Mélypontra esett az európai logisztikai ingatlan kínálat

2022. 11. 04., 12:18

Az európai logisztikai területek kínálata új mélypontra esett, az átlagos üresedési ráta a régióban kevéssel 2,3 százalék alatt van, ami 50 bázispontos csökkenést jelent az előző évhez képest – állapítja meg legfrissebb kutatásában a CBRE.

A rendelkezésre álló eszközök alacsony szintje korlátozza a bérlőknek felajánlható egységek számát, így a tulajdonosok számos igényt nem tudnak kiszolgálni. A lassabb negyedév ellenére az év végéig a bérbeadás 2022 harmadik negyedévében 19,56 millió négyzetmétert tett ki. Ez 2,2 százalékos csökkenést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest, amikor a kihasználtság elérte a 20 millió négyzetmétert, ami azt mutatja, hogy a kereslet továbbra is erős, különösen a termelési és feldolgozóipari ágazatokban.

A kereslet és a kínálat közötti egyensúlyhiány továbbra is nyomást gyakorol a bérleti díjakra, és a harmadik negyedévben több helyen is további emelkedésről számoltak be a prémium bérleti díjak tekintetében. 2021 harmadik negyedévéhez képest Amszterdamban 25 százalékkal nőttek ebben a kategóriában a bérleti díjak, Lyonban 13 százalékos, Bristolban 12 százalékos, Koppenhágában pedig 8 százalékos emelkedés volt tapasztalható.

„Európa számos helyszínén történelmi mélyponton van az üresedés, a kínálati választ pedig a magas hitelfelvételi költségek, a növekvő építési költségek és a magasabb kilépési hozamok akadályozzák ­– fejtette ki Simon Blake, a CBRE EMEA ipari és logisztikai üzletágának vezetője. – Ezek a tényezők együttesen ideiglenesen ellehetetlenítenek bizonyos fejlesztéseket, és mind a bérleti díjak növekedésén, mind az indexáláson keresztül magasabb bérköltségeket eredményeznek.”

„Az elmúlt két évben számos rekordot jelentő negyedévet láttunk, és nem számítottunk arra, hogy ez a rendkívüli tendencia megmarad” – tette hozzá Joerg Kreindl, a CBRE EMEA ipari és logisztikai üzletág bérlői részlegének vezetője. „A logisztika iránti kereslet alapjai még mindig jobb helyzetben vannak, mint más európai kereskedelmi ingatlanágazatoké, de a makrogazdasági háttér miatt kezdünk némi óvatosságot látni a bérlők részéről.”

„A harmadik negyedévben a hazai ipari és logisztikai piacon a bérlői kereslet rekordmagasságba emelkedett, amit legnagyobb részben a főváros környéki ingatlanok iránti igények töretlen bővülése okozott. A fejlesztői aktivitás is erős, az elmúlt negyedévekben tapasztalt csúszások miatt az év második felében tetőzik az új kínálat szintje – tette hozzá a magyarországi piac vonatkozásában Borbély Gábor, a CBRE kutatási igazgatója. – Idén a 3 millió négyzetméteres budapesti piacon félmillió négyzetméter fölött lesz mind a bérbeadási, mind az építési volumen, ami erősödést jelent az előző évhez képest. 2023-ra vonatkozóan óvatosabb a becslésünk, de a jelenlegi 5 százalék alatti kihasználatlansági szint bizalomra ad okot, a bérleti díjak pedig reálértékben is tartják magukat, ami más szektorról nem elmondható.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS