Építőipar, 2023: figyelmeztető jelek, trendfordulók

2024. 02. 26., 19:10

A 2023-as év minimális cégszámcsökkenéssel zárult az építőiparban. Az alapítások száma mélypontra, ötezer alá csökkent, míg a megszűnések száma ötezer fölé emelkedett. Az építőipari szektorban tevékenykedő egyéni vállalkozások többsége kivárt, minden hatodik vállalkozó ideiglenesen felfüggesztette tevékenységét.

A KSH legújabb gyorsjelentése 2023-ra aggasztó képet fest az építőiparról. A termelés volumene 5 százalékkal csökkent, ami komoly kihívást jelent a szektor számára. A jövőre vonatkozó kilátások sem mutatnak biztató jeleket, különösen a megkötött új szerződések volumenének tekintetében, amely jelentősen elmaradt az előző évek eredményeitől.

Az ilyen hírek fényében jelentős cégszám-csökkenés lett volna indokolt. Az OPTEN adatai alapján ugyanakkor 2023-ban még mindig meghaladta a 66 ezret a működő vállalkozások száma, és mindössze elhanyagolható, 0,3 százalékos mértékben csökkent az építőipari cégek száma az előző évhez képest. „Az előző öt évben folyamatos, évente 4–5 százalékos emelkedést tapasztaltunk a szektorban működő vállalkozások számában, 2021-ben pedig 9 százalékos volt a növekedés még a járvány ellenére is. Ezt már nem szabad félvállról venni, szükséges odafigyelni” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

A kismértékű cégszámcsökkenés mögött jelentős változások mutatkoznak. Az alapítások száma érdemben visszaesett, 2023-ban 25 százalékkal kevesebb cég alakult a szektorban, mint az azt megelőző évben. Az alapítások fénykora 2021-ben volt, amikor évi 7 500 új vállalkozás alakult, azonban 2022-ben már nem sikerült ezt az értéket elérni. A visszaesés már ebben az évben megkezdődött, és meghaladta a 13 százalékot.

Ezzel szemben 2022–23-ban megugrottak a megszűnések, ami 2023-ban meghaladta az 5 ezer vállalkozást, ezzel az elmúlt 6 év legmagasabb értékét adva. A megszűnések oka, összetétele jelentősen megváltozott 2023-ra. 2022-ig az egyszerűsített kényszertörlési eljárással megszűnt cégek uralták a mezőnyt, minden második megszűnt cég mögött ezt láttuk. A kényszertörlési eljárások és a KATA 2022-es szigorítása átrendezte a képet, és 2023-ra a felszámolási eljárások, illetve a végelszámolások lettek a meghatározóak. „Az, hogy a felszámolások száma megnőtt, önmagában még nem lenne rossz, hiszen az új intézkedések célja az volt, hogy ne lehessen könnyen magára hagyni kényszertörlési eljárással a cégeket, ezek egy részét beterelték a felszámolásokba. Az viszont már szembetűnő, hogy egyre többen hagyják el a szektort, 2023-ban több mint 1300-zal nőtt a számuk. A jövőben sem látható, hogy csitulna a trend, az új eljárások száma is emelkedett 2023-ban, és minden tízedik cég várhatóan kilép a jövőben az építőiparból” – mondta Alföldi Csaba, céginformációs szakértő.

A szektorban működő egyéni vállalkozók esetében is figyelmeztető jelek mutatkoztak 2023-ban. Számuk az OPTEN adatai szerint tavaly év végén meghaladta a 85 ezret, ami kismértékű növekedést jelent az előző évhez képest, míg azonban 2022 decemberében csak minden nyolcadik egyéni vállalkozó szüneteltette tevékenységét, addig 2023 decemberében már minden hatodik vállalkozó így döntött.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (amely az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) 2023-ra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 17,57 százalék volt, ami kb. 1 százalékponttal alacsonyabb a 2022-es CFI értéknél. 2023-ban megyei szinten nézve az Opten–CFI Zala, Veszprém és Csongrád-Csanád vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS