70 milliárd forintot fektet magyar kkv-kba a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. a következő években

2019. 03. 05., 18:33

A Pénzügyminisztérium stratégiai irányításával működő, 100 százalékos állami tulajdonban álló Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. 2019-2022 között, az általa kezelt 5 kockázati tőkealapon keresztül közel 70 milliárd forintot helyez ki hazai kis- és középvállalkozásokhoz, két fő célkitűzés mentén: előmozdítja a befektetési célvállalatok nemzetközi versenyképességét és a versenyképes cégek megerősítésével stabilizálja és perspektívához juttatja a nemzeti gyarapodás alapját jelentő, döntően családi tulajdonban álló kisvállalkozásokat. A 2018-as üzleti év ennek megalapozását szolgálta, 2019-ben ezt egy erőteljes akvizíció és kihelyezés követi.

A versenyképességi tőkeprogram kockázati tőkealapjain (Széchenyi Tőkebefektetési Alap: 22 milliárd forint; Irinyi I. Kockázati Tőkealap: 7,4 milliárd forint; Irinyi II. Kockázati Tőkealap: 8 milliárd forint; Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap: 20 milliárd forint; Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap: 13 milliárd forint) keresztül, az elkövetkező három évben kb. 70 milliárd forintot tervez kihelyezni a hazai kis- és középvállalkozásokhoz a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. Ezen programok egyaránt alkalmasak az újonnan alapított, a néhány éve működő, az érett szakaszban tevékenykedő és a tőzsdére lépést tervező, fejlődési pályán mozgó vállalkozások tőkeellátásának javítására, ami alapvető a fejlesztéshez, a piaci terjeszkedéshez és a versenyképességi feltételek javításához.

Az alapkezelő tevékenységét tekintve 2018 a rákészülés éve volt két területen is: gyarapította sikeres exitjeinek számát (ezek száma 39-re emelkedett), miközben eredményesen kezelte 65 cégből álló portfólióját, illetve 47 ügyletet vitt döntési folyamatba 9,85 milliárd forint összértékkel. Csak az utóbbi 5 hónapban 10 darab befektetést zárt le 2,8 milliárd forint összértékben.

A Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap végrehajtotta első határon túli vállalkozásfejlesztési mintaprojektjét (Euro Dori Transport Kft. – 350 millió forint), a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap pedig a BÉT Xtend piac első nyilvános részvénykibocsátását (Megakrán Nyrt. – 271 millió forint). Az úttörő kezdeményezések folytatódnak majd 2019-ben.

A versenyképességi tőkeprogram öt tőkealapja egyértelműen azon hazai, döntően családi vállalkozásokat célozza meg, amelyek önálló fejlesztési elképzeléssel rendelkeznek (vagy azt valósítják meg), készek és képesek megfelelni a digitális gazdaság követelményeinek, professzionális vállalatvezetést építenek jól végiggondolt üzleti modellre és készek helytállni a nemzetközi verseny követelményei közepette. Ez érvényesül a portfóliócégek esetében és ez a befogadási kritérium az új cégeknél. 2019-ben mintegy 40 ügylet végrehajtásával 11,2 milliárd forint kihelyezése, valamint 8-10 exit végrehajtása a cél.

Ebben az évben az alapkezelő tudatosan építkezik mind a befektetési partnerek (co-investorok), mind a nemzetgazdaság fejlődését támogató projektgeneráló mechanizmusok (pl. egyetemi inkubáció) irányában. A versenyképességi tőkeprogramok a nemzeti tudás piacosításának egyik legfontosabb eszközei is. A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. ennek jegyében létesít partnerekkel közösen co-working irodát Kolozsvárott, amelyet a tervek szerint továbbiak követnek majd. 2019-ben a több éve hagyományosan „SZTA befektetési célterületként” jelentkező járműipar-fémfeldolgozás, egészségipar, környezetvédelem-víztisztítás, design- és divatipar mellett új és erősödő területek a sport, az oktatás és a nemzeti védelmi ipar.

„Magyarországon jelenleg vékony a gazdaság gerincét jelentő innovatív középvállalati réteg, kevés a jellemzően az ipar területén működő, sokszor családi tulajdonban lévő, nemzetközileg is versenyképes, hosszú távú gondolkodású cégek. Tőkeprogramunk célja, hogy lendületet adjon a magyar vállalkozásoknak, minél több hazai vállalkozás fejlődjön erre a szintre. A magyar tulajdonú ipari cégekben óriási innovációs potenciál van, ennek kihasználását támogatjuk” – mondta Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.