Magyar sertéshúst kínálnak a hazai üzletláncok

2022. 02. 23., 11:31

Három hazai kiskereskedelmi lánc, a CBA, a COOP és a REÁL is kiáll a hazai sertéságazat mellett, ezért üzleteikben a továbbiakban magyar termelésből származó friss sertéshúst kínálnak – jelentette be szerdai közleményében Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai termelésből származó sertéshús nemcsak kiváló minőségű, de a szigorú állategészségügyi és higiéniai hatósági ellenőrzések nyomán garantáltan megbízható is. Az Agrárminisztérium és az áruházláncok közös célja pedig az, hogy a fogyasztók számára mindenkor jó minőségű és megbízható árut biztosítsanak – tette hozzá.

Nagy István kiemelte, felismerve az ellátási láncok stabilitásának fontosságát, a rövidebb ellátási láncok kedvezőbb környezeti hatását, valamint a fogyasztók, a termelés és az értékesítés közös érdekeit, a kereskedelem egyre inkább kiveszi a részét a társadalmi felelősségvállalásból. Nagy István szerint a hazai élelmiszer üzletláncok döntése is ebbe a folyamatba illeszkedik és Európában is hasonló példákat láthatunk.

Hangsúlyozta: a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben is fontos, hogy a hazai termelők megtalálják a számításaikat. A magyar termékek vásárlásával és fogyasztásával közvetlenül is hozzájárulunk a magyar gazdák boldogulásához, a hazai agrárgazdaság stabilitásának megtartásához.

A miniszter arra is emlékeztetett, hogy a takarmány- és energiaköltségek drasztikus megemelkedése, az afrikai sertéspestis terjedése, valamint a rendkívül alacsony felvásárlási árak történelmi kihívások elé állítják a sertéstartókat. Az agrártárca azonban mindent megtesz a helyzet kezelése érdekében.

Nagy István példaként említette, hogy 4 milliárd forint összegű rendkívüli támogatást biztosítanak a sertéstartók számára, akik – az előzetes kalkulációk alapján – kocánként 20 ezer forint egyszeri támogatást kaphatnak. Emellett hazánk az unióban elsőként hozta létre a krízisbiztosítási rendszert, szigorúan ellenőrzi az import malacokat és 100 százalékos kamat- és költségtámogatást nyújt a sertéstartó gazdák hiteleihez.

A minisztérium a magyar sertéshús értékesítési lehetőségeinek bővítése érdekében is tett komoly lépéseket. „Ezért arra ösztönözzük az országban működő összes kiskereskedelemi láncot, hogy törekedjenek rá, hogy a teljes friss sertéshús kínálatukat a hazai termelésből szerezzék be. A fogyasztás növekedése érdekében pedig – ahogy a korábbi években is – az Agrármarketing Centrum valósít meg sertéshús népszerűsítő kampányt, amire idén mintegy 200 millió forintot fordít” – fogalmazott az agrártárca vezetője.

(AM Sajtóiroda)

(Illusztráció: Pixabay)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS