Miközben az építési vállalkozók fontosnak tartják a tudatos kommunikációt, más iparágakhoz képest keveset tesznek érte – derül ki abból a felmérésből, amelyet az ÉVOSZ Média Tagozata végzett a napokban az építési vállalkozások külső és belső marketing kommunikációs gyakorlatát vizsgálva.
Az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetsége Média Tagozatának kérésére a felmérésben mintegy 100 közepes és nagy vállalkozás vett részt. A válaszadó cégek fő tevékenységét tekintve az építésgazdaság minden területéről érkeztek válaszok.
A válaszadók 92 százalékánál fontosnak tartják a kommunikációt a vállalkozás ismertségének növelése, a márka és az értékesítés növelésének szempontjából, a vállalkozás megfelelő pozicionálásához, piaci növekedéséhez, a hatékonyság növeléséhez, a szakmai kompetencia láttatásához, a bizalom kiépítéséhez és nem utolsó sorban a munkatársak megtartása és új munkaerő felvétele szempontjából is.
A válaszadók 32,6százalékánál mindössze egy ember részfeladata közé tartozik a marketing, PR, kommunikációs feladatok ellátása. 20,9 százaléknál egy delegált szakember van és ugyanennyi azok aránya, ahol külön szervezeti egység van e feladatok ellátására.
A válaszadó vállalkozások 55,3 százaléka rendelkezik éves PR/marketing büdzsével. Vannak olyan vállalkozások, amelyeknek van stratégiájuk, de nincs hozzá büdzséjük, és vannak olyanok is, amelyeknek nincs stratégiájuk, mégis van éves PR/marketing keretük. A PR/marketing büdzsével rendelkező vállalkozások közel felénél (47,6 százalék) ez az összeg kevesebb mint a vállalkozás nettó árbevételének 0,5 százaléka, közel negyedüknél pedig 0,5-1,0 százalék között van. A jövőre vonatkozóan a cégek 47,4 százaléka változatlan kerettel számol, csökkenést 15,8 százalék, növekedést 36,8 százalékuk vár.
A válaszadók 42,1 százaléka nem dolgozik, és nem is tervezi az együttműködést a közeljövőben kommunikációs ügynökséggel. Közel ugyanennyien (42,2 százalék) nyilatkoztak úgy, hogy legalább 1 kommunikációs ügynökséggel dolgoznak.
A válaszadók 1-től 10-ig terjedő skálán átlagosan 8,2-re értékelték a vállalkozásnál a külső kommunikáció fontosságát. Ennek ellenére a válaszadók 51,4 százaléknak nincs külső kommunikációs stratégiája, és ezek 58 százaléka nem is tervez ilyet kialakítani.
A válaszokból kiderül, hogy a leggyakrabban használt külső kommunikációs csatornák/eszközök a social media felületek. A válaszadók 73,7 százaléka alkalmaz valamilyen csatornát. A social media felületek közül első helyen a Facebook-ot említették, a válaszadók 89,5 százaléka van jelen ezen a felületen. A második leggyakrabban használt kommunikációs csatorna a saját online felület 68,4 százalékkal (weboldal vagy blog).
A kérdőívet kitöltők 89,5 százaléka rendelkezik saját weboldallal, amelyet viszont elég ritkán frissítenek. A válaszadóknak csupán 5,9 százaléka frissíti naponta, 11,8 százalékuk hetente többször, 17,6 százalékuk hetente 26,5 százalékuk havonta 2-3 alkalommal és 35,3 százalékuk nyilatkozta, hogy ennél is ritkábban frissíti honlapját. 2,9 százalék az igénytől függően frissíti. A honlapok 82,4 százaléka tartalmaz karrieroldalt.
Nemzetközi kommunikációval csak a válaszadók 13 százaléka foglalkozik, egy 10-es skálán átlagosan 4,32-re értékelték a külföldi piac felé történő kommunikáció fontosságát.
A válaszadók 10-es skálán 6,47-re értékelik saját vállalkozásuk jelenlegi külső kommunikációját. A nyilatkozó vállalkozások 34,2 százaléka azonban semmilyen módon nem méri a külső kommunikáció hatékonyságát.
Akik a külső kommunikáció fejlesztésén gondolkoznak, azok a közösségi média jobb kihasználását tervezik, többen gondolkodnak a TikTok bevonásába.
A válaszadók 10-es skálán 8,55-re értékelték a belső kommunikáció fontosságát. A válaszadók 52,6 százalékának van belső kommunikációs stratégiája. A belső kommunikációs feladatok ellátására a cégek több mint harmadánál (34 százalék) nincs külön dedikált szakember, 37 százaléknál 1 fő feladata és csak 29 százaléknál van egynél több fő.
A belső kommunikáció célja leginkább a tájékoztatás, informálás (81,6 százalék), a munkavállalói elköteleződés, lojalitás megteremtése, növelése (78,9 százalék) valamint a munkatársak szervezetről való képének alakítása (63,2 százalék). Ezek mellett még a fluktuáció csökkentését, a munkavégzés kreativitásának, innovativitásának növelését, jutalmazását, valamint az edukációt jelölték meg célként. A vállalaton belüli kommunikációra leggyakrabban a rendezvényeket és a kör e-mailt használják a válaszadók. Közel felük belső hírlevelet is alkalmaz erre a célra.
A megkérdezettek nagy többsége követi az ÉVOSZ kommunikációját, a 10-es skálán 7,71-re értékelték a szövetség külső kommunikációját. A teljes építőipari szakma kommunikációját 5-ös skálán 3,05-re értékelték a válaszadók. (ÉVOSZ)
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.