Komoly bővülés vár a cafeteria-kompatibilis vállalati autómegosztásra

2021. 11. 08., 19:15

Mivel a hibrid munkavégzés hosszabb távon is velünk marad, a munkahelyi mobilitás egyre fontosabb szemponttá válik – állapította meg a SHARE NOW és a HR Fest szeptemberi online felmérése. A megkérdezett cég- és HR-vezetők az újgenerációs mobilitási megoldások erősödésére és ezek fokozódó támogatására számítanak. Mindez kedvez a vállalati cafeteria-rendszerbe egyszerűen és szja-mentesen beilleszthető autómegosztás elterjedésének.

Feltehetően a pandémia miatt felerősödő egészségvédelmi elvárások is hozzájárultak ahhoz, hogy Nyugat-Európában megélénkült a vállalati célú autómegosztás 2020 eleje óta. Ehhez persze már a járványt megelőzően megfelelőek voltak az alapok, míg Magyarországon továbbra is a tradicionális mobilitási megoldások állnak a vállalatok érdeklődésének homlokterében – derül ki a SHARE NOW és a HR Fest szeptemberben elvégzett, egy összességében 55 ezer főt foglalkoztató vállalati kört felölelő online felméréséből.

A leggyakoribb a tömegközlekedés (BKK, MÁV, Volán) munkavállalói használatának vállalati támogatása (ezt a felmérésre válaszoló 150 magyarországi cég- és HR-vezető 58 százaléka jelölte meg jellemzőnek). Ezt követi a saját tulajdonú gépkocsik használatának elősegítése (55 százalék), majd a dedikált és kulcsos cégesautók (54 és 41 százalék).

„A mikromobilitási vagy a megosztott mobilitási eszközök vállalati penetrációja nálunk ma még lényegesen alacsonyabb, mint a hagyományosoké” – mondta Buday Bence, a SHARE NOW ügyvezető igazgatója. Az autómegosztás a felmérést kitöltő cégek 27 százalékánál érhető el már most is, míg a rolleres vagy robogós munkába járás mindössze 8 százalékuknál.

„Azok a vállalatok, amelyek már alkalmazzák a carsharinget, kiemelkedő mértékben, 95 százalékban elégedettek vele” – szögezte le a szakember, aki hozzátette: a következő évek trendjeiről is megkérdezett üzleti döntéshozók egyértelműen úgy nyilatkoztak, hogy a legnagyobb ütemű bővülést a mikromobilitási eszközök felhasználásától várják. Ennek növekedését 73 százalékuk valószínűsítette, miközben 53 százalék a carsharing további elterjedésére számít.

(Buday Bence is megválaszolta az Üzletem 12 kérdését, a sorozat 231. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

A várható dinamika magyarázata egyértelműen az, hogy a válaszadók 70 százaléka szerint a hibrid munkavégzés új normaként marad velünk: úgy gondolják, hogy még két év múlva is legalább heti két napot töltenek majd home office-ban a dolgozók, ami a munkahelyi mobilitás növekvő fontosságát és vállalati támogatottságát vetíti előre.

A felmérésből az látszik, hogy már ma is egy jól érzékelhető vállalati kör használja aktívan az autómegosztást: a kitöltők negyede. További 57 százalékuk tartotta elképzelhetőnek, hogy a carsharing már a közeljövőben megjelenjen az üzleti vagy munkavállalói igényeket kiszolgáló mobilitási megoldások között, azzal együtt is, hogy eddig még nem vettek igénybe ilyen szolgáltatást. A jelenleg legjellemzőbb vállalati felhasználási módok az üzleti találkozók (67 százalék), a munkába járás (63 százalék), illetve a munkatársi juttatás (52 százalék).

„A carsharing mind alkalmi, mind rendszeres használata vonzó és költséghatékony megoldás lehet a munkaadók nagy részének, hiszen az autómegosztás egyszerűen illeszthető be a vállalati cafeteria-rendszerbe, ráadásul szja-mentesen, azaz egyszeres költségszorzóval nyújtható” – fogalmazott Buday Bence.

A költséghatékonyság amúgy is az egyik legelőnyösebb tulajdonsága a szolgáltatásnak: a felmérésre válaszolók 48 százaléka találta fontosnak, ezen csak a rugalmasság tett túl (53 százalék). Fontos szempont az autók 7/24 elérhetősége, valamint az is, hogy a szolgáltatási díj minden felmerülő költséget egyben tartalmaz, így nem generál fix költséget a vállalatok számára, csakis a tényleges használatért kell fizetniük.

(Fotók: SHARE NOW)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-09 14:40:00
2026 negyedik negyedévében a magyar munkáltatók 37 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést csupán 13 százalékuk jelez előre. Ilyen mértékű pozitív várakozás a piaci szereplők körében az elmúlt öt évben nem fordult elő – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS