2050-ig komoly változtatások szükségesek az éghajlatváltozás okozta kihívások miatt

2022. 05. 17., 12:57

A globális felmelegedés, a légszennyezés és a szén-dioxid-kibocsátás jelentik 2050-ig az emberiség számára a legnagyobb környezeti veszélyt. A Roland Berger német tanácsadó cég tanulmánysorozatában a jövőre vonatkozó összefüggéseket és lehetséges forgatókönyveket elemzi – ezzel segítve a vállalatokat a hosszútávú tervezésben. A harmadik rész az éghajlatváltozás súlyosságának, az erőforrások elosztásának és az ökoszisztémák veszélyeztetettségének kérdésköreit járja körbe.

Éghajlatváltozás és szennyezés

Az egyik legjelentősebb kihívást 2050-ig a globális felmelegedés 2°C alá szorítása jelenti. Ennek egyik eszköze a 2015-ben kidolgozott Párizsi Megállapodás, amely a globális átlaghőmérséklet emelkedésének fékezése mellett az üvegházhatású gázok kibocsátásának és ellensúlyozásának minél hamarabb történő kiegyensúlyozását – ezáltal pedig a nettó nulla kibocsátást kívánja elérni.

A Nemzetközi Energiaügynökség tudósai szerint a globális felmelegedést 2100-ig 1,5°C-ra korlátozni csak akkor lehetséges, ha a világ 2050-re eléri a nettó nulla kibocsátást. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a megújuló energiák drasztikusan növekvő felhasználására van szükség a lehető legtöbb ágazatban.

Nem a hőmérséklet emelkedése az egyetlen aggodalomra okot adó tényező globális szinten. A környezetszennyezés számos formája riasztó világméretű terhet ró nemcsak az egészségünkre, hanem a gazdaságunkra is. A légszennyezés mértékének javulása ellenére még mindig a világ népességének 91 százaléka olyan körülmények között él, amelyek sértik a WHO levegőminőségi előírásait. A világon minden nyolcadik haláleset a légszennyezettség miatt történik. A hulladék és annak helytelen kezelése szintén jelentős mértékben hozzájárul a globális szén-dioxid-kibocsátás növekedéséhez.

Bőség kontra szűkösség

Ökológiai lábnyomunk 1,7-szer nagyobb, mint a Föld biokapacitása. Fenntartható fejlődésünk az erőforrásainkkal való megfontolt gazdálkodáson, azaz az energia, az élelmiszer, a víz és a nyersanyagok fenntartható biztosításán múlik. A fenntarthatóbb energiafelhasználásra való áttérésben kulcsfontosságú a megújuló energiaforrások növelésével megvalósuló szén-dioxid-mentesítés, valamint a hatékonyság széles körű javítása. A Párizsi Megállapodással összhangban álló energiaágazati átalakítások végrehajtása 2050-ig további 35 billió dollár befektetését igényli.

Az elmúlt évtizedek során a megújuló energiaforrások árai csökkentek, és ma már versenyképesek a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben. Ez a befektetőket arra ösztönzi, hogy felgyorsítsák az átállást a fenntartható megoldásokra. Az új energetikai környezet egyensúlyához és támogatásához további technológiai innovációkra van szükség, különösen az energiatárolás tekintetében.

Veszélyeztetett ökoszisztémák

Az ökológusok és más környezetvédelmi szakértők már régóta hangsúlyozzák, hogy a Föld olyan egymással összefüggő ökoszisztémák rendszere, melyeket az emberi tevékenység nagymértékben veszélyeztet. A biológiai sokféleség rohamos csökkenése aggodalomra ad okot. A veszélyeztetettnek minősített növény- és állatfajok száma az elmúlt években jelentősen megnőtt, olyannyira, hogy a fajok negyedét a kihalás veszélye fenyegeti.

A biodiverzitás 2020 utáni globális keretrendszerének kidolgozása folyamatban van. Ennek célja, hogy a világunk ne csak a kibocsátások tekintetében legyen „nettó nulla”, hanem a természetnek többet adjunk vissza, mint amennyit elveszünk tőle.

Hogyan használhatják ki a vállalatok a megatrendek előnyeit?

„A klímaválság közvetlen és közvetett hatásai – új fenntarthatósági referenciaértékek, szabályozási változások és a megváltozott fogyasztói trendek – jelentősen alakítják a globális üzleti életet. A vállalatoknak az erőforrások szűkössége és az ellátási kockázatok leküzdése érdekében a körforgásos gazdaság felé kell fejlődniük, így a nyersanyagok és az erőforrások kevésbé lesznek kitéve a bizonytalanságoknak. Minden rendelkezésre álló lehetőséget ki kell használniuk szén-dioxid-kibocsátásuk minimalizálására. A természetvédelem és a biológiai sokféleség helyreállításának támogatása szintén hozzájárul a vállalatok károsanyag-kibocsátásának csökkentéséhez, miközben alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat ment meg az utókor számára” – mondja Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-06-28 15:37:00
2021-ben az országnak három olyan megyéje volt, ahol a természetes fogyás ellenére a belföldi és a nemzetközi vándorlás együttes hatásának köszönhetően a lakosság lélekszáma ténylegesen nőtt – olvasható a statisztikai hivatal „Népmozgalom, 2021” című kiadványában.
2022-06-28 10:27:00
Nehézségekbe ütközhet, ha a lakást jogtalanul elfoglaló személy, volt bérlő vagy más használó nem kívánja elhagyni az ingatlant. Ekkor jogi úton kell őt kiköltöztetni. Bizonyos esetekben ez valóban hosszabb pereskedést jelenhet a bíróságon. Ám vannak olyan esetek, amikor peres eljárás mellőzésével is kiüríthető a lakás.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerőpiacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.
2022. 05. 30., 12:00
epizód: 2022 / 5   |   hossz: 21:41
Mi vár a vendéglátóiparra a Covid-járvány végén és az ukrajnai háború közben? Miként lesznek a konkurensekből partnerek? Miért a 3. év a legkritikusabb az ágazatban? Hogyan lehet visszacsábítani a pályaelhagyókat? Hány főnök tud kiszabadulni a napi rutinból a hetenkénti feladatmegbeszélésre a csapattal? Bánhalmi Kata, a több ezer tagot számláló Piqniq Budapest szakmai szervezet társalapítója válaszol a kérdésekre.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS