Építőipar: történelmi rekord 2021-ben

2022. 02. 07., 16:04

7500 új társas vállalkozás bejegyzésével zárta a 2021-es évet az építőipar, ezzel minden idők legerősebb cégalapítási éve lett az elmúlt év a szektorban, vannak azonban óvatosságra intő jelek is.

7498 újonnan induló társas vállalkozás bejegyzésével, illetve 2245 társas vállalkozás törlésével zárta a 2021-es évet az építőipar, ami nemcsak cégalapítási rekordot jelent, hanem egyben a társas vállalkozások száma is rekordmagasságokba emelkedett. A 2022-es évet mintegy 63 ezer társas vállalkozással indítja a szektor, amellyel még a 2010-es évek elején regisztrált rekordmagasságú cégszám is megdőlt.

„Az építőipar általában rendhagyó adatokat produkál céginformációs tekintetben a többi ágazathoz képest, és ez nem volt másképpen a COVID ideje alatt sem” – mondja Pertics Richárd, az OPTEN céginformációs szolgáltató elemzője. Ugyan sok más hazai ágazatra is jellemző volt a tömeges céglapítás az elmúlt 2 évben, de a 2010-es évek környékére jellemző cégalapítási boomot meg sem közelítették az adatok más területeken. Az építőipar 2021-es cégalapítási értéke és a szektorban működő társas vállalkozások száma történelmi csúcsra került.

A cégalapítások értékelésekor felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy mennyire indokolt az ágazatban a társas vállalkozásoknak az ilyen arányú bővülése. A szektort a koronavírust követő gazdasági hullámvölgy elég súlyosan érintette, nagyságrendileg 10 százalékot zuhant az ágazat termelése 2020 során, azonban ezt a visszaesést 2021-ben sikerült ledolgozni, az ágazat teljesítménye a 2019 környéki szintre ugrott vissza 2021 végére, és a trend alapján további növekedés várható. Kétségtelen, hogy keresleti oldalról is kedvező környezet jellemző a szektorra. A családtámogató programok, mint a Családi Otthonteremtési Kedvezmény, a babaváró hitel, illetve a gazdaság általános fejlődése a magyar emberek ingatlan-vásárlási hajlandóságával kombinálva jó alapot nyújt a szektor növekedéséhez.

A kedvező gazdasági hatások mellett ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról a hatásról sem, hogy válságidőszakban általában több a kényszer jellegű cégalapítás is, amikor más ágazatokból kieső szereplők, akár alkalmazottak indítanak új vállalkozásokat sokszor kényszerből. A céghálózatokat vizsgálva az is elmondható, hogy nagyon sok a leány- és testvérvállalkozás, azaz az építőipar korábbi szereplői is alapítanak újabb vállalkozásokat újabb profilokkal, szolgáltatásokkal.

Az ágazat helyzetét tovább árnyalja a már általánosnak nevezhető munkaerőhiány, illetve az építőanyag árak emelkedése is. Összességében tehát nem lehet a szektor helyzetét kiemelkedően kedvezőnek nevezni. „A gazdasági adatokat, keresletet nézve indokolt lehet az építőipari cégszám bővülése, válságidőszakban is sok sikeres vállalkozás születhet, de a rekordmagas cégalapítási értékek ettől még nem indokoltak, a most induló társas vállalkozások átlagos várható élettartama alacsonyabb, mint a korábbi években” – mondja az OPTEN elemzője.

Az építőipari gazdasági háttér elemzésekor nem szabad megfeledkezni az ingatlanpiac helyzetéről sem. Az ingatlanárak emelkedése egyelőre fűti a szektort, de a magas infláció és hitelkamat visszavethetik az ingatlanpiaci keresletet. A hazai keresetek bővülése ráadásul nem tudja követni az ingatlanpiaci árakat, az ingatlanpiaci változások pedig nagyon gyorsan az építőiparra is átterjedhetnek.

Bár az építőipar jelenleg a hazai gazdaság egyik húzóágazatának mondható, a gazdasági hullámvölgyeket, recessziós időszakot nem viselte túl jól a szektor az elmúlt évtizedekben. A cégjogi környezet és az építőipari szabályozás sokat fejlődött már a 2000-es évek elejéhez képest, már jóval több a tőkeerős vállalkozás, de még mindig az építőipar az egyik legnagyobb cégfluktuációval rendelkező hazai ágazat. 2021-ben ugyan csak 2245 társas vállalkozás került törlésre, de ez annyira nem releváns adat a kényszertörlési eljárások korábbi szüneteltetése miatt. Annál aggasztóbb a helyzet, ha az induló felszámolási eljárásokat nézzük. 2021-ben 1165 felszámolási eljárás került közzétételre, ami az elmúlt 6 év legmagasabb értéke, azaz a tartozásokat hátrahagyó cégek száma magasabb, mint az elmúlt években. Végelszámolási eljárás 754 cégnél indult 2021 során, ami 2014 óta szintén a legmagasabb érték, tehát arányaiban sok vállalkozó dönt a cége megszüntetése mellett.

A 2022-es év várhatóan cégalapítások tekintetében szintén erős lesz, de további emelkedés nem várható. A cégtörlések száma azonban a 2019 környéki szintre fog visszaemelkedni, de a törlések száma messze elmarad majd az újonnan induló vállalkozások számától. Ezek együttes eredőjeként várhatóan 2022-ben is tovább fog növekedni az építőipari társas vállalkozások száma, az év végére már a 66 ezret is meghaladhatja majd a szektorban működő cégek száma.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) 2021-re vonatkozó értéke átlagosan 17-18 százalék körül mozgott az építőiparban. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Zala, Győr-Moson-Sopron és Baranya megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Nógrád, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta. (Opten)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS