Előretört az Y és a Z generáció az üzleti életben

2024. 10. 22., 20:22

Az X generáció még mindig a legnagyobb tulajdonosi réteg, de a súlya 2023-ban 50 százalék alá csökkent. Ezzel szemben az Y és Z generációk egyre nagyobb szerepet vállalnak, különösen az új vállalkozások alapításában, ahol a generációváltás már az ő javukra dőlt el.

Magyarországon a generációváltás az üzleti életben különösen időszerű téma, mivel sok tulajdonos a rendszerváltás után alapította vállalkozását, és mostanra közelíti vagy elérte a nyugdíjkorhatárt.1Ezzel együtt a generációváltás kérdése már nem csupán a cégeket érinti, hanem az egész magyar gazdaságra is hatással van. A veterán generáció számára már elengedhetetlen a generációváltás meglépése, de a baby boom generáció tagjainak is napirenden kell, hogy legyen a kérdés. Jelenleg a társas vállalkozások legnagyobb tulajdonosi körét az X generáció adja, arányuk közelíti az 50 százalékot a teljes tulajdonosi körnek.

Az X generáció már korán megszerezte a vezető szerepet a hazai vállalkozások tulajdonosi körében. Az OPTEN adatai szerint 2001-re abszolút többséghez jutottak, és egy évvel később már a cégjegyzésre jogosultak között is domináltak. 22 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ez a hegemónia megtörjön, 2023-ban az X generáció tulajdonosi aránya 50 százalék alá csökkent. Bár valóban fordulóponthoz értünk – több mint 13 ezerrel kevesebben vannak a tulajdonosi körben –, még mindig a legnagyobb arányban képviseltetik magukat, és csak 49 százalékra esett vissza a részesedésük. Míg a tulajdonosi arányuk csökkent, a cégjegyzésre jogosultak között továbbra is megtartják az abszolút többséget. „Úgy vélem, hogy a magyarországi generációs tulajdonosi szerkezet jövője kapcsán van ok optimizmusra. Az X generáció számára, amely még mindig a legnagyobb részesedéssel bír, rendelkezésre áll az idő a szükséges váltásra. Ha eddig nem léptek, most itt az alkalom, hogy belekezdjenek, így nagy eséllyel elkerülhetik, hogy kifussanak az időből” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az adatok szerint a fiatalabb generációk először a tulajdonosi körben jelennek meg nagyobb számban, majd fokozatosan lépnek be a vállalati szféra menedzsmentjébe és a cégjegyzési jogokkal rendelkezők közé. Ez a folyamat különösen erősen megfigyelhető az Y generációnál és az utánuk következő generációknál, akik már beleszülettek a vállalkozások világába. A digitalizáció szerepe a hatékonyság növelésében is indokolja, hogy ezek a generációk egyre nagyobb szerepet kapjanak, hiszen számukra a digitalizáció szinte természetes közeg. Az OPTEN adatai szerint ezek a fiatalabb generációk már a 20-as éveik közepétől egyre hangsúlyosabb szerepet vállalnak a cégvezetésben. Érdekes módon, a milliárdos árbevételű cégeknél például háromszor annyian vannak a menedzsmentben, mint a tulajdonosi körben.

Az új vállalkozások alapítása terén a generációváltás már egyértelműen bekövetkezett, különösen a 2020-as járvány idején, és ez a folyamat azóta is folytatódik. Az Y generáció ma már több mint 40 százalékban képviselteti magát az új cégek alapításában, míg az X generáció aránya 37,5 százalékra esett vissza. A 2021-es alapítási „hullám” után a vállalkozói kedv jelentősen csökkent, nemcsak 2022-ben, hanem tavaly is, amikor az új tulajdonosok száma nem érte el a 30 ezret, szemben a 2021-es több mint 40 ezerrel. Ezért különösen figyelemre méltó az Y generáció aktivitása és vállalkozói szelleme, hiszen míg szinte minden más generációnál csökkent a tulajdonosi szám 2022-höz képest, addig náluk növekedett, elérve 2023-ra a közel 14 százalékos részarányt. „Az új alapítású cégeknél már egyértelműen az Y és Z generáció dominál, és várhatóan a jövőben is ők fogják uralni ezt a teret. A vállalkozói „evolúció” természetes folyamataként a mérleg egyértelműen a fiatalabb vállalkozók javára billent. Ebben az esetben már nem igazán beszélhetünk klasszikus generációváltásról, hiszen a váltás gyakorlatilag lezajlott. A „meccs” a járvány idején dőlt el, és mára hivatalosan is véget ért” – mondta Alföldi Csaba.

 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS