesz az adott szervezet agilitásának és rugalmasságának fenntartásában. Szintén központi kérdéssé válnak az emberközpontú munkaterületek és workplace-stratégiák, amelyek megkerülhetetlen szerepet kapnak a tehetséggondozásban, akárcsak a munkavállalói sokszínűség, az egyenlőség és a befogadás kultúrájának minél szélesebb körű terjesztése.

A szakember szerint a holnap munkahelye az emberek fizikai és mentális jólétét előtérbe helyezve ösztönöz a javuló teljesítményre. Végezetül kiemelte: 2022-ben látványos elmozdulásra számíthatunk a stratégiai tervezést és döntéshozatalt megalapozó technológiai intelligencia terén is, különösen a big data-ban rejlő potenciál kihasználásában.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS