MÉÁSZ: az energiaköltségek kompenzálására az építőanyag-gyártásban is szükség van

2022. 10. 27., 12:17

A kis- és közepes vállalkozások számára meghirdetett energiaköltség-kompenzáció kiszélesítését javasolja a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉÁSZ), hogy a támogatás terjedjen ki a különösen energiaintenzív építőanyag-gyártási ágazatra is.

A szövetség szerint ez a lépés azért fontos, hogy a magyarországi gyártók ne kényszerüljenek a termelés szüneteltetésére, ezáltal elkerülhető legyen az értéklánc sérülése és az import arányának növekedése.

Az energiaársokk és a költséginfláció egyszerre sújtja a magyarországi gyártókat, amelyek számára az a legnagyobb kihívás, hogyan tudnak még kezelhető költséggel gyártani. A költségek olyan mértékben emelkedtek például az égetett kerámia tégla- és cseréptermékeknél, hogy azt már nem lehet áthárítani a fogyasztókra.

A MÉÁSZ azt is javasolja, hogy a kormány erősítse meg a lakáspiac ösztönzőit, főként a finanszírozás oldalát például kedvezményes hitellel, kamattámogatással és szja-visszatérítéssel; a 10 százalék feletti kamatkörnyezetben ugyanis visszaesett a lakosság hitelfelvételi kedve.

Az égetett kerámiatégla és a cserép esetében az energiaárak sosem látott mértékű megugrása miatt jellemzően 20-35 százalék körüli költségvezérelt áremelésre volt szükség.

E termékek gyártóinál az októbertől induló új gázszerződések nehéz helyzetbe hozhatnak több gyártót, amelyek a drasztikusan megemelkedett költségszintek miatt átmenetileg a termelés leállításra kényszerülhetnek. A magyarországi gyártás akár csak átmeneti leállása azonban a belföldi építésgazdasági értéklánc sérülését jelentené.

Ráadásul a környező országok energiaár-kompenzációja nyomán versenyelőnybe kerülnek az importőrök azáltal, hogy számos országban magasabb támogatások hívhatók le a teljes vállalati kör részére.

Ezért a MÉÁSZ arra a kéri a kormányt, hogy akár sávos megoldással, az energiaintenzitás függvényében, de részesítse minél nagyobb arányú energiaköltség-kompenzációban a magyarországi építőanyag-gyártókat, amelyek a romló jövedelmezőség mellett is igyekeznek versenyképes áron adni termékeiket, mindent megtesznek dolgozóik hosszú távú foglalkoztatásáért, az elbocsátások elkerüléséért.

A MÉASZ szakmai ernyőszervezetként fog össze magyarországi építőanyag- és építési terméket gyártó és épületgépészeti vállalkozásokat. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-05-18 11:05:00
A nyári szünidő közeledtével számos cég már aktívan toborozza a diákmunkásokat az idei szezonra. Az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet legfrissebb adatai szerint a munkáltatók idén átlagosan 2350 forint körüli órabért kínálnak a diákoknak, ami 8–9 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az egyes szektorok között azonban továbbra is jelentős eltérések figyelhetők meg.
2026-05-15 17:20:00
Az Országgyűlés 2026. május 9-én elfogadta a 2026. évi XIV. törvényt, amely több, az ukrajnai fegyveres konfliktus miatt kihirdetett veszélyhelyzet során megalkotott kormányrendeletet törvényi szintre emel. A jogszabály kifejezetten érinti a gazdasági és adózási környezetet, mivel számos, eddig átmeneti jelleggel alkalmazott intézkedés továbbra is hatályban marad, illetve új, törvényi szintű szabályozást kap. A Grant Thornton szakemberei a törvény legfontosabb, adózást érintő rendelkezéseit emelik ki, a teljesség igénye nélkül.
2026-05-15 14:25:00
Május 20-a az egyéni vállalkozók, a mezőgazdasági őstermelők és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek szja-bevallásának is a határideje. A kiajánlott tervezettel a NAV nekik is segít, de fontos, hogy akik a tervezet felhasználásával kívánják teljesíteni a bevallási kötelezettségüket, azoknak mindenképpen be kell küldeniük a bevallásukat, a tervezetük május 20-ával nem válik automatikusan érvényes bevallássá.
2026-05-15 14:05:00
A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a kiskereskedelmi (retail) folyamatokban mára általánossá vált. Az MI nem csupán technológiai eszköz, hanem olyan döntéstámogató megoldás, amely közvetlen hatással van a kiskereskedelmi cégek napi működési folyamataira. A legfontosabb tudnivalókat Csenterics András és Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédei foglalták össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.
Jobb oktatás, hatékonyabb egészségügy, minőségibb úthálózat – ezeket a példákat emelte ki Nyári Zsolt okleveles adószakértő arra vonatkozóan, hogy mit vár el a lakosság az adóterhekért cserébe. A K-X Consulting partnere kifejtette: bár nem biztos benne, hogy a költségvetés egyhamar lehetővé teszi a TISZA változtatásait – pláne nem az adókedvezmények megtartása és további adókedvezmények ígérete mellett –, a részletszabályok tisztázni fogják a helyzetet. A szakértő az áfacsökkentésre, a vagyonadóra és a kata kiterjesztésére vonatkozóan is elmagyarázta, mire számíthatunk az új kormánytól.
Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS