A 25 évet megélt vállalkozások száma 2018-hoz képest majdnem háromszorosára nőtt, mára megközelítette a 77 ezret. A vállalkozási környezet változik, a tapasztaltabb vállalkozások stabilan állják a sarat, miközben a magánszemély tulajdonosok száma csökken – olvasható az OPTEN összeállításában.
Az elmúlt negyedszázad során minden második újonnan alapított cég eltűnt a vállalkozási színtérről. Az OPTEN adatai szerint közel kétszer annyi vállalkozás alakult – megközelítve a 900 ezret – az elmúlt 25 évben, mint amennyi 2023-ban működött. Ugyanakkor az elmúlt tíz évben csökkent a vállalkozni vágyó magánszemélyek száma is, jelenleg mintegy 200 ezerrel kevesebben vannak jelen a társas vállalkozások tulajdonosi körében.
2013-ban még minden kilencedik – 15–74 év közötti – magánszemély volt tulajdonos társas vállalkozásban, míg 2023-ban ez az arány minden tizenkettedikre csökkent. Ez felveti a kérdést, hogy a változás hordoz-e magában negatív vagy pozitív üzenetet. Az OPTEN céginformációs szakértője, Alföldi Csaba szerint az átalakulás mögött inkább pozitív tartalmak állnak. A 2008-as válságot követően egyértelműen elindult egy tisztulási folyamat, mely megnyilvánult a kisebb éves cégalapítási számokban is (kb. 30 ezer évente), ellentétben az előző időszak 40-60 ezer alapításával. Emellett a vállalkozási kedv is jobban összpontosult a valós gazdasági tevékenységre fókuszáló magánszemélyekre, szemben a kényszervállalkozókkal.
A magas cégalapítási számoknak és a túlélési arányoknak köszönhetően a hazai vállalkozások körében kialakult egy igen jellegzetes koreloszlás. Jelenleg a hazai vállalkozások mindössze 40 százaléka 10 évnél fiatalabb, ami kiemelkedő aránynak számít. A vállalkozások közel 17 százaléka pedig már idősebb 25 évnél, ugyanakkor a nagy múltú vállalatok aránya a magas cégszám miatt látszólag alacsonynak tűnhet.
Az elmúlt néhány év tendenciái azonban árnyalják ezt a képet. Megfigyelhető, hogy a 25 éves kort megélt vállalatok száma jelentős mértékben nőtt. 2018-ban mindössze 27 ezer ilyen vállalkozás volt a cégbázisban, de 2023-ra ez a szám megközelítette a 77 ezret. A fluktuáció is észlelhető a koreloszlások elemzése során, mivel az 5 évesnél fiatalabb vállalatok alkotják továbbra is a legnépesebb halmazt. Jelenleg mintegy 88 ezer ilyen társas vállalkozás működik a hazai gazdaságban, de az arányuk folyamatosan csökken az elmúlt évek alapján.
A vállalkozások túlélésében jelentős szerepet játszottak a járvány alatt megtett intézkedések, amelyek lassították a megszűnéseket vagy segítették a vállalkozásokat a túlélésben. Ennek következtében a járvány időszakában a 10 évnél fiatalabb cégeknél megfigyelhetően emelkedett a túlélési ráta.
2023 szintén a tisztulás évének mondható. A járvány alatti lassítások hatásai ebben az évben már érezhetővé váltak, az eljárások nagyobb számban megjelentek, és ennek eredményeként a túlélési mutatókban minden korosztályban kisebb romlás figyelhető meg. Azonban a romlás mértéke egyetlen korosztályban sem hozott drámai csökkenést. Sőt, ha a járvány előtti időszakra vetítjük, akkor a 10 évnél fiatalabb cégeknél javulás is bekövetkezett.
Az elmúlt három évtizedben a vállalkozói kultúra dinamikus átalakuláson esett át (kevesebb társas vállalkozás, több önálló, egyéni vállalkozó a mai kép). A kezdetekkor a vállalkozók száma kevesebb volt a szükségesnél, ami növelte a cégek túlélési esélyeit. Ma már azt tapasztaljuk, hogy a vállalkozások száma elegendő ahhoz, hogy kielégítse a gazdaság igényeit. Bár ez eredményezheti, hogy romlanak vagy kevésbé javulnak a túlélési esélyek a jövőben (erőteljesebb versenyhelyzet). Pozitív következményként megfigyelhető azonban már most és várhatóan ez a tendencia meg is marad, hogy az idősebb cégek, amelyek már 25 évet vagy annál többet értek el, száma folyamatosan növekszik a jövőben.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.