A rugalmasságra szavaz a munkavállalást tervező nyugdíjasok többsége

2019. 02. 25., 13:15

Budapesten, Fejér és Veszprém megyében tervez munkát vállalni a legtöbb nyugdíjas, többnyire rugalmas időbeosztásban. Döntő többségük fontosnak tartja, hogy egy helyen kínálják számukra a munkalehetőségeket. A munkaerőpiac rendkívül jól fogadta az újabb atipikus foglalkoztatási lehetőséget, akár a kkv-szektort, akár a nagy foglalkoztatókat vizsgáljuk – derül ki a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége legfrissebb felméréséből.

A KÖZÉSZ felmérése szerint a megkérdezettek 21,6 százaléka hetente 40 órányi vagy annál több munkát vállalna. 22,8 százalékuk azt válaszolta, hogy heti 20 órát dolgoznának, ráadásul mindig ugyanazokon a napokon, ugyanabban az időben. A többség ennél sokkal rugalmasabb, hiszen 55,6 százalékuk annak függvényében vállalna munkát, hogy mikor ér rá. A válaszolók elsöprő többsége (95,4 százaléka) fontosnak tartja, hogy egy helyen láthassa, milyen munkalehetőségek közül választhat.

A felmérés kapcsán a KÖZÉSZ közleményében leszögezi, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezeteken keresztül történő munkavállalás egyszerűsége, megbízhatósága, legalitása miatt népszerű. Alapításuk óta fontos szempont a szövetkezeti kollégák szakértelme, a rugalmas időbeosztás és a széles kínálatból történő választás opciója. A megkérdezett nyugdíjasok több mint 60 százaléka kiemelten fontosnak tartja, hogy szakértői segítséggel juthat pénzkereseti lehetőséghez. 

A Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége jónak és életképesnek tartja a nyugdíjas szövetkezeti rendszert. A KÖZÉSZ 2017-es alakuló ülése utáni sajtótájékoztatón a törvényjavaslatot benyújtó Kósa Lajos kiemelte: felmérések igazolják, hogy szükség van egy jó struktúrára, amely lehetőséget kínál a nyugdíjas korosztálynak rugalmas keretek között történő munkavégzésre, illetve közösségi kapcsolatok építésére.

Tavaly a munkaerőpiac rendkívül jól fogadta az újabb atipikus foglalkoztatási lehetőséget, akár a kkv-szektort, akár a nagy foglalkoztatókat vizsgáljuk. A kezdeményezés sikerességét az is alátámasztja, hogy a kedvező adózási rendszer a nyugdíjasok körében alanyi jogra bővítették 2019. január 1-től, ami ez idáig csak a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek esetében bizonyíthatott. (Erről ITT olvashatja az Üzletem cikkét.)

A KÖZÉSZ tagszervezeteinek tapasztalata szerint a konstrukció minden résztvevő számára továbbra is lehetőség. A vállalkozások szabadon eldönthetik, hogy foglalkoztatók akarnak-e lenni, vagy egy szolgáltatás igénybevevői. A nyugdíjasok szintén szabadon dönthetik el, hogy szövetkezeti tagként rugalmas időbeosztásban a szövetkezet nyújtotta előnyöket kihasználva vagy közvetlenül, általában korábbi munkahelyével munkaszerződés keretein belül látja-e el feladatait.

Monopolhelyzetben vannak a szövetkezetek a tekintetben, hogy tökéletesen fel tudják mérni a nyugdíjasok igényeit, kompetenciáit és ennek megfelelő lehetőségeket garantálnak számukra. Úgy, hogy a tagok több opció közül is választhatnak.

A szövetkezetek erejét az is jól demonstrálja, hogy 2018 végén megduplázódott a KÖZÉSZ kötelékébe tartozó közérdekű nyugdíjas szövetkezetek száma, hogy közösen építsék tovább ezt a jelenleg fiatal, de óriási lehetőségeket rejtő atipikus területet.

Elégedettek a cégek a nyugdíjas szövetkezetek szolgáltatásaival

„Cégünk lábbeliket gyárt, ezért fizikai dolgozókat alkalmazunk betanított pozíciókban. Összeszerelésben, gépek kezelésében vesznek részt. Ezek a nyugdíjasok korábban is dolgozóink voltak, és most a Déli Szomszédok Nyugdíjas Szövetkezeten keresztül alkalmazzuk őket. Különösen a kezdeti időszakban a törvényi szabályozás igen kedvező feltételekkel tette lehetővé a nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatást. A törvénymódosítás óta némileg csökkent a nyugdíjas szövetkezetek előnye, de még így is elmondható, hogy a járulékos előnyök (adminisztráció, rugalmasság) miatt érdemes igénybe venni a szolgáltatásukat. A Berkemann elkötelezett a régi dolgozók felé, ezért mi egy részüket átvesszük saját állományba, azonban a Déli Szomszédokkal továbbra is megtartjuk a partnerséget, és esetleg fejlesztjük is azt. Számunkra előnyös, hogy a Déli Szomszédokon keresztül foglalkoztatott nyugdíjasokkal kapcsolatban nincs adminisztrációs teher, valamint a nyugdíjasoknak pozitív, hogy rugalmasan tudják beosztani az idejüket. Megtehetik, hogy hiányozzanak a munkából, míg a munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas például a táppénz letelte után csak betegszabadságra mehet, sőt, akár meg is szűnhet a munkaviszonya.” (Dobák Erzsébet, a Berkemann Bt. személyügyi ügyintézője – Kiskunfélegyháza)

„Cégünk nyomdaipari tevékenységet folytat. A munkafolyamatok egy részében, manuálisan végezhető feladatokat oldanak meg a munkatársaink. Ezek jellemzően csomagolási, címkézési, fóliázási tevékenységek. KNYSZ-partnerként jellemzően, a csomagolási feladatokat ellátó, időszakosan táppénz miatt hiányzó kollégák helyére, vagy az éppen megüresedő, de még be nem töltött pozíciók átmeneti pótlására alkalmi jelleggel szoktunk kérni nyugdíjas dolgozókat. Munkáltatói szempontból a munkaerőhiány átmeneti kezelésére, dolgozói szempontból pedig a pénzkereseti lehetőség, illetve a jó erőben lévő, dolgozni akaró nyugdíjasok esetében pedig lehetőség arra, hogy a nyugdíjas éveikben is aktívak maradjanak.”  (Szabados Szandra, az Elanders Hungary Kft HR vezetője – Zalalövő)

„Csomagolóanyag-gyártó és feldolgozó cégünknél gyakoriak az új projektek, melyeknél szükséges az extra munkaerő bevonása.  Nap mint nap érkeznek ajánlatkérések meglévő és új partnerektől, melyeket viszonylag rövid határidővel kell megoldani. Ilyen projektek megoldására kerestünk mobilis munkaerőt.  Örültünk, amikor megtudtuk, hogy erre van lehetőség, és azóta is nagy becsben tartjuk a nálunk munkát végző hölgyeket és urakat. Igazán lelkes és nagyszerű munkaerővel volt szerencsém találkozni a partnerség fennállása óta, ezért minden cégnek csak ajánlani tudom. Többször személyesen is megemlítem egy-egy tárgyalás alkalmával, hogy mennyire elégedettek vagyunk a nálunk teljesítőkkel. A lojális és kitartó csapatból van, aki a kapcsolat kezdete óta áll helyt rendületlenül a munkafolyamatokban.” (Szili Ádám, Zala Pack 96 Kft. – Zalaegerszeg)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS