A 2015-ös termelési volumen adatokat 57 százalékkal haladja meg jelenleg az építőipar, és a friss adatok alapján a közeljövő is bíztatóan alakul. A cégalapítási arány is 25 százalékkal a Covid-járvány előtti szint felett van, de kérdéses, meddig tart ki a lendület.
Az építőipar jellemzően érzékenyen reagál a gazdaság hullámzásaira, hiszen a tevékenység jellegéből fakadóan a szektorba érkező beruházások volumenének kis mértékű változása is a szektor teljesítményének jelentős emelkedéséhez vagy visszaeséséhez vezethet. Többek között ezért is volt olyan nagy szerepe az elmúlt években a különböző családpolitikai intézkedéseknek, illetve a központi építési beruházásoknak.
Most, hogy a recessziós várakozások kerültek előtérbe a gazdaság jelentős részén, és a kormányzati intézkedések is inkább a megszorításokról szólnak, érdemes megnézni, hogy milyen magasra emelkedett a szektor, milyen lehetséges pályán mozoghat a terület különböző forgatókönyvek esetén.
Ha csak a céginformációs és termelési adatokat nézzük, egyelőre a pozitív adatok vannak előtérben. Júniusban 614 építőipari társas vállalkozás jött létre, ami mintegy 25 százalékkal magasabb a koronavírus előtt regisztrált havi cégalapítási értékeknél.
A megszűnő cégek száma kevesebb mint a fele az alakulókénak. Ezekkel a cégalapítási és cégtörlési értékekkel a június nem számít különösebben kirívónak, hasonló értékek voltak jellemzők eddig 2022 során az Opten adatbázisa szerint. Az építőipari vállalkozási kedv tehát alapvetően pozitívnak számított 2022 során, mind a korábbi évekhez, mind a többi ágazathoz képest is. Az építőiparra mindig is jellemző volt a sok alakuló és megszűnő cég, de a mostani értékek kimagaslónak számítanak. 2020-ban a koronavírus első hullámakor ugyan volt egy jelentősebb visszaesés, de utána az év hátralévő részében a cégalapítások ezt a hullámot bőven kompenzálták, a 2022-es cégalapítási értékek pedig már stabilan magasan vannak.
Hasonlóan pozitív képet látunk, ha az építőipari termelési indexeket az EU-s adatokhoz, vagy akár a szomszédos országokhoz mérjük. A 2015-ös építőipari termeléshez képest 57 százalékkal volt magasabban 2021-ben a hazai termelés, ami európai viszonylatban is kimagasló értéknek számít. A teljes EU-t nézve ugyanebben az időszakban csak 11 százalékos volt a növekedés, de a hazai érték a V4-ekhez képest is magasnak számít. Az országok gazdaságai nem egyformák, és nem ugyanarról a szintről indultak 2015-ben, de a hazai építőiparon egyértelműen meglátszik a támogató környezet.
2022 is szépen alakult az építőipar számára. A KSH adatai alapján a május termelési volumenindexe 9,9 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakánál, és 5,8 százalékkal az áprilisi értéknél. Kisebb hullámzásokkal ugyan, de az építőipari termelés tovább tudott növekedni, tehát 2022 során is. A május végi szerződésállomány pedig 9,7 százalékkal volt magasabban az 1 évvel ezelőtti értéknél, ami azt jelzi, hogy még mindig inkább felfele megy az ágazat.
Az építőiparban továbbra is nagyon magas a magára hagyott vállalkozások száma, június hónap során is 419 társas vállalkozás ellen indult kényszertörlési eljárás. A kényszertörlési eljárások száma egész évben stabilan magas volt az ágazatban, a 2022-es kényszertörlési adatok 70 százalékkal vannak magasabban a Covid előtt megszokott normál értékeknél.
A felszámolások és végelszámolási eljárások száma viszont nagyjából beállt a korábban megszokott szintre. Június során 74 darab építőipari társas vállalkozás került felszámolási eljárás alá, és 76 cégnél kezdeményeztek végelszámolási eljárását. Bár ez utóbbi valamivel magasabb, mint az évnek az ebben az időszakában megszokott értékek, de alapvetően ezekre a megszüntetésre irányuló eljárásokra azt lehet mondani, hogy normál szinten vannak.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.