A globális felmelegedés, a légszennyezés és a szén-dioxid-kibocsátás jelentik 2050-ig az emberiség számára a legnagyobb környezeti veszélyt. A Roland Berger német tanácsadó cég tanulmánysorozatában a jövőre vonatkozó összefüggéseket és lehetséges forgatókönyveket elemzi – ezzel segítve a vállalatokat a hosszútávú tervezésben. A harmadik rész az éghajlatváltozás súlyosságának, az erőforrások elosztásának és az ökoszisztémák veszélyeztetettségének kérdésköreit járja körbe.
Az egyik legjelentősebb kihívást 2050-ig a globális felmelegedés 2°C alá szorítása jelenti. Ennek egyik eszköze a 2015-ben kidolgozott Párizsi Megállapodás, amely a globális átlaghőmérséklet emelkedésének fékezése mellett az üvegházhatású gázok kibocsátásának és ellensúlyozásának minél hamarabb történő kiegyensúlyozását – ezáltal pedig a nettó nulla kibocsátást kívánja elérni.
A Nemzetközi Energiaügynökség tudósai szerint a globális felmelegedést 2100-ig 1,5°C-ra korlátozni csak akkor lehetséges, ha a világ 2050-re eléri a nettó nulla kibocsátást. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a megújuló energiák drasztikusan növekvő felhasználására van szükség a lehető legtöbb ágazatban.
Nem a hőmérséklet emelkedése az egyetlen aggodalomra okot adó tényező globális szinten. A környezetszennyezés számos formája riasztó világméretű terhet ró nemcsak az egészségünkre, hanem a gazdaságunkra is. A légszennyezés mértékének javulása ellenére még mindig a világ népességének 91 százaléka olyan körülmények között él, amelyek sértik a WHO levegőminőségi előírásait. A világon minden nyolcadik haláleset a légszennyezettség miatt történik. A hulladék és annak helytelen kezelése szintén jelentős mértékben hozzájárul a globális szén-dioxid-kibocsátás növekedéséhez.
Ökológiai lábnyomunk 1,7-szer nagyobb, mint a Föld biokapacitása. Fenntartható fejlődésünk az erőforrásainkkal való megfontolt gazdálkodáson, azaz az energia, az élelmiszer, a víz és a nyersanyagok fenntartható biztosításán múlik. A fenntarthatóbb energiafelhasználásra való áttérésben kulcsfontosságú a megújuló energiaforrások növelésével megvalósuló szén-dioxid-mentesítés, valamint a hatékonyság széles körű javítása. A Párizsi Megállapodással összhangban álló energiaágazati átalakítások végrehajtása 2050-ig további 35 billió dollár befektetését igényli.
Az elmúlt évtizedek során a megújuló energiaforrások árai csökkentek, és ma már versenyképesek a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben. Ez a befektetőket arra ösztönzi, hogy felgyorsítsák az átállást a fenntartható megoldásokra. Az új energetikai környezet egyensúlyához és támogatásához további technológiai innovációkra van szükség, különösen az energiatárolás tekintetében.
Az ökológusok és más környezetvédelmi szakértők már régóta hangsúlyozzák, hogy a Föld olyan egymással összefüggő ökoszisztémák rendszere, melyeket az emberi tevékenység nagymértékben veszélyeztet. A biológiai sokféleség rohamos csökkenése aggodalomra ad okot. A veszélyeztetettnek minősített növény- és állatfajok száma az elmúlt években jelentősen megnőtt, olyannyira, hogy a fajok negyedét a kihalás veszélye fenyegeti.
A biodiverzitás 2020 utáni globális keretrendszerének kidolgozása folyamatban van. Ennek célja, hogy a világunk ne csak a kibocsátások tekintetében legyen „nettó nulla”, hanem a természetnek többet adjunk vissza, mint amennyit elveszünk tőle.
„A klímaválság közvetlen és közvetett hatásai – új fenntarthatósági referenciaértékek, szabályozási változások és a megváltozott fogyasztói trendek – jelentősen alakítják a globális üzleti életet. A vállalatoknak az erőforrások szűkössége és az ellátási kockázatok leküzdése érdekében a körforgásos gazdaság felé kell fejlődniük, így a nyersanyagok és az erőforrások kevésbé lesznek kitéve a bizonytalanságoknak. Minden rendelkezésre álló lehetőséget ki kell használniuk szén-dioxid-kibocsátásuk minimalizálására. A természetvédelem és a biológiai sokféleség helyreállításának támogatása szintén hozzájárul a vállalatok károsanyag-kibocsátásának csökkentéséhez, miközben alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat ment meg az utókor számára” – mondja Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.
Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.