Félmillió alá csökkenhet a cégek száma

2024. 11. 26., 18:26

A társas vállalkozások száma két éve csökken, idén októberig közel 23 ezerrel lett kevesebb, és mára alig haladja meg a félmilliót. Az új cégek alapítása idén 20 ezer alatt maradt, ami közel ezerrel kevesebb, mint tavaly, míg a megszűnések száma közelíti a 30 ezret. Az új kényszertörlési és az előzmény nélküli felszámolási eljárások száma növekedett az előző évhez képest.

Az OPTEN adatai szerint immár két éve tart a társas vállalkozások számának csökkenése, amely az idei év októberéig közel 23 ezerrel lett kevesebb. Bár a jelenlegi vállalkozásszám még mindig meghaladja a félmilliót, ez már elmarad a 2010-es évek elején megszokott 600 ezer feletti értéktől, azonban ez nem utal tömeges bedőlésekre. A vállalati szféra trendjét 2013 óta a csökkenő cégszámok jellemzik, amely alól mindössze a 2021-es és 2022-es évek jelentettek kivételt.

Érdekes tény, hogy a társas vállalkozások száma mindössze 10 ezerrel marad el a járvány előtti utolsó év, 2019 szintjétől. Az elmúlt öt év során a cégek olyan kihívásokkal néztek szembe, mint a világjárvány, a szomszédos országban zajló háború és a globális gazdasági változások. „Az elmúlt és jelenlegi időszakot az alkalmazkodás időszakának tartom, amely még nem zárult le. Ilyen mértékű alkalmazkodás komoly kihívást jelent minden vállalkozó számára, és úgy vélem, hogy a 10 ezerrel kevesebb vállalkozás inkább a kitartás és helytállás bizonyítéka. Azonban az alkalmazkodás folyamata még nem ért véget” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az OPTEN adatai szerint az új vállalkozások száma 2024-ben, októberig bezárólag továbbra is elmarad az előző év azonos időszakától, alig haladja meg a 20 ezret, ami közel ezerrel kevesebb, mint tavaly. Pozitív változás ugyanakkor, hogy a megszűnések száma csökkent ebben az összehasonlításban – idén közel 2500-zal kevesebb vállalkozás szűnt meg –, bár a megszűnések száma így is közelíti a 30 ezret. Az újonnan indított eljárások közül a kényszertörlési és az előzmény nélküli felszámolási eljárások száma növekedett az előző évhez képest, mintegy 1800-zal, ami a negatív folyamatok fennmaradását jelzi. Ugyanakkor némi pozitív tendenciára utalhat a végelszámolást kezdeményezők számának csökkenése, idén több mint 10 százalékkal kevesebben döntöttek „önként” vállalkozásuk megszüntetése mellett, bár a számuk még mindig meghaladja a 10 ezret.

A KSH III. negyedéves GDP jelentése alapján a bruttó hazai termék volumene az előző év azonos időszakához képest csökkent, amelyhez mintegy 2 százalékponttal járult hozzá a nemzetgazdaság közel egyharmadát kitevő mezőgazdaság, ipar és építőipar együttes teljesítménye. E három ágazatot érdemes a kereskedelemmel is kiegészíteni, és megvizsgálni ezek cégtrendjét 2023-ban.

Idén, a villamosenergia-szektor, illetve a pénzügyi és biztosítási ág kivételével minden nemzetgazdasági ágban csökkent a vállalkozások száma. Az összesített visszaesés tavaly decemberhez képest 2 százalék alatti, de az érintett ágazatokban átlagosan 2,3 százalék, kivéve a mezőgazdaságot, ahol a csökkenés mértéke 1 százalék alatt maradt. A vállalkozásszám csökkenésének több mint fele ebben a négy ágban történt. Az alapítási kedv továbbra is alacsony, az új cégek száma jellemzően a megszűnt vállalkozások 65–75 százalékát éri el, míg a feldolgozóiparban alig éri el a megszűnt cégek felét. Rövid távon nem várható a trend megfordulása, az új eljárások száma továbbra is magas ezekben az ágazatokban.

„Az idei évben nem várható jelentős fordulat a cégtrendben, ugyanakkor a figyelem középpontjában a 21 pontos Új Gazdaságpolitikai Akcióterv áll. Bár a részletek még nem véglegesek, a kormány a jövő évre és azt követően jelentős GDP-növekedést vár az Akcióterv segítségével. A GDP növekedése pedig minden bizonnyal pozitívan hat majd a cégtrendekre” – mondta Alföldi Csaba, céginformációs szakértő.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) októberi értéke átlagosan 9–10 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye produkálta, míg a mutató Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Veszprém vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-07-20 10:50:00
A zenga.hu szakértői összefoglalták, hol a legnagyobb most az albérletkínálat, hogy változtak tavaly óta a bérleti díjak, és hogy mire figyeljenek a leendő egyetemisták, mielőtt aláírják a bérleti szerződést.
2026-07-20 09:45:00
Érezhetően csökkent a Temuról érkező csomagok száma a FOXPOST hálózatában az Európai Unió új, kis értékű importküldeményeket érintő szabályozásának életbe lépését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS