Lefaragnának a rezsiből, energetikai korszerűsítésre készülnek a cégek

2023. 08. 25., 19:38

Lépnek a vállalatok a magas energiaköltségek miatt: tízből hat cég már nyáron tesz valamit azért, hogy alacsonyabb számlákat kelljen fizetnie – derül ki a K&H kutatásából. Főként korszerűsítő beruházásokban gondolkodnak, de a világítás észszerű használata is népszerű intézkedés. Az ágazatok közül a kereskedelem a legérzékenyebb az energiaárakra, itt tízből hét vállalat tervez valamilyen lépést a költségek lefaragása érdekében.

Egy éve módosultak a rezsiszabályok, ami úgy tűnik lépésre készteti a cégek nagy részét. Ezt mutatja a K&H nagyvállalati növekedési index, ami a magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgálja. „Idén nyáron tízből hat cég tervez olyan intézkedést, amely segítségével csökkenteni tudja az energiaköltségeit. Minden harmadik vállalat ráadásul olyan korszerűsítő beruházást valósít meg, amellyel nem csak a melegebb hónapokban, hanem az év egészében energiát spórolhat meg” – mondta Rajna Gábor, a K&H Vállalati divízió vezetője. Emellett minden hetedik vállalat (13 százalék) a világítás korlátozásával igyekszik alacsonyabban tartani a céges költségeket.

A kereskedelemben a legégetőbb a korszerűsítés

A magasabb energiaszámlákra igen eltérően reagálnak a különböző ágazatok. A kereskedelemben tízből hét vállalat tervez olyan intézkedést bevezetni, amivel faragni tudnak az energiaköltségekből. Ezzel szemben az iparban és szolgáltató szektorban jóval kevesebben, csak a cégek fele készül ilyenre. Ágazattól függetlenül az energetikai rendszerek korszerűsítése az elsődleges cél.

Mélyponton az egyéb fejlesztések

A kutatásból kiderül, hogy az egyéb fejlesztéseket tekintve megszakadt az előző negyedévben tapasztalt optimizmus. Az akkori 57 százalékhoz képest ugyanis jelenleg a vállalatok csupán 40 százaléka tervez fejlesztést a következő egy évben, ami az index történetében az eddigi legalacsonyabb arány. A beruházást tervezők leginkább termelő gépbe (15 százalék), informatikába (13 százalék) vagy digitalizációba és innovációba (12 százalék) fektetnének, tehát főként hatékonyságnövelő fejlesztésekben gondolkodnak a vállalatok.

A nagy fejlesztési hullám nem most fog elkezdődni, az első két beruházási célt tervezők aránya ugyanis mélyponton van. A termelő gépek beszerzése 10 százalékponttal, míg az informatikai beruházások 15 százalékponttal visszaestek az előző negyedévhez képest.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS