Kétéves mélypontra esett áprilisban az építőipari cégalapítások száma

2022. 06. 09., 14:57

Mindössze 440 építőipari cégalapítást tettek közzé áprilisban, ami közel 2 éves mélypontot jelent. Bár a termelési adatok egyelőre szépen alakulnak az ágazatban, egyre több az óvatosságra intő jel is.

A nagyon erős 2021-es cégalapítási hangulat, majd az igen ingadozó 2022-es cégalapítási számok után 2022 áprilisában mélypontra kerültek az új építőipari cégbejegyzések. A hónap során csupán 440 építőipari cégalakulás került közzétételre, ami az elmúlt 2 év legalacsonyabb értéke, és a mostani szint a 2018 környéki átlagos havi cégalapításnak felel meg. Az áprilisi alacsony cégalapítási érték ugyanakkor nem jelenti azt, hogy hosszú távon is beszakadnának a cégalapítások, a trend alapján úgy tűnik, hogy a 2022-es cégalapítások nagyon fluktuálnak, de átlagban egy viszonylag magas 550 körüli havi cégbejegyzést mutatnak.

Ezek mellett a mostani cégalapítási érték még mindig magasabb, mint az ágazatban megszűnő vállalkozások száma. „Az építőipar-specifikus cégbejegyzési mintázat tehát most is megmutatkozik, miszerint a cégalapítások száma messze meghaladja a cégtörlések számát, és még extrémebb kilengések esetén is alacsonyabb a megszűnő vállalkozások száma az újonnan indulókénál” – mondja Pertics Richárd, az OPTEN elemzője. A cégalapítások és cégtörlések eredőjeként évek óta folyamatosan növekszik a társas vállalkozások száma az ágazatban, jelenleg mintegy 64 ezerre tehető a számuk. Az ilyen meredekségű, szigorúan monoton cégszám-növekedés csak az építőiparra jellemző, a legtöbb ágazatban minimum hullámzó, de sok esetben stagnáló cégszámokról beszélhetünk.

A társas vállalkozási forma mellett az egyéni vállalkozók száma is igen gyorsan emelkedik a szektorban. Csak április hónapban 1320 új éptőipari egyéni vállalkozó lépett a piacra, és mára már több mint 76 ezer egyéni vállalkozó dolgozik a szektorban. Arányaiban ez illeszkedik a társas vállalkozói adatokhoz, hiszen mind az egyéni vállalkozóknál, mind a társas vállalkozóknál a vállalkozások 12 százaléka működik az építőiparban. Az elmúlt hónapok ugyanakkor stabilan hozzák a havi 1300-1500 új egyéni vállalkozói bejegyzést az ágazatban, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden ötödik Magyarországon bejegyzett új egyéni vállalkozó az építőiparban kezdi meg munkáját. Tehát az építőipari egyéni vállalkozói bejegyzés mind az ágazathoz, mind az egyéni vállalkozók számához képest magas. A növekedési arány ugyanakkor már nem nevezhető egészségesnek, és mára kérdésessé vált a KATA adózási forma jövője, ami az egyéni vállalkozói szám növekedésének elsődleges forrása.

Az építőipai termelés egyelőre még szép számokat produkál, az év első hónapjának termelési volumene 15 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Ráadásul kisebb havi kilengésekkel, de közel 2 éve folyamatos a növekedés. A március végi építőipari szerződésállomány is biztató jeleket mutat, hiszen 6,4 százalékkal magasabb a 2021 március értéknél. Az új szerződések volumene ugyanakkor már csökkenést mutat, azaz a növekedési dinamika már nem olyan mint 1 évvel ezelőtt volt.

Mindezek mellett továbbra is vannak komoly bizonytalansági tényezők az építőipar jövőjével kapcsolatban. Egyes központi beruházások visszaesése, legalábbis elhalasztása várható a gazdaságpolitikai megszorítások következtében. Ezek hatása vélhetően nem fogja rögtön éreztetni hatását, hiszen a futó, illetve már magas előkészítettségi fázisú projektek még egy ideig tartják az ágazat lendületét. Ezek mellett az infláció hatása begyűrűzik az építőipari kereslet lakossági oldalába is, és a kereslet tekintetében még fontos kérdés, hogy az otthonteremtési támogatások és kedvezmények meddig és milyen formában maradnak fenn. Az ágazat szereplőinek mindennapi működését továbbra is nehezítik a beszerzési árak változása, amely egyrészt a devizaárfolyamok ingadozásából, másrészt a nyersanyagárak növekedéséből és logisztikai problémákból fakad.

A nehéz körülmények megjelennek egyes céginformációs mutatókban is. Az építőipari cégek több mint 1 százaléka került végrehajtás alá április hónapban, ami összességében 685 végrehajtás alá került céget jelent. Bár az adat nem számít kirívónak az elmúlt hónapok adatait tekintve, de ettől még magasnak számít egy ekkora cégbázisban ilyen rövid idő alatt. Felszámolást 85 vállalkozás ellen indítottak partnerek, azaz ennyi esetben nem látták már esélyét a partner-vállalkozások, hogy az adós cég működése mellett visszakapják kintlévőségeiket. Valójában a felszámolási eljárások is csak a jéghegy csúcsát jelentik, a legritkább és legvégső esetben kerül csak erre sor a tartozások behajtása érdekében. A kintlévőségek behajtására már túl sok esély ilyenkor sincsen. Az áprilisi 85 felszámolás valamivel magasabb szintet jelent, mint a koronavírus előtti normál havi felszámolás szám, de kirívónak még nem számít.

Építőipari kényszertörlési eljárásból 415 került közzétételre áprilisban, ami illeszkedik az elmúlt időszak trendjébe, és a vártaknak megfelelően alakul. A kényszertörlések száma körülbelül kétszer akkor most, mint az elmúlt évek átlag havi kényszertörlési értéke, és mintegy fél éve tart a kényszertörlési hullám az eljárástípus korábbi szünetelési és újraindulása miatt. Végelszámolási eljárásból 54 indult április folyamán, ami egybeesik az elmúlt évek átlagos havi adataival.

Az év hátra lévő része szintén biztosan izgalmas lesz az ágazat szereplői számára, egy esetleges KATA változás, vagy a visszafogott beruházások, az infláció, a központi támogatások változása, mind-mind erőset lökhetnek vagy fordíthatnak a szektor lendületén. Akárhogy is lesz, de a 2021-es évet nehéz lesz megismételni, a 2022-es éves cégalapítási összérték már szinte biztos, hogy nem fogja elérni a 2021-es rekordmagas értéket, és a termelési volumen növekedése sem lesz várhatóan olyan, mint előző évben. Az ágazat a korábbi tapasztalatok alapján igen érzékenyen reagál a gazdaság hullámvölgyeire, és sok esetben eltérő viselkedési mintát mutat a többi ágazathoz képest, így érdemes lesz nyomon követni az építőipar céginformációs mutatóit a következő hónapokban is.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) áprilisra vonatkozó értéke átlagosan 14 százalék körül mozgott az építőiparban. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Csongrád-Csanád, Tolna és Komárom-Esztergom megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye produkálta.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS