Csizmadia Gábor: Ipari fejlesztésekre is szükség van a felzárkózáshoz

Csizmadia Gábor: Ipari fejlesztésekre is szükség van a felzárkózáshoz
2022. 11. 30., 14:10

Sajnos az uniós átlagbérrangsor alján helyezkedik el Magyarország, a Dél-Dunántúl helyzete sem kedvező – mondta Csizmadia Gábor, a VOSZ Somogy megyei elnöke.

Magyarország 19 megyéjéből 14-ben az országos átlag alatt volt tavaly a munkavállalók keresete, állapította meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján a GKI Gazdaságkutató Zrt. Somogy a 196 ezer forintos havi nettó átlagkeresettel a sereghajtók között szerepel – írja a sonline.hu.

„Reméljük, hogy előrébb tudunk lépni, de a következő egy-két évben várhatóan kihívásokkal küszködünk majd az orosz–ukrán háború és az infláció miatt” – nyilatkozta Csizmadia Gábor.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) Somogy megyei elnöke hozzátette: „még nincs megegyezés a jövő évi minimálbérről, a VOSZ 8 százalékos növekedést látna indokoltnak a GDP idei bővülésének mértékét is figyelembe véve”.

„Bármennyire is nehézséget okoz a munkavállalói oldalnak a reálkereset csökkenése az infláció miatt, a vállalkozók csak a hatékonyságuk és a teherbírásuk tükrében tudják emelni a béreket.  Sajnos az uniós átlagbérrangsor alján helyezkedik el Magyarország, a Dél-Dunántúl helyzete sem kedvező ebből a szempontból. A felzárkózáshoz mindenképpen ipari fejlesztések megvalósulása szükséges, ami megalapozná ezt a gazdaságmentő csomagokkal együtt” – mondta Csizmadia Gábor.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS