Kevés hazai építőipari cég épít a tudatos kommunikációra

2023. 11. 08., 20:40

Miközben az építési vállalkozók fontosnak tartják a tudatos kommunikációt, más iparágakhoz képest keveset tesznek érte – derül ki abból a felmérésből, amelyet az ÉVOSZ Média Tagozata végzett a napokban az építési vállalkozások külső és belső marketing kommunikációs gyakorlatát vizsgálva.

Az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetsége Média Tagozatának kérésére a felmérésben mintegy 100 közepes és nagy vállalkozás vett részt. A válaszadó cégek fő tevékenységét tekintve az építésgazdaság minden területéről érkeztek válaszok.

A válaszadók 92 százalékánál fontosnak tartják a kommunikációt a vállalkozás ismertségének növelése, a márka és az értékesítés növelésének szempontjából, a vállalkozás megfelelő pozicionálásához, piaci növekedéséhez, a hatékonyság növeléséhez, a szakmai kompetencia láttatásához, a bizalom kiépítéséhez és nem utolsó sorban a munkatársak megtartása és új munkaerő felvétele szempontjából is.

A válaszadók 32,6százalékánál mindössze egy ember részfeladata közé tartozik a marketing, PR, kommunikációs feladatok ellátása. 20,9 százaléknál egy delegált szakember van és ugyanennyi azok aránya, ahol külön szervezeti egység van e feladatok ellátására.

A válaszadó vállalkozások 55,3 százaléka rendelkezik éves PR/marketing büdzsével. Vannak olyan vállalkozások, amelyeknek van stratégiájuk, de nincs hozzá büdzséjük, és vannak olyanok is, amelyeknek nincs stratégiájuk, mégis van éves PR/marketing keretük. A PR/marketing büdzsével rendelkező vállalkozások közel felénél (47,6 százalék) ez az összeg kevesebb mint a vállalkozás nettó árbevételének 0,5 százaléka, közel negyedüknél pedig 0,5-1,0 százalék között van. A jövőre vonatkozóan a cégek 47,4 százaléka változatlan kerettel számol, csökkenést 15,8 százalék, növekedést 36,8 százalékuk vár.

A válaszadók 42,1 százaléka nem dolgozik, és nem is tervezi az együttműködést a közeljövőben kommunikációs ügynökséggel. Közel ugyanennyien (42,2 százalék) nyilatkoztak úgy, hogy legalább 1 kommunikációs ügynökséggel dolgoznak.

Külső kommunikáció

A válaszadók 1-től 10-ig terjedő skálán átlagosan 8,2-re értékelték a vállalkozásnál a külső kommunikáció fontosságát. Ennek ellenére a válaszadók 51,4 százaléknak nincs külső kommunikációs stratégiája, és ezek 58 százaléka nem is tervez ilyet kialakítani.

A válaszokból kiderül, hogy a leggyakrabban használt külső kommunikációs csatornák/eszközök a social media felületek. A válaszadók 73,7 százaléka alkalmaz valamilyen csatornát. A social media felületek közül első helyen a Facebook-ot említették, a válaszadók 89,5 százaléka van jelen ezen a felületen. A második leggyakrabban használt kommunikációs csatorna a saját online felület 68,4 százalékkal (weboldal vagy blog).

A cégek 71,1 százaléka költ fizetett hirdetésre

A kérdőívet kitöltők 89,5 százaléka rendelkezik saját weboldallal, amelyet viszont elég ritkán frissítenek. A válaszadóknak csupán 5,9 százaléka frissíti naponta, 11,8 százalékuk hetente többször, 17,6 százalékuk hetente 26,5 százalékuk havonta 2-3 alkalommal és 35,3 százalékuk nyilatkozta, hogy ennél is ritkábban frissíti honlapját. 2,9 százalék az igénytől függően frissíti. A honlapok 82,4 százaléka tartalmaz karrieroldalt.

Nemzetközi kommunikációval csak a válaszadók 13 százaléka foglalkozik, egy 10-es skálán átlagosan 4,32-re értékelték a külföldi piac felé történő kommunikáció fontosságát.

A válaszadók 10-es skálán 6,47-re értékelik saját vállalkozásuk jelenlegi külső kommunikációját. A nyilatkozó vállalkozások 34,2 százaléka azonban semmilyen módon nem méri a külső kommunikáció hatékonyságát.

Akik a külső kommunikáció fejlesztésén gondolkoznak, azok a közösségi média jobb kihasználását tervezik, többen gondolkodnak a TikTok bevonásába.

Belső kommunikáció

A válaszadók 10-es skálán 8,55-re értékelték a belső kommunikáció fontosságát. A válaszadók 52,6 százalékának van belső kommunikációs stratégiája. A belső kommunikációs feladatok ellátására a cégek több mint harmadánál (34 százalék) nincs külön dedikált szakember, 37 százaléknál 1 fő feladata és csak 29 százaléknál van egynél több fő.

A belső kommunikáció célja leginkább a tájékoztatás, informálás (81,6 százalék), a munkavállalói elköteleződés, lojalitás megteremtése, növelése (78,9 százalék) valamint a munkatársak szervezetről való képének alakítása (63,2 százalék). Ezek mellett még a fluktuáció csökkentését, a munkavégzés kreativitásának, innovativitásának növelését, jutalmazását, valamint az edukációt jelölték meg célként. A vállalaton belüli kommunikációra leggyakrabban a rendezvényeket és a kör e-mailt használják a válaszadók. Közel felük belső hírlevelet is alkalmaz erre a célra.

A megkérdezettek nagy többsége követi az ÉVOSZ kommunikációját, a 10-es skálán 7,71-re értékelték a szövetség külső kommunikációját. A teljes építőipari szakma kommunikációját 5-ös skálán 3,05-re értékelték a válaszadók. (ÉVOSZ)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 12. 05., 10:10
Nálunk nem csupán a szavak szintjén érvényes az, hogy egy hajóban evezünk, hanem tényleg közösen, csapatként jutunk át egyik partról a másikra – mondta az Üzletemnek Csuhay Attila, az ingatlanprojektek menedzselésével foglalkozó GPM Kft. ügyvezető igazgatója.
2023-12-07 16:10:00
Az uniós tagállamok állandó képviselői megállapodtak egy olyan új jogszabályra vonatkozó tanácsi megbízásról, amely uniós szinten megkönnyíti az egészségügyi adatok cseréjét és az azokhoz való hozzáférést.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 12. 05., 23:30
epizód: 2023 / 19   |   hossz: 20:00
Ebben az epizódban azt a nagy horderejű és rendkívül összetett munkát mutatjuk be, amit Magyarország legmagasabb irodaháza, a MOL Campus építése során végeztek a kivitelezők. A csúcsidőszakban 1800 dolgozó munkáját összefogó Wolf András meg is kapta érte az Év Projektmenedzsere díjat, amit a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla tagjaiból álló zsűri ítélt meg számára. A Market Építő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese szerint amellett, hogy nagy elismerés kollégáktól kapni egy ekkora díjat, meg is erősítette abban a tudatban, hogy érdemes példamutatóan, kitartóan dolgozni a sikerért. A szakember persze a MOL Campus innovatív kivitelezését és fenntartható megoldásait is örömmel bemutatta a BizniszPlusznak adott interjúban.
Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS