Nyugdíjas szövetkezetek: ahol mindenki nyertes

2019. 01. 17., 13:50

A nyugdíjas szövetkezeti formában való foglalkoztatással mindenki jól jár: a szolgáltatást megrendelő tényleges foglalkoztató, a szövetkezeti közösség és a munkát vállaló nyugdíjas tag is – hívja fel a figyelmet dr. Dávid Ferenc és Dolgos Attila.

A 2019. január 1-től hatályos módosított adó- és járulékszabályok egységesítése következtében sokakban felmerülhet a kérdés, hogy a jövőben érdemes-e szövetkezeti rendszerben foglalkoztatni nyugdíjasokat, vagy egyszerűbb visszatérni a nyugállományban lévők hagyományos – munkaviszonyos – foglalkoztatására. Az év elejétől ugyanis a nyugdíjasok szövetkezeti és a munkaviszony keretében történő foglalkoztatásának terhei érzékelhetően közelítettek egymáshoz. Mindkét alkalmazási forma esetében igaz, hogy 2019. január 1. napjától

  • a nyugdíjas foglalkoztatott jövedelmét csak 15 százalék személyi jövedelemadó terheli, és nem kell fizetnie egészségbiztosítási (4 százalék) és nyugdíjbiztosítási (10 százalék) járulékot,
  • a munkáltatónak (foglalkoztatónak) nincs szakképzési hozzáárulás (1,5 százalék) és szociális hozzájárulási adó (2019. első félévében: 19,5 százalék) fizetési kötelezettsége.

Az alábbiakban mégis azt kívánjuk igazolni, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek rendszerben tartása és fejlesztése – a társadalmi hasznosság mellett – vitathatatlan anyagi előnyökkel jár, azaz hosszú távon is életképes. Ezt számokkal és néhány értelmező mondattal kívánjuk alátámasztani. Az alábbi „beszédes” táblázatban – a hatályos legkisebb havi munkabért (minimális bér) alapul véve – nyers adatok segítségével mutatjuk be a két konstrukció (szövetkezeti szisztéma, munkaviszony) különbségeit és a szövetkezeti formáció vállalkozói szempontból egyértelműen kedvezőbb elemeit:

A szövetkezeti alakzat rendszerbe állításakor nem merül fel a fizetett szabadság költségterhe és kiadásának nehézsége, a betegszabadság jogintézményének érvényesülése, a fizetett munkaszüneti napokra munkabér folyósítása és a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége (25 fő felett).

A számokon, tarifákon és kötelezettségeken túl érdemes szólni a materiálisan közvetlenül nem átváltható, azaz direkt módon csak nehezen „forintosítható” tételekről is. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet átveszi/átvállalja a tényleges foglalkoztatótól a munkaerő toborzás tevékenységét és költségeit, elvégzi a teljes munkaügyi adminisztrációt és segítheti a munkaköri alkalmassági vizsgálatok gyorsítását, lebonyolítását. Az igényelt munkavégzésre irányuló szolgáltatás ellenértékét a tényleges foglalkoztató költségként számolhatja el, ami bér- és létszám adatszolgáltatási könnyebbséget is eredményez. A nyugdíjas szövetkezet megoldást jelent a ciklikusan jelentkező feladatok teljesítésére, valamint gyors és rugalmas szolgáltatást biztosít. További előnyként említhető a fiatalok betanításának feladata és felelőssége, valamint az érintett korosztály tagjainak tapasztalata, megbízhatósága.

Jól kidolgozott és tisztességes kontraktusok esetén anyagi szempontból mindenki jól jár: a vállalkozás (a szolgáltatást megrendelő tényleges foglalkoztató), az ügyletet szervező és ellenőrző szövetkezeti közösség és – nem utolsó sorban – a munkát vállaló nyugdíjas tag. Ennek egyik fontos biztosítéka a szövetkezeti forma és az, hogy a szövetkezet tagságának legalább 90 százaléka nyugdíjas kell, hogy legyen. Saját sorsukról dönthetnek, felelősen, érdekeiknek megfelelően.

Dr. Dávid Ferenc,
közgazdász
Dolgos Attila,
szövetkezeti elnök

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS