2050-ig komoly változtatások szükségesek az éghajlatváltozás okozta kihívások miatt

2022. 05. 17., 12:57

A globális felmelegedés, a légszennyezés és a szén-dioxid-kibocsátás jelentik 2050-ig az emberiség számára a legnagyobb környezeti veszélyt. A Roland Berger német tanácsadó cég tanulmánysorozatában a jövőre vonatkozó összefüggéseket és lehetséges forgatókönyveket elemzi – ezzel segítve a vállalatokat a hosszútávú tervezésben. A harmadik rész az éghajlatváltozás súlyosságának, az erőforrások elosztásának és az ökoszisztémák veszélyeztetettségének kérdésköreit járja körbe.

Éghajlatváltozás és szennyezés

Az egyik legjelentősebb kihívást 2050-ig a globális felmelegedés 2°C alá szorítása jelenti. Ennek egyik eszköze a 2015-ben kidolgozott Párizsi Megállapodás, amely a globális átlaghőmérséklet emelkedésének fékezése mellett az üvegházhatású gázok kibocsátásának és ellensúlyozásának minél hamarabb történő kiegyensúlyozását – ezáltal pedig a nettó nulla kibocsátást kívánja elérni.

A Nemzetközi Energiaügynökség tudósai szerint a globális felmelegedést 2100-ig 1,5°C-ra korlátozni csak akkor lehetséges, ha a világ 2050-re eléri a nettó nulla kibocsátást. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a megújuló energiák drasztikusan növekvő felhasználására van szükség a lehető legtöbb ágazatban.

Nem a hőmérséklet emelkedése az egyetlen aggodalomra okot adó tényező globális szinten. A környezetszennyezés számos formája riasztó világméretű terhet ró nemcsak az egészségünkre, hanem a gazdaságunkra is. A légszennyezés mértékének javulása ellenére még mindig a világ népességének 91 százaléka olyan körülmények között él, amelyek sértik a WHO levegőminőségi előírásait. A világon minden nyolcadik haláleset a légszennyezettség miatt történik. A hulladék és annak helytelen kezelése szintén jelentős mértékben hozzájárul a globális szén-dioxid-kibocsátás növekedéséhez.

Bőség kontra szűkösség

Ökológiai lábnyomunk 1,7-szer nagyobb, mint a Föld biokapacitása. Fenntartható fejlődésünk az erőforrásainkkal való megfontolt gazdálkodáson, azaz az energia, az élelmiszer, a víz és a nyersanyagok fenntartható biztosításán múlik. A fenntarthatóbb energiafelhasználásra való áttérésben kulcsfontosságú a megújuló energiaforrások növelésével megvalósuló szén-dioxid-mentesítés, valamint a hatékonyság széles körű javítása. A Párizsi Megállapodással összhangban álló energiaágazati átalakítások végrehajtása 2050-ig további 35 billió dollár befektetését igényli.

Az elmúlt évtizedek során a megújuló energiaforrások árai csökkentek, és ma már versenyképesek a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben. Ez a befektetőket arra ösztönzi, hogy felgyorsítsák az átállást a fenntartható megoldásokra. Az új energetikai környezet egyensúlyához és támogatásához további technológiai innovációkra van szükség, különösen az energiatárolás tekintetében.

Veszélyeztetett ökoszisztémák

Az ökológusok és más környezetvédelmi szakértők már régóta hangsúlyozzák, hogy a Föld olyan egymással összefüggő ökoszisztémák rendszere, melyeket az emberi tevékenység nagymértékben veszélyeztet. A biológiai sokféleség rohamos csökkenése aggodalomra ad okot. A veszélyeztetettnek minősített növény- és állatfajok száma az elmúlt években jelentősen megnőtt, olyannyira, hogy a fajok negyedét a kihalás veszélye fenyegeti.

A biodiverzitás 2020 utáni globális keretrendszerének kidolgozása folyamatban van. Ennek célja, hogy a világunk ne csak a kibocsátások tekintetében legyen „nettó nulla”, hanem a természetnek többet adjunk vissza, mint amennyit elveszünk tőle.

Hogyan használhatják ki a vállalatok a megatrendek előnyeit?

„A klímaválság közvetlen és közvetett hatásai – új fenntarthatósági referenciaértékek, szabályozási változások és a megváltozott fogyasztói trendek – jelentősen alakítják a globális üzleti életet. A vállalatoknak az erőforrások szűkössége és az ellátási kockázatok leküzdése érdekében a körforgásos gazdaság felé kell fejlődniük, így a nyersanyagok és az erőforrások kevésbé lesznek kitéve a bizonytalanságoknak. Minden rendelkezésre álló lehetőséget ki kell használniuk szén-dioxid-kibocsátásuk minimalizálására. A természetvédelem és a biológiai sokféleség helyreállításának támogatása szintén hozzájárul a vállalatok károsanyag-kibocsátásának csökkentéséhez, miközben alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat ment meg az utókor számára” – mondja Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS