20 évet is kaphatnak a dél-dunántúli áfacsalók

20 évet is kaphatnak a dél-dunántúli áfacsalók
2023. 11. 03., 13:19

Eredményes befejezett nyomozást követően egy dél-dunántúli bűnszervezet 15 tagjával szemben javasol vádemelést a NAV. Az elkövetők komplex, hazai és uniós cégekből felépített hálózaton keresztül körhintacsalással csaknem 650 millió forint áfát csaltak el.

A műanyag nyílászárók gyártásával és értékesítésével a valóságban is foglalkozó, baranyai és budapesti székhelyű társaságok a nagyobb haszon reményében a körhintacsalás módszerét is alkalmazták. Fizetendő áfájukat egy többszintű, valós tevékenység nélküli cégekből felépített számlázási láncolattal kiegészítve csökkentették a megalapozott gyanú szerint. A belföldi, nyolc magyar céget működtető hálózatot hét szlovák és egy osztrák tovább számlázó céggel egészítették ki. A látszólagos gazdasági eseményekről kiállított fiktív számlákat a könyvelésükben úgy tüntették fel, mintha a cégek által belföldön megvásárolt termékeket uniós társaságok részére értékesítették volna tovább, áfa-levonási jogot generálva maguknak. A színlelt termékértékesítések utáni jogtalan áfa-visszaigényléssel csaknem 650 millió forintos vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.

A bűncselekmény-sorozat megszakítására és a bűnszervezet felszámolására szervezett két évvel ezelőtti akcióban 17 helyszínen, összesen 77 nyomozó, járőr, revizor és informatikus vett részt. Összesen tíz gyanúsítottat – strómanokat és a valódi haszonhúzókat – állítottak elő és hallgattak ki a nyomozók, közülük a bíróság négy terhelt letartóztatását rendelte el. A gyanúsítotti kör a nyomozás során tovább szélesedett, az ügy befejezésével 15 fővel szemben emelhet vádat az ügyészség.

A költségvetésnek okozott vagyoni hátrány megtérülése érdekében a nyomozók 14 ingatlant, 32 gépjárművet, továbbá céges tárgyi eszközöket és 52 millió forint céges számlapénzt foglaltak le, és vettek zár alá. A bűnszervezet tagjaitól közel 1,5 milliárd forint összértékű vagyon vontak el a nyomozók a vagyonbiztosítás érdekében.

A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult nyomozást a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága befejezte, majd az ügyet továbbította a Baranya Vármegyei Főügyészségre. A szervezet irányítói – elmarasztaló ítélet esetén – akár húsz év börtönbüntetésre is számíthatnak. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025-03-31 19:05:00
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a honfitársaink, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS