A 21. századi mezőgazdaság a termeléstől a feldolgozáson át egészen a fogyasztók eléréséig nagymértékben múlik a technológiák fejlődésén és azok gyakorlati alkalmazásán – mondta Nagy István kedden Lajosmizsén.
Az agrárminiszter a Mezőgépgyártók Országos Szövetségének (MEGOSZ) 30 éves jubileumi ünnepségén elmondta: a komplex környezeti és versenyképességi kihívásoknak a mezőgazdaság akkor tud megfelelni, ha a gazdálkodók modernizálni tudják az alkalmazott technológiáikat. A tárcavezető szerint „a magyar gazdálkodók egyre nyitottabbak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására”. Magyarországon mintegy 150 vállalkozás mintegy 6 ezer alkalmazottja foglalkozik mezőgazdasági gépek gyártásával, közülük az ötven millió feletti árbevételű cégek száma meghaladja a hatvanat. Sok vállalkozás multinacionális cégek beszállítója, így Magyarország Közép-Európa egyik legnagyobb részegységeket gyártó bázisává vált.
Az elmúlt 30 évben a traktorbeszerzés piacán enyhe, de folyamatos növekedés figyelhető meg, a kombájnok esetében pedig elmondható, hogy a 2000-es években megtörtént a korszerűsítés nagy hulláma. A mezőgazdasági gépek értékesítése a megelőző években tapasztalt dinamikus növekedést követve 2020-ban is újabb rekordot ért el, ami a minőségi magyar gépgyártásnak is köszönhető. Nagy István elmondta: a kedvező tendencia tovább folytatódik és 2021-ben még jobb eredmények születhetnek, amelyben fontos szerepet játszanak a megjelenő pályázati lehetőségek is. A tárcavezető hangsúlyozta: a géppiac bővülésében egyre fontosabb szerepet játszik a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközök iránti kereslet növekedése. A precíziós vezérlésre való alkalmasság ugyanis alapvető kritériummá vált. A mezőgazdasági fejlődés következő fázisát a digitális technológia alkalmazása és a mesterséges intelligencia elterjedése jelentheti. A magyar kormány célja, hogy a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás mérettől függetlenül minden gazdálkodó számára elérhetővé válhasson, éppen ezért ennek ösztönzése az idei évtől új támogatási célként jelent meg.
A megnövelt forráskeretű Vidékfejlesztési programban 2021 és 2022 között kiemelt jelentőségű a beruházási támogatások szerepe. Összességében a felhívások 2021 és 2023 között mintegy 700–750 milliárd forint körüli mezőgazdasági és élelmiszeripari gépvásárlást generálhatnak. A hazai mezőgépgyártás eredményességének támogatását és versenyképességének növelését célozza az Agrárminisztérium és a Mezőgépgyártók Országos Szövetsége közötti stratégiai együttműködés is – fogalmazott Nagy István.
Csanádi Tamás, a Mezőgépgyártók Országos Szövetségének elnöke előadásában elmondta: a mezőgépgyártás szervesen kapcsolódik a mezőgazdasághoz és az iparfejlesztéshez is. Világszínvonalú a magyar géppark és egyéb eszközök kínálata egyebek mellett a talajművelés, a növényvédelem, a betakarítógép adapterek és a gabonatechnika területén. Tagvállalataik azonban nemcsak a gépek, hanem a precíziós technológiák terén is erősek. A versenyképes mezőgazdasági termelés elképzelhetetlen műszaki innováció nélkül, éppen ezért szükség van a magyar mezőgazdasági gépgyártásra és annak fejlesztésére. A MEGOSZ elnöke szerint azért jó a Magyarországon fejlesztett gép a hazai földekre, hiszen az erre a környezetre lett adaptálva. A folyamat a mezőgépiparnak egy cél, a gazdának pedig egy eszköz, hogy a lehető legjobban beillessze azt a technológiát a termelésbe.
A jubileumi ünnepség keretében Lepsényi István, a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform irányító bizottságának elnöke és Csanádi Tamás írta alá a két szervezet közötti együttműködési megállapodást. (MTI)
(Fotó: Fekete Tamás)
Minden korábbinál több magas hozzáadott értékű beruházás jellemezte a Magyarországra áramló külföldi működőtőke szerkezetét 2025-ben a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai szerint, amelyek azt is megmutatják, hogy a kormányzati beruházásösztönzés szigorú feltételrendszerének egyre több hazai cég is megfelel.
Első alkalommal mutatkozott be Magyarország és a Paks II. Zrt. a franciaországi Nukleáris Világkiállításon.