Ennyi kontár dolgozik a magyar építőiparban

2021. 10. 06., 19:45

A kontármunka-károsultak aránya 34 százalék volt az elmúlt egy évben. Egy kontármunka átlagos kárösszege 753 320 forint. Lesújtó adatok! Nem meglepő, hogy alacsony szintű, 3,54 csillag a lakosság építőiparba vetett bizalma, a maximálisan adható ötből. Ez gyenge közepes, hullámzó teljesítményt takar – állapítja meg a Mapei Kft. reprezentatív kutatása.

A 2250 fő megkérdezésével 2021. augusztusában készült, nemre, településtípusra és régióra reprezentatív kutatás célja felmérni az építőiparral szembeni bizalmat a felnőtt magyar lakosság körében. Az ezt kifejező érték az Építőipari Bizalmi Index (ÉBI), az építőipari szakemberekbe vetett bizalmat mérő szám, mely az interneten megszokott értékelésekhez hasonlóan, 0 és 5 csillag között értékeli a bizalom szintjét.

Magyarországon 2021-ben az Építőipari Bizalmi Index (ÉBI) 3,53 csillag. Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője úgy értékelte, hogy ez átlagos bizalmi szintet jelent, azaz átlagos munkára számítanak a megrendelők. A szakember szerint ez lesújtó eredmény. A 3,53 csillag tipikusan hullámzó, közepes teljesítményre utal. Azt jelenti, hogy a jó munka mellett a szakemberek jelentős része nem megfelelő színvonalú munkát ad ki a kezei közül. A nem megfelelő pedig nem elfogadható!

Az ÉBI megyénként és szakmánként is eltérő. A legmagasabb, 3,98 csillag, azaz jó Tolna megyében, a legalacsonyabb Budapesten és Pest megyében, 3,32 csillag, azaz gyenge.

Az eltérő bizalmi index a helyi sajátosságok mellett vélhetően összefügg az építkezések és felújítások számával. A Pest megyében és Budapesten folyó nagyszámú építkezés és felújítás sok szakembert vonz az ország minden területéről, köztük sok kontárt. Emellett a szakemberek hajlamosak túlvállalni magukat, különösen azokon a területeken, ahol a nagyszámú építés és felújítás miatt akut szakemberhiány alakul ki. Mindez kihat a minőségre – magyarázza Markovich Béla.

A legpozitívabb a villanyszerelők értékelése, 3,95 csillag. A legalacsonyabb a generálkivitelezőké, 2,89 csillag. A villanyszerelők kapták a legkevesebb, 6 százalék kontárértékelést. A legtöbbet a generálkivitelezők, 34 százalékot.

Markovich Béla szakmai álláspontja, hogy a generálkivitelezőkkel szembeni alacsony bizalom oka, hogy őket terheli minden szakterület legapróbb hibája is. Ha egy részterület hibázik, az kihat a teljes megrendelői elégedettségre, és ezek össze is adódnak. Ezzel szemben a villanyszerelők pozitív megítélésében szerepet játszhat, hogy a munkafolyamat kevés hulladékkal jár, emellett az esetleges hibás teljesítés gyakran észrevehetetlen egy laikus megrendelő számára, hiszen ha van áram, a munka jó.

Riasztó méreteket öltő kontármunka

A kontármunka-károsultak aránya 34 százalék, azaz az elmúlt egy évben építkezők és felújítók egyharmada szenvedett el valamilyen kárt kontár építőipari munka miatt Magyarországon. A kontármunka aránya régiónként eltér. A legmagasabb Budapesten (41 százalék) és Közép-Magyarországon (40 százalék). A legalacsonyabb Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon, 28-28 százalék.

„Erre a hatalmas számra magyarázat lehet az építőipar hirtelen bővülése, ám ez elfogadhatatlan! Tenni kell valamit, meg kell gátolni, hogy ilyen mennyiségben készüljön kontármunka” – mondta Markovich Béla.

Szerinte a budapesti és Pest megyei számokban az alacsony bizalmi index okai köszönnek vissza. A nyugati határ mentén fekvő két régió alacsony, kedvezőbb adataiban szerepet játszhat, hogy sokan dolgoztak külföldön, ahol egy fejlettebb munkakultúrát sajátítottak el és hoztak magukkal.

Megdöbbentően magas, 753 320 forint az egy kontármunkára jutó átlagos kárösszeg. A kontárok által okozott átlagos kárösszeg Közép-Magyarországon kiugróan magas, 988 254 forint. Ennél lényegesen kevesebb, 368 690 forint a dél-dunántúli régióban.

„Ez óriási szám, ami milliárdos nagyságrendű károkat jelent évente! Ez az összeg a hárommillió forintos otthonfelújítási támogatás 25%-a! Fel kell lépni a jelenség ellen, ez nem megengedhető” – szögezi le Markovich Béla.

Csillagok, csillagok 

A válaszadók ötöde adott egy- vagy kétcsillagos értékelést, azaz értékelte gyengének vagy egyenesen kontármunkának a nála dolgozó szakemberek munkáját. Szerencsére azok jóval többen vannak, akik elégedettek voltak a szakemberekkel. 35 százalék jónak, 24 százalék mestermunkának értékelte a nála dolgozó szakemberek munkáját.

Markovich Bélának az az álláspontja, hogy a problémának három szereplője van: a szakemberek és kivitelezők, a megrendelők és az állam. Visszaszorítani a kontármunka arányát a kritikus szint alá csak közös fellépéssel lehet. A szakember szerint 5 százalék körüli arány lenne az elfogadható.

Ehhez egyrészt fejleszteni, képezni kell a szakembereket szakmai és menedzsmentterületen, hogy megfelelő színvonalon szolgáltassanak, és ne vállalják túl magukat. Másrészt meg kell tanítani a megrendelőt, hogy ismerje fel a kóklereket és ne adjon megbízást megbízhatatlan kivitelezőknek. Az államnak pedig enyhíteni kellene az időnyomáson, meg kellene hosszabbítani az otthonfelújítási program határidejét, mert a megrendelők kapkodnak a támogatás kihasználása érdekében. Mindezzel le lehetne szorítani a kontármunkát a kritikus szint alá.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS