Előretört az Y és a Z generáció az üzleti életben

2024. 10. 22., 20:22

Az X generáció még mindig a legnagyobb tulajdonosi réteg, de a súlya 2023-ban 50 százalék alá csökkent. Ezzel szemben az Y és Z generációk egyre nagyobb szerepet vállalnak, különösen az új vállalkozások alapításában, ahol a generációváltás már az ő javukra dőlt el.

Magyarországon a generációváltás az üzleti életben különösen időszerű téma, mivel sok tulajdonos a rendszerváltás után alapította vállalkozását, és mostanra közelíti vagy elérte a nyugdíjkorhatárt.1Ezzel együtt a generációváltás kérdése már nem csupán a cégeket érinti, hanem az egész magyar gazdaságra is hatással van. A veterán generáció számára már elengedhetetlen a generációváltás meglépése, de a baby boom generáció tagjainak is napirenden kell, hogy legyen a kérdés. Jelenleg a társas vállalkozások legnagyobb tulajdonosi körét az X generáció adja, arányuk közelíti az 50 százalékot a teljes tulajdonosi körnek.

Az X generáció már korán megszerezte a vezető szerepet a hazai vállalkozások tulajdonosi körében. Az OPTEN adatai szerint 2001-re abszolút többséghez jutottak, és egy évvel később már a cégjegyzésre jogosultak között is domináltak. 22 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ez a hegemónia megtörjön, 2023-ban az X generáció tulajdonosi aránya 50 százalék alá csökkent. Bár valóban fordulóponthoz értünk – több mint 13 ezerrel kevesebben vannak a tulajdonosi körben –, még mindig a legnagyobb arányban képviseltetik magukat, és csak 49 százalékra esett vissza a részesedésük. Míg a tulajdonosi arányuk csökkent, a cégjegyzésre jogosultak között továbbra is megtartják az abszolút többséget. „Úgy vélem, hogy a magyarországi generációs tulajdonosi szerkezet jövője kapcsán van ok optimizmusra. Az X generáció számára, amely még mindig a legnagyobb részesedéssel bír, rendelkezésre áll az idő a szükséges váltásra. Ha eddig nem léptek, most itt az alkalom, hogy belekezdjenek, így nagy eséllyel elkerülhetik, hogy kifussanak az időből” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az adatok szerint a fiatalabb generációk először a tulajdonosi körben jelennek meg nagyobb számban, majd fokozatosan lépnek be a vállalati szféra menedzsmentjébe és a cégjegyzési jogokkal rendelkezők közé. Ez a folyamat különösen erősen megfigyelhető az Y generációnál és az utánuk következő generációknál, akik már beleszülettek a vállalkozások világába. A digitalizáció szerepe a hatékonyság növelésében is indokolja, hogy ezek a generációk egyre nagyobb szerepet kapjanak, hiszen számukra a digitalizáció szinte természetes közeg. Az OPTEN adatai szerint ezek a fiatalabb generációk már a 20-as éveik közepétől egyre hangsúlyosabb szerepet vállalnak a cégvezetésben. Érdekes módon, a milliárdos árbevételű cégeknél például háromszor annyian vannak a menedzsmentben, mint a tulajdonosi körben.

Az új vállalkozások alapítása terén a generációváltás már egyértelműen bekövetkezett, különösen a 2020-as járvány idején, és ez a folyamat azóta is folytatódik. Az Y generáció ma már több mint 40 százalékban képviselteti magát az új cégek alapításában, míg az X generáció aránya 37,5 százalékra esett vissza. A 2021-es alapítási „hullám” után a vállalkozói kedv jelentősen csökkent, nemcsak 2022-ben, hanem tavaly is, amikor az új tulajdonosok száma nem érte el a 30 ezret, szemben a 2021-es több mint 40 ezerrel. Ezért különösen figyelemre méltó az Y generáció aktivitása és vállalkozói szelleme, hiszen míg szinte minden más generációnál csökkent a tulajdonosi szám 2022-höz képest, addig náluk növekedett, elérve 2023-ra a közel 14 százalékos részarányt. „Az új alapítású cégeknél már egyértelműen az Y és Z generáció dominál, és várhatóan a jövőben is ők fogják uralni ezt a teret. A vállalkozói „evolúció” természetes folyamataként a mérleg egyértelműen a fiatalabb vállalkozók javára billent. Ebben az esetben már nem igazán beszélhetünk klasszikus generációváltásról, hiszen a váltás gyakorlatilag lezajlott. A „meccs” a járvány idején dőlt el, és mára hivatalosan is véget ért” – mondta Alföldi Csaba.

 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 08., 16:10
Az első félév gazdasági mutatói már óvatos élénkülést jeleznek, ez azonban még nem jelent meg a vállalkozói döntésekben. Az OPTEN adatai szerint lassult a társas vállalkozások fogyása, de az alapítások továbbra is visszafogottak, miközben a korábbi évek vállalati kockázatai sem futottak még ki. A cégtrend így egyelőre nem fordulatot, hanem kivárást tükröz.
2026-07-10 12:20:00
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 53 szakmai szervezet bevonásával olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek alapján a NAK – az eddigi működésével ellentétben – kizárólag szakmai érdekképviseleti feladatokat lát majd el – tájékoztatott Bóna Szabolcs miniszter.
2026-07-09 11:25:00
A polgári jog, így a Polgári Törvénykönyv védelemben részesít minden személyiségi jogot, de bizonyos személyiségi jogokat külön is nevesít. Ide tartozik a magántitokhoz fűződő jog is, amely az egyénnek a saját adatai, titkai feletti rendelkezést testesíti meg. Hogyan valósul meg a magántitok védelme? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS