2023-ban a magyarországi cégszám eddig minden hónapban csökkent, közelítve a tavalyi évhez képesti 10 ezres visszaesést. Bár a járvány után növekedett az alapítási kedv, ez nem volt elegendő a cégszám csökkenésének ellensúlyozására. Az új felszámolási eljárások száma rekordot döntött, különösen a 3-5 éves cégek között – olvasható az Opten legfrissebb cégtrendjében.
Ebben az évben még nem volt olyan hónap, amelyben a magyarországi cégszám nőtt volna. A júniusi adatokkal együtt a cégszám csökkenés már közel van a 10 ezerhez tavaly decemberhez képest. A júniusi szám több mint 20 ezerrel marad el az elmúlt hat év legmagasabb cégszámától (2017. február), míg a legalacsonyabb cégszámnál (2020. augusztus) mindössze 10 ezerrel több a jelenlegi érték.
Már a járvány előtt is csökkenő tendencia volt megfigyelhető a cégszámban, amit csak három ágazat (villamosenergia, építőipar, közigazgatás) tudott kis mértékben ellensúlyozni. A járvány után a leginkább érintett szektorokban (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, kereskedelem) felzárkózás kezdődött, az alapítási kedv növekedett, de ez sem volt elég a cégszámcsökkenés megállítására.
„Az elmúlt hat évben ingadozások voltak, de a cégszámcsökkenés volt a jellemző trend. Az aktuális cégszámot a moratórium torzítja, amelynek hatása fokozatosan csökken, és már láthatók a gazdasági nehézségek is, amit az új eljárások számának növekedése jelez” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
A cégalapítások volumene se nem kiugróan magas, se nem jelentéktelenül alacsony, azonban az elmúlt 6 év szezonális átlagát meghaladóan közelít a 2 500-as mértékhez. A megszűnő cégek száma hasonló trendet mutat, itt a számláló meghaladja a 3 000-es értéket. A moratórium idejét kivéve, szezonálisan a cégalapítások száma hagyományosan alulmaradt a megszűnések számával szemben, így a gazdasági hatások ezen a területen kevésbé kirívóak. Ugyanakkor jelentős változás figyelhető meg a cégek megszűnési formáinak arányában.
„Normális” körülmények között a kényszertörléssel megszűnt cégek aránya volt a legmagasabb a megszűnések között, azonban a kata tavalyi módosítása miatt ez a trend átfordult, és a végelszámolási eljárással megszűnt cégek vették át a vezetést. A gyorsított végelszámolással megszűnt cégek száma a gyorsított eljárásoknak köszönhetően hónapról hónapra csökken, viszont a kényszertörlési eljárások nemhogy feljebb lépnének, de a felszámolási eljárással megszűnt cégek mögé süllyedtek. A közeljövőben nem valószínű változás ezen arányokban, hiszen az újonnan indult felszámolási eljárások száma továbbra is magas szinten marad.
Az új eljárások között az újonnan indított felszámolási eljárások száma tovább emelkedett, így az elmúlt 6 év legmagasabb értékét hozva létre, meghaladva a 2 500-as számot. Nemcsak a havi érték döntött rekordot, hanem az idei évben megkezdett felszámolási eljárások száma is: nem csupán átlépte és meghaladta a 10 ezres határt – 11 063 –, de a féléves szám már 30 százalékkal magasabb, mint a tavalyi egész éves, és duplája az azt megelőző éveknek. Továbbra is a 3-5 éves korú cégek a leginkább érintettek, súlyuk meghaladja a 40 százalékot. Az érintett cégek közel 80 százalékánál az adószámtörlés a moratórium időszakában vagy azt megelőzően történt, azonban 13 százalék azon vállalatok köre, amelyeknek az adószámtörlése 60 napnál nem régebbi, vagy semmilyen előzmény nem állt fenn a felszámolási eljárás megindítása előtt.
Az elmúlt hónapban megindult végelszámolások száma – 1 266 – az idei év második legmagasabb, míg szezonális összehasonlításban az elmúlt hat év legmagasabb értéke. Alföldi Csaba szerint: „Az új felszámolási eljárásoknál számítani lehetett a magas eljárásszámra, de a június hónap kis meglepetéssel szolgált. Az igazi meglepetést azonban számomra az új végelszámolási eljárások száma okozta. Ha figyelembe vesszük az előzmény nélküli felszámolási eljárások számát is, arra lehet következtetni, hogy idén valószínűleg többen zárják be üzletüket, mint tavaly. Úgy tűnik, hogy az évek óta tartó gazdasági nehézségek következményei most kezdenek igazán felszínre törni.”
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) júniusi értéke átlagosan 11-12 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten–CFI Baranya, Zala és Békés vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.