Az E.ON Hungária csoport 74 milliárd forintos hálózatfejlesztést indít, ennek felét saját forrásból finanszírozza, másik felét pedig az uniós Helyreállítási és ellenállóképességi eszköz programból (RRF) származó támogatásból, amelyet a magyar kormány előfinanszíroz.
Katona Ádám, az E.ON Hungária csoport hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: 2026-ig az E.ON Hungária ellátási területén, a Dunántúlon és Pest vármegye nagyobb részén több mint 15 ezer kisebb-nagyobb hálózatfejlesztési projektet hajtanak végre, ennek eredményeként 726 megawattnyi többletkapacitást tudnak csatlakoztatni az elektromos hálózathoz.
Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta: a beruházás erősíti Magyarország ellátásbiztonságát és energiaszuverenitását. Az elmúlt időszakban a tervezettnél sokkal gyorsabban csatlakoztak a hálózathoz a napelemes létesítmények. Már meghaladja a 4000 megawattot a hazai napelemes kapacitás, de a további fejlődéshez szükség van arra, hogy a hálózat képes legyen a megtermelt energiát kezelni. Az államtitkár elmondta: a többi elosztó társaságnál, valamint a nagyfeszültségű hálózatot üzemeltető Mavirnál is szeretnének hasonló projekteket támogatni. A Helyreállítási és ellenállóképességi eszköz programban 163 milliárd forintnyi támogatási igényt adtak be és hagyattak jóvá az Európai Unióval. Amíg ezek a források megérkeznek, a kormányzat előfinanszírozza a beruházásokat, hogy minél gyorsabban megvalósulhassanak. A 163 milliárd forintos, a beruházások 50 százalékát finanszírozó támogatás plusz 3000 megawattnyi napelem-kapacitás hálózati csatlakozását teszi lehetővé, ez a paksi atomerőmű teljesítőképességének másfélszerese.
Katona Ádám elmondta: tavaly a vállalathoz több mint 130 ezer háztartási méretű kiserőmű csatlakozási igénye érkezett be, ami meghaladta az előző tíz évi összes igényt. Ilyen robbanásszerű változást csak hasonló léptékű hálózatfejlesztéssel tudnak egyensúlyban tartani. Az E.On Hungária olyan rugalmas hálózatokat tervez kiépíteni, amelyek képesek az újabb kapacitásokat csatlakoztatni, a növekvő energiaigényeket kiszolgálni és az ellátás biztonságát tovább erősíteni. Ennek érdekében a többi között nagy-, közép- és kisfeszültségű hálózatokat fejlesztenek, új alállomásokat építenek, és sok egyéb pontszerű, lokális beruházást hajtanak végre – mondta el a vezérigazgató-helyettes.
Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Magyarország energiaellátása a földgáz és az áram esetében is biztosított. A globális energiakrízis azonban minden eddiginél élesebben mutatott rá arra, hogy a jövőben milyen feladatok vannak az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság és a megfizethetőség garantálása érdekében. A villamos hálózatot fejlesztő beruházások egyszerre növelik az ellátásbiztonságot, felkészítik a hálózatot az egyre növekvő felhasználói igények kielégítésére, lehetővé teszik további időjárásfüggő termelők elosztóhálózati integrációját és hozzájárulnak a klímacélok megvalósításához is. (MEKH)
A képen Ságvári Pál, Katona Ádám és Steiner Attila.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.