Nálunk volt a legmagasabb a naperőművek össztermelésben betöltött aránya Európában

2022. 07. 05., 10:03

A naperőművek össztermelésben betöltött aránya 11,1 százalékos volt tavaly Magyarországon, a legmagasabb az Európai Unió 27 országában – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), a 2021-es évet összefoglaló villamosenergia-piaci jelentése alapján.

A 27 tagállam aggregált áramfogyasztása 4,3 százalékkal, a magyar fogyasztás 6 százalékkal nőtt tavaly a megelőző évhez képest. Február kivételével valamennyi hónapban élénkebb volt a kereslet 2021-ben, mint az előző év azonos időszakában.

Az uniós országok villamosenergia-termelésének volumene a nettó fogyasztáshoz hasonló ütemben emelkedett tavaly 2020-hoz képest, de nem haladta meg a 2017-2019-es évekre jellemző termelési szintet.

A jelentés megállapítja: a termelés összetételét tekintve a legnagyobb változást a korábbi évekre jellemző szén-gáz helyettesítési folyamat visszafordulása jelentette. A gázár drasztikus emelkedése a földgáztüzelésű erőművek szénerőművekhez viszonyított relatív jövedelmezőségét nagymértékben rontotta, így termelésüket részben a széntüzelésű erőművek vették át. A feketeszén és ligniterőművek termelése iránti keresletet az is növelte, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt az emelkedő beépített teljesítmény ellenére csak kissé nőtt az időjárásfüggő (nap, szél, víz) megújuló alapú termelés.

Az elszabaduló gázárak hatására a gáz-szén helyettesítés vált dominánssá tavaly, a szénalapú termelés mintegy 20 százalékkal emelkedett, a gáztüzelésű erőművek termelése ugyanakkor 6,3 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

A 27 uniós tagállamban a fosszilis energiaforrások áramtermelésben betöltött szerepe erősödött, miközben a karbonmentes technológiák súlya 62,9-ről 62,2 százalékra csökkent. Az időjárásfüggő megújulók szerepe 33,4-ről 33,1 százalékra mérséklődött, ezzel szemben a szén- és lignittüzelés súlya közel 2 százalékponttal, 12,3-ról 14,2 százalékra emelkedett, és ismét meghaladta a gáztüzelésű erőművek 13,9 százalékos hozzájárulását.

A magyarországi termelésben ugyanakkor nem volt érzékelhető ez a tendencia, sőt, a lignit alapú termelés tovább csökkent – hívta fel a figyelmet a MEKH.

A nukleáris egységek a 2020-as évnél kedvezőbb rendelkezésre állásnak köszönhetően magasabb termelési volument értek el tavaly, de nem tudták megközelíteni a 2017-19-es termelési szintet. A nagy nukleáris kapacitásokkal rendelkező országok mindegyikében emelkedett a termelés, például Franciaországban, Belgiumban, Németországban, Svédországban. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 09., 18:20
Kiválóan teljesített a Széchenyi Kártya Program 2025 első félévében, a programban részt vevő bankok 8555 beruházási célú hiteligényt fogadtak be 264,7 milliárd forint összegben – számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.
2025-07-10 17:10:00
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS