MÉÁSZ: az energiaköltségek kompenzálására az építőanyag-gyártásban is szükség van

2022. 10. 27., 12:17

A kis- és közepes vállalkozások számára meghirdetett energiaköltség-kompenzáció kiszélesítését javasolja a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉÁSZ), hogy a támogatás terjedjen ki a különösen energiaintenzív építőanyag-gyártási ágazatra is.

A szövetség szerint ez a lépés azért fontos, hogy a magyarországi gyártók ne kényszerüljenek a termelés szüneteltetésére, ezáltal elkerülhető legyen az értéklánc sérülése és az import arányának növekedése.

Az energiaársokk és a költséginfláció egyszerre sújtja a magyarországi gyártókat, amelyek számára az a legnagyobb kihívás, hogyan tudnak még kezelhető költséggel gyártani. A költségek olyan mértékben emelkedtek például az égetett kerámia tégla- és cseréptermékeknél, hogy azt már nem lehet áthárítani a fogyasztókra.

A MÉÁSZ azt is javasolja, hogy a kormány erősítse meg a lakáspiac ösztönzőit, főként a finanszírozás oldalát például kedvezményes hitellel, kamattámogatással és szja-visszatérítéssel; a 10 százalék feletti kamatkörnyezetben ugyanis visszaesett a lakosság hitelfelvételi kedve.

Az égetett kerámiatégla és a cserép esetében az energiaárak sosem látott mértékű megugrása miatt jellemzően 20-35 százalék körüli költségvezérelt áremelésre volt szükség.

E termékek gyártóinál az októbertől induló új gázszerződések nehéz helyzetbe hozhatnak több gyártót, amelyek a drasztikusan megemelkedett költségszintek miatt átmenetileg a termelés leállításra kényszerülhetnek. A magyarországi gyártás akár csak átmeneti leállása azonban a belföldi építésgazdasági értéklánc sérülését jelentené.

Ráadásul a környező országok energiaár-kompenzációja nyomán versenyelőnybe kerülnek az importőrök azáltal, hogy számos országban magasabb támogatások hívhatók le a teljes vállalati kör részére.

Ezért a MÉÁSZ arra a kéri a kormányt, hogy akár sávos megoldással, az energiaintenzitás függvényében, de részesítse minél nagyobb arányú energiaköltség-kompenzációban a magyarországi építőanyag-gyártókat, amelyek a romló jövedelmezőség mellett is igyekeznek versenyképes áron adni termékeiket, mindent megtesznek dolgozóik hosszú távú foglalkoztatásáért, az elbocsátások elkerüléséért.

A MÉASZ szakmai ernyőszervezetként fog össze magyarországi építőanyag- és építési terméket gyártó és épületgépészeti vállalkozásokat. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS