A Pénzügyminisztérium stratégiai irányításával működő, 100 százalékos állami tulajdonban álló Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. 2019-2022 között, az általa kezelt 5 kockázati tőkealapon keresztül közel 70 milliárd forintot helyez ki hazai kis- és középvállalkozásokhoz, két fő célkitűzés mentén: előmozdítja a befektetési célvállalatok nemzetközi versenyképességét és a versenyképes cégek megerősítésével stabilizálja és perspektívához juttatja a nemzeti gyarapodás alapját jelentő, döntően családi tulajdonban álló kisvállalkozásokat. A 2018-as üzleti év ennek megalapozását szolgálta, 2019-ben ezt egy erőteljes akvizíció és kihelyezés követi.
A versenyképességi tőkeprogram kockázati tőkealapjain (Széchenyi Tőkebefektetési Alap: 22 milliárd forint; Irinyi I. Kockázati Tőkealap: 7,4 milliárd forint; Irinyi II. Kockázati Tőkealap: 8 milliárd forint; Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap: 20 milliárd forint; Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap: 13 milliárd forint) keresztül, az elkövetkező három évben kb. 70 milliárd forintot tervez kihelyezni a hazai kis- és középvállalkozásokhoz a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. Ezen programok egyaránt alkalmasak az újonnan alapított, a néhány éve működő, az érett szakaszban tevékenykedő és a tőzsdére lépést tervező, fejlődési pályán mozgó vállalkozások tőkeellátásának javítására, ami alapvető a fejlesztéshez, a piaci terjeszkedéshez és a versenyképességi feltételek javításához.
Az alapkezelő tevékenységét tekintve 2018 a rákészülés éve volt két területen is: gyarapította sikeres exitjeinek számát (ezek száma 39-re emelkedett), miközben eredményesen kezelte 65 cégből álló portfólióját, illetve 47 ügyletet vitt döntési folyamatba 9,85 milliárd forint összértékkel. Csak az utóbbi 5 hónapban 10 darab befektetést zárt le 2,8 milliárd forint összértékben.
A Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap végrehajtotta első határon túli vállalkozásfejlesztési mintaprojektjét (Euro Dori Transport Kft. – 350 millió forint), a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap pedig a BÉT Xtend piac első nyilvános részvénykibocsátását (Megakrán Nyrt. – 271 millió forint). Az úttörő kezdeményezések folytatódnak majd 2019-ben.
A versenyképességi tőkeprogram öt tőkealapja egyértelműen azon hazai, döntően családi vállalkozásokat célozza meg, amelyek önálló fejlesztési elképzeléssel rendelkeznek (vagy azt valósítják meg), készek és képesek megfelelni a digitális gazdaság követelményeinek, professzionális vállalatvezetést építenek jól végiggondolt üzleti modellre és készek helytállni a nemzetközi verseny követelményei közepette. Ez érvényesül a portfóliócégek esetében és ez a befogadási kritérium az új cégeknél. 2019-ben mintegy 40 ügylet végrehajtásával 11,2 milliárd forint kihelyezése, valamint 8-10 exit végrehajtása a cél.
Ebben az évben az alapkezelő tudatosan építkezik mind a befektetési partnerek (co-investorok), mind a nemzetgazdaság fejlődését támogató projektgeneráló mechanizmusok (pl. egyetemi inkubáció) irányában. A versenyképességi tőkeprogramok a nemzeti tudás piacosításának egyik legfontosabb eszközei is. A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. ennek jegyében létesít partnerekkel közösen co-working irodát Kolozsvárott, amelyet a tervek szerint továbbiak követnek majd. 2019-ben a több éve hagyományosan „SZTA befektetési célterületként” jelentkező járműipar-fémfeldolgozás, egészségipar, környezetvédelem-víztisztítás, design- és divatipar mellett új és erősödő területek a sport, az oktatás és a nemzeti védelmi ipar.
„Magyarországon jelenleg vékony a gazdaság gerincét jelentő innovatív középvállalati réteg, kevés a jellemzően az ipar területén működő, sokszor családi tulajdonban lévő, nemzetközileg is versenyképes, hosszú távú gondolkodású cégek. Tőkeprogramunk célja, hogy lendületet adjon a magyar vállalkozásoknak, minél több hazai vállalkozás fejlődjön erre a szintre. A magyar tulajdonú ipari cégekben óriási innovációs potenciál van, ennek kihasználását támogatjuk” – mondta Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.