A naperőművek össztermelésben betöltött aránya 11,1 százalékos volt tavaly Magyarországon, a legmagasabb az Európai Unió 27 országában – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), a 2021-es évet összefoglaló villamosenergia-piaci jelentése alapján.
A 27 tagállam aggregált áramfogyasztása 4,3 százalékkal, a magyar fogyasztás 6 százalékkal nőtt tavaly a megelőző évhez képest. Február kivételével valamennyi hónapban élénkebb volt a kereslet 2021-ben, mint az előző év azonos időszakában.
Az uniós országok villamosenergia-termelésének volumene a nettó fogyasztáshoz hasonló ütemben emelkedett tavaly 2020-hoz képest, de nem haladta meg a 2017-2019-es évekre jellemző termelési szintet.
A jelentés megállapítja: a termelés összetételét tekintve a legnagyobb változást a korábbi évekre jellemző szén-gáz helyettesítési folyamat visszafordulása jelentette. A gázár drasztikus emelkedése a földgáztüzelésű erőművek szénerőművekhez viszonyított relatív jövedelmezőségét nagymértékben rontotta, így termelésüket részben a széntüzelésű erőművek vették át. A feketeszén és ligniterőművek termelése iránti keresletet az is növelte, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt az emelkedő beépített teljesítmény ellenére csak kissé nőtt az időjárásfüggő (nap, szél, víz) megújuló alapú termelés.
Az elszabaduló gázárak hatására a gáz-szén helyettesítés vált dominánssá tavaly, a szénalapú termelés mintegy 20 százalékkal emelkedett, a gáztüzelésű erőművek termelése ugyanakkor 6,3 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
A 27 uniós tagállamban a fosszilis energiaforrások áramtermelésben betöltött szerepe erősödött, miközben a karbonmentes technológiák súlya 62,9-ről 62,2 százalékra csökkent. Az időjárásfüggő megújulók szerepe 33,4-ről 33,1 százalékra mérséklődött, ezzel szemben a szén- és lignittüzelés súlya közel 2 százalékponttal, 12,3-ról 14,2 százalékra emelkedett, és ismét meghaladta a gáztüzelésű erőművek 13,9 százalékos hozzájárulását.
A magyarországi termelésben ugyanakkor nem volt érzékelhető ez a tendencia, sőt, a lignit alapú termelés tovább csökkent – hívta fel a figyelmet a MEKH.
A nukleáris egységek a 2020-as évnél kedvezőbb rendelkezésre állásnak köszönhetően magasabb termelési volument értek el tavaly, de nem tudták megközelíteni a 2017-19-es termelési szintet. A nagy nukleáris kapacitásokkal rendelkező országok mindegyikében emelkedett a termelés, például Franciaországban, Belgiumban, Németországban, Svédországban. (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.