Alapjaiban hibásnak tartják az EU új erdészeti stratégiáját

2021. 10. 13., 13:45

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hangsúlyozza: újra kell gondolni az EU új erdészeti stratégiáját, a fenntartható európai erdőgazdálkodás jövője érdekében. A stratégiatervezet komolyan veszélyezteti az erdőgazdálkodás társadalmi, környezeti és gazdasági pillérjeinek jelenlegi egyensúlyát – állapította meg három nemzetközi szakmai platform is.

Az osztrák erdőtulajdonosi képviseletek kezdeményezésére a – 2021 nyarán bemutatott – stratégiatervezettel kapcsolatos aggályokat 2021. október 4-én Bécsben, az Európai Erdőtulajdonosok Konferenciáján is megvitatták. A tanácskozáson – a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mellett – európai parlamenti képviselők, európai és nemzeti erdőtulajdonosi szervezetek, valamint állami erdészeti szervezetek is részt vettek.

A rendezvényen támogatták a másnapi Erdőkért Felelős Miniszterek Informális Találkozóját, megerősítve az Európai Bizottsághoz intézett kritikus felhívást, miszerint az erdészeti stratégia végrehajtása során figyelembe kell venni az erdőgazdálkodók aggályait.

Az európai erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók szerint az új erdészeti stratégia a környezetvédelmi szempontok szinte kizárólagossága felé mozdul el, a gazdasági szempontok figyelmen kívül maradnak. Ez veszélyezteti az európai erdők és erdőgazdálkodás életképességét. Az erdőtulajdonosokat és erdőgazdálkodókat a kezdetektől fogva egyenrangú félként be kellene vonni a tervezésbe és a kapcsolódó folyamatokba.

Az európai erdőtulajdonosok saját forrásból eddig és jelenleg is jelentős mennyiségű forrást fordítottak, fordítanak a társadalmi célok megvalósítására, de arra soha nem különített el pénzt az unió, hogy támogassa ezen célokat. Továbbá az erdőstratégiát semminemű hatástanulmány készítése nem előzte meg, ami elfogadhatatlan.

A konferencián részt vevő szervezetek közös nyilatkozatot fogalmaztak meg, ami tartalmazza az aggályaikat. Eszerint a stratégia megközelítése nem felel meg a realitásoknak: hiányzik belőle az erdőgazdálkodás és a fagazdaság jelentősége, nem biztosítja a szakpolitikák koherenciáját, és nem segíti az ágazatot az uniós célkitűzések elérésében.

Továbbá jelentős pontosításokra van szükség, kiemelve négy intézkedést: a fenntartható erdőgazdálkodás új indikátorait, küszöbértékeit és tartományait; az önkéntes természetközelibb erdőgazdálkodási tanúsítási rendszert; az ökoszisztéma-szolgáltatások pénzügyi ellentételezését, valamint az erdészeti monitoringról, jelentéstételről és a gyűjtött adatok feldolgozásáról szóló új jogszabálytervezetet. Az erdőgazdálkodók alapvetően aktívan támogatják azt, hogy új erdészeti stratégia szülessen.

A másnapi miniszteri találkozón az erdőkért felelős miniszterek is megerősítettek, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás kiegészítésének és továbbfejlesztésének teljes mértékben összhangban kell lennie a FOREST EUROPE folyamatával és munkamódszereivel. Valamint el kell ismerni az európai erdészeti ágazat széles körű szakértelmét és tudását, amely kulcsfontosságú a jövőorientált megoldások szempontjából. Az EU tagállamai, az Európai Bizottság, valamint a páneurópai régió más fontos partnerei közötti együttműködés nagyon fontos az erdészeti politikával kapcsolatos kérdésekben.

Az Európai Bizottság október 7-ére szervezte meg az Erdészeti Civil Dialógus Csoport ülést, amelyen a Copa Cogeca révén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is képviseltette magát. Az új erdészeti stratégiával kapcsolatban szinte minden résztvevő komoly aggályokat fogalmazott meg. A Bizottság ígérete szerint a diszkurzus a témában decemberben folytatódik.

(Illusztrác: Pixabay)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 11. 14., 18:05
A díjat immár negyedik alkalommal adják át azoknak a referenseknek és vállalkozásoknak, akik munkájukkal túlmutatnak a jogszabályi kötelezettségeken, és aktívan hozzájárulnak a fogyasztóvédelmi szemlélet, valamint a fogyasztóbarát vállalati kultúra erősítéséhez.
2025-11-12 16:05:00
A fizikai munkavállalók megbízhatósága ma a magyar munkaerőpiac egyik legégetőbb kérdése – derül ki a Jobtain kutatásából, amely több mint száz HR-szakember és vezető részvételével készült. A válaszadók 88 százaléka a megbízhatóságot nevezte meg a legfontosabb kiválasztási szempontként, megelőzve a fizikai állóképességet (60 százalék) és a szakmai tapasztalatot (54 százalék).

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS